Amennyiben manapság valahol tömegtüntetésere kerül sor, akkor ott automatikusan felmerül az internet, a közösségi oldalak, a Facebook szerepének boncolgatása – nézzük az orosz helyzetet!
Az orosz internet (lokális becenevén: Runet) világába is megérkezett az e-demokrácia – ezt a helyi szakértők állítják, arra alapozva, hogy a tényeket és a véleményeket egyre nehezebb fentről elhallgattatni; egyre jelentősebb az online politikai párbeszéd, és az állampolgári önszerveződés – internet közreműködésével zajló – folyamata is mind tisztábban látszik.
A politikusok egy része a televíziós csatornák feketelistáin szerepel, ám ez is egyre kevésbé jelent problémát, lévén, hogy a vélemények széles körhöz való eljuttatásában látványosan növekszik az internet szerepe. Néhány éve a világhálót még csekély létszámú csoport egzotikus játszótereként aposztrofálták Oroszországban, ma már minden tekintetben fontos a net szerepe. A Runet populációja négy év alatt közel ötszörösére (10-12 millióról 50-55 millióra) gyarapodott; és a felhasználók (politikai) aktivitása is jelentősen megváltozott.
Ahogy az arab forradalmi tavasz vagy az Occupy Wall Street esetében, az orosz mozgolódások szempontjából is fontos szerepet játszanak a közösségi oldalak. Míg a felhasználók számát tekintve a V Kontatye nevű helyi oldal az első számú szereplő az orosz piacon, addig a politikai szervezkedés elsődleges terepének egyértelműen a Facebook számít.
Érdekes különbség figyelhető meg továbbá a Facebook és más közösségek – például a Zsivoj Zsurnal (Live Journal) bloghálózat – felhasználói között. Runet-szakértők szerint a blogokon az agresszív, utcai (útszéli) politizálásra hasonlító hangnem a jellemző, míg a közösségi hálózaton a vélemények sokkal visszafogottabbak. Ez persze elsősorban azon múlik, hogy a bloggerek becenévvel, míg a facebookosok saját profiljukat használva kommunikálnak, de az sem kizárt, hogy ez utóbbit jellemzően inkább a civilizáltabb, „gondolkodóbb” réteg használja.
A Zuckerberg-portálon (októberi adatok szerint) 4,86 millió orosz user van jelen. A Pew Research Center adatai szerint egyébként az elmúlt egy év során a világon Egyiptomban és Oroszországban mérték a legjelentősebb növekedést a közösségi oldalak felhasználói táborában. Oroszhonban az internetezők mindössze hat százalékáról mondható el, hogy egyetlen közösségi oldalnak sem tagja.
Hogy lesz-e valódi hatása a politikára a közösségi oldalakon történő aktívkodásnak, nem tudni, mindenesetre Vlagyimir Putyin december végén úgy nyilatkozott, hogy az internet megfelelő terep lenne – például a választások tisztaságával kapcsolatos – vélemények ütköztetésére.
Borovitz Tamás
