Az igény és a nyitottság meg van arra, hogy a vállalatoknál elterjedjen a távmunka, a rugalmas munkaidő, de megteremtéséhez szükséges a munkavállalók iránti bizalom és az egyértelmű jogi szabályozás.
Óvatosság és bizalmatlanság jellemzi egyelőre az atipikus foglalkoztatási formát Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tájékozatlanok a témában. 77 százalék nyitott a rugalmas munkaidőre, 67 százalék alkalmazza a home office-t és csak 28 százaléknál jellemző a rendszeres távoli munkavégzés, a távmunka valamely formája, derül ki a Magyar Távmunka Szövetség legfrissebb felméréséből.
A fejlett társadalmakban elfogadott az atipikus foglalkoztatási formák térnyerése. A távmunka már megkapta a jogi keretet itthon, azonban jogi szabályozása még sok kérdést felvet, s a vállalatok számára sem mindig egyértelmű az alkalmazása – hangzott el az atipikus foglalkoztatási formák témakörét körbejáró Magyar Telekom Nyrt. (MT) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Multinál már működik
A telekommunikációs és it-szektorban a Magyar Telekom Nyrt. élen jár az atipikus foglalkoztatásban. Somorjai Éva, az MT hr vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy vállalatuknál az atipikus foglalkoztatási arány 2012-re elérte a 10,4 százalékot. A vállalat azért alakította át humán stratégiáját, hogy élhető és szerethető munkahelyet teremtsen. A munka-magánélet egyensúlyához a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő vagy a távmunka kiváló alternatívának bizonyult.
Céljuk, hogy 2015-ig a dolgozók 20 százaléka atipikusan foglalkoztatott legyen. „A tavalyi belső felmérésünk is igazolta a munkavállalói igényt a rugalmas foglalkoztatásra. A nálunk dolgozók 68 százaléka szívesen élne ezzel a foglalkoztatási formával, és csupán 16 százalékuknak vannak félelmei” – mondta Somorjai Éva. A Dolgozz Otthonról Nap kezdeményezést is egyre többen veszik igénybe a vállalatnál, amellyel az atipikus foglalkoztatást kívánják megismertetni a munkatársakkal.
Job sharing
A félelmek (lásd keretesek) érthetőek. A szakemberek szerint érdemes kicsiben elkezdeni, hiszen vannak bizonyos részfeladatok, amelyek távmunkában is kitűnően elvégezhetők. A szemléletváltáshoz szükséges a vezetők bizalma a dolgozók felé, a vezetők példamutatása és a hit abban, hogy működik.
Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség egyik vezetője szerint érdemes lenne szakmai műhelyek keretében összegyűjteni a best practice-eket, amelyeken keresztül ki lehetne alakítani a megfelelő szempontrendszert.
Az atipikus foglalkoztatás új brand lehetne a cégeknél, a modern foglalkoztatási új iránya. Elfogadásához azonban még egy kis időnek el kell telnie.
Munkavállalói félelmek az atipikus foglalkoztatástól:
– Ha nincs bent a munkahelyen, nem gondolnak rá
– Kiesik a jutalmazások köréből
– Nem lesz kialakult kapcsolata a munkatársakkal és a vezetőkkel
– Hamarabb bocsátják el, mint a státuszban levő munkatársakat
Munkáltatói félelmek az atipikus foglalkoztatástól:
– Ellenőrizhetetlen a munkavégzés
– Bizalmatlanság a rövid ideje dolgozó munkavállalókkal szemben, illetve a nem kulcsemberek iránt
– Informatikai és adatvédelmi kockázatok
– Munkavédelmi kockázatok
Atipikus foglalkoztatási arány:
Amerikai Egyesült Államok 25 százalék
Dánia, Írország 17-25 százalék
EU 13 százalék
Litvánia 9 százalék
Észtország 9 százalék
Magyarország 3 százalék
Forrás: Magyar Távmunka Szövetség (2012)
Sebők Viktória
