Dunát lehetne rekeszteni a sok okostelefonból és a hozzájuk készített alkalmazásokból, azonban úgy tűnik, hogy a technológia fejlődése erősen befolyásolja a hagyományos médiaeszközök használatának módját.
Információs társadalmunk belefutott egy olyan korszakba, amelyben a mobiltelefonok képességei nagyban befolyásolják és meghatározzák a médiában megjelenő hírek, események tartalmi és formai megjelenését. Mivel egyre népszerűbbé válnak az okostelefonokon lévő magasabbnál magasabb pixelszámú digitális kamerák, így a hozzájuk fejlesztett alkalmazások is tucat számra kerülnek be a nagy gyártók alkalmazásboltjaiba.
A viszonylag olcsó és könnyen elérhető okostelefonok hamarosan az újságírás szakmai oldaláról is erős hatást fognak gyakorolni a technikai megoldások tekintetében. Elég csak arra gondolni, hogy egy televíziós tudósításhoz tulajdonképpen elegendő egy Apple iPhone készülék egy alapszintű vágóprogrammal, amellyel az értékes kép- és hanganyagot a szerkesztőség felé tartva az autóban is meg lehet szerkeszteni, a stúdióba belépve pedig már a kész anyagot lehet prezentálni.
A mobiltechnológiai iparág folyamatos fejlődése gerjesztette minden bizonnyal a médiában végigsöprő ”mindenki újságíró” jelenséget is, amely jelentősen felgyorsította a hírek terjedését. Elég csak Whitney Houston tragikus halálára gondolni; egész biztosan sokan a közösségi médiából értesültek először a híres énekesnő haláláról.
A jelenség egyik újabb bizonyítéka egy magyar alkalmazás, méghozzá a Digi2Real nevű iPhone-os szoftver, amely ugyan egy kissé más oldalról közelíti meg a digitális, mobiltelefonos fényképezés forradalmát, mégis trendinek tekinthető. A Viki & Joe Software és a Puskás Fotó közös megoldása hiánypótló alkalmazásként hivatott működni az Insider Blogzin szerkesztői szerint. A Digi2Real valójában egy teljes körű szolgáltatás, hiszen az Instragramhoz – picit – hasonló digitális képszerkesztés után az elkészült műalkotás megrendelhető nem digitális formában is, azaz vászonposzterként, vagy éppen klipkeretes képként. Az alkalmazás sikerének kulcsa lehet, hogy a megrendelő saját maga készíti el a végterméket is – legalábbis digitális formában –, hiszen a nyomtatandó képet a felhasználó látja telefonja képernyőjén, mielőtt megrendelné kész terméket a budapesti fotóstúdióból.
A Digi2Real világa egy kissé eltér valójában a main stream vonulattól, hiszen a digitalizálódás ebben az esetben visszafordulni látszik, ugyanis a magyar fejlesztésű alkalmazás végterméke jobb esetben papír-alapú. Érdekes lesz végignézni az applikáció fejlődését és azt, hogy mennyire fog beválni egy olyan időszakban, amelyben kezd divattá válni a környezetvédelem, ráadásul az e-papír ellentmondást nem tűrően tapossa saját ösvényét.
Deák Miklós
