A mobiltechnológia fejlődésével előre törnek a hely alapú szolgáltatások, egyre népszerűbb a mobilkereskedelem. A kiterjesztett valóság beépül az okostelefonokba, és felértékelődnek a közösségi jellegű információk. Jóslatok a várható trendekről.
Összekuszálta a korábbi mobil-ökoszisztémát az Apple, a Facebook és a Google színre lépése. Az Apple és a Google már közel áll ahhoz, hogy uralkodjon az okostelefonok és a mobilhirdetések piacán annak összesen mintegy felét birtokolva az Egyesült Államokban, Európában és a világ más régióiban, derül ki a Forrester Research piackutató 2011. évi Mobil Trend jelentéséből.
Zsebtrendek
Korlátlan lehetőséget nyitott az innovatív megoldásokra a feltörekvő mobiltechnológia. Három kulcstechnológiai trend kezd kibontakozni a jelentés szerint. A mobileszközök és a rajtuk futó operációs rendszerek: a Microsoft Windows Phone 7-je, a Samsung Badája és a Symbian 3 az Android platform feltörekvését látva kirobbantották az operációs rendszerek háborúját. S mivel az Android platform komplex applikációk fejlesztésére nyújt lehetőséget, ezt a hullámot lovagolja meg többek között az LG, a Motorola, a Samsung és a Sony Ericsson is.
A megmutatkozó harmadik trend a közösségi hálók beépülése a mobiltelefonokba, illetve a helyfüggő szolgáltatások terjedése az okostelefon-platformokon. Az alkalmazás már nem kér helymeghatározást, a helyadatok a beépített gps segítségével automatikusan rendelkezésre állnak. (Ha a használó engedélyezi ezt… a szerk.) A Facebookon immár 200 millió mobilfelhasználó használja a „check in” alkalmazást. Ez a szám pedig globálisan 5 millióval növekedett az elmúlt 22 hónap alatt. (A mobilalkalmazások felhasználói használatáról lásd 1. ábránkat.)
Mobil webhely online kereskedőknek
A vezető e-business-szolgáltatók a vásárlószám növekedését remélik a mobil online kereskedelmi megoldások elterjedésétől. 2011 első negyedében az Egyesült Államokban a felnőtt vásárlók 13 százaléka használta mobilját vásárlásra. A Forrester Research előrejelzései szerint a mobil kereskedelem átlagosan 39 százalékkal fog emelkedni az elkövetkező 6 évben, és eléri a 31 milliárd dollárt. Az online kiskereskedők 57 százaléka alakítja át kereskedelmi stratégiáját, és 48 százalékuk optimalizálja mobilfelületre a webhelyét. (További részleteket a 2. ábra tartalmaz.)
Az e-business-szolgáltatások ugrásszerű emelkedése még több lehetőséget nyit meg az online vásárlások területén, mint néhány évvel korábban. Már nemcsak a kiskereskedelemben, a tömeg- és légi közlekedésnél és az egészségügyi szolgáltatások területén, hanem az nfc technológia beépülésével a banki, pénzügyi szolgáltatásoknál is elfogadott megoldássá válik.
Sci-fi valóságban
Az Augmented Reality (AR) kiterjesztett valósággal a sci-fi irodalomban és a tudományos-fantasztikus filmekben lehetett eddig találkozni. Lényege, hogy ha szabad szemmel szétnézünk, tereptárgyakat, épületeket, embereket látunk, az AR segítségével azonban plusz információkat csatolhatunk az okostelefon kamerája által mutatott valós idejű látványhoz. Bekúszott ez a technológia az iPhone alkalmazásfejlesztésébe is. Szakértők szerint olyan mobiltelefonokra tervezik a kiterjesztett valóságra épülő alkalmazásokat, amelyek gps-vevővel, helyzet- és gyorsulásérzékelővel és jó minőségű kamerával rendelkeznek, ám ezek használatának természetesen hátrányai és kötöttségei is vannak.
A kiterjesztett valóság a szemléltetés egy újfajta formája lehet, ezért szeretnék alkalmazni a közoktatásban is. Több tantárgyban indokolt lehet a használata, például a matematikában a térgeometria oktatása során, a biológiában szervek, sejtek háromdimenziós ábrázolására, a kémiában a kötések megfigyelésére, a testnevelésben és a sportban (például csapatjátékok szimulációjára), valamint egyéb humán tantárgyak során is alkalmazhatóak, érdekesebbé, interaktívabbá téve azokat.
Közösségi kríziskommunikáció
Japánban a 2011. március 11-i nagy erejű földrengés után összeomlott a telefonhálózat az előfizetők százezreinek hívásaitól és üzeneteitől. Ajapánok a Twittert, a Facebookot és a Mixit használták információcserére. Egy órával a földrengés után percenként több mint 1200 tweet született Tokióban – a nap végére 246 075 tweetben használták a földrengés szót. Csak a földrengést követő napon állítólag több mint huszonkétezer új felhasználói fiókot hoztak létre a Facebookon Japánban. Egy japán Twitter-felhasználó valós időben tudósított Szendaiból a katasztrófáról.
De magyar példák is akadnak. Például az oroszlányi földrengés idején nálunk is a Facebook és a Twitter volt az első forrás. A West Balkán diszkótragédiával kapcsolatban intenzív párbeszédeket lehetett olvasni és több – máig aktív – csoport alakult. A vörösiszap áldozatait segítő oldalak is a Facebookon jöttek létre.
Szakértők szerint krízis idején a közösségi oldalak válnak a legfontosabb kommunikációs csatornákká, ugyanis a felhasználók jobban hisznek azoknak, mint a sajtóban megjelenő híreknek. (A West Balkán esetében a sajtó először a közösségi hálókon terjedő hamis híreket közölte… – a szerk.)
Az információszerzés leggyorsabb alternatív forrásává vált a közösségi média. Sokan innen értesülnek családtagjaik hogylétéről, állapotáról. Több szervezet használja ma már életmentő információk közzétételére, így válhatott a koordináció is fontos részévé a közösségi médiának.
