A H1N1 vírus terjedésekor a rengeteg hír és a még több légből kapott pletyka miatt a közvélemény igencsak megosztott volt az oltóanyagokkal kapcsolatban: sokan vitatták azok hatékonyságát illetve felmerültek az állítólagos veszélyek is. Kutatók a Twitteren megjelent véleményeket elemezték e tekintetben.
Ismét érdekes kutatás eszközéül használták a Twittert. A Penn State University szakemberei azt vizsgálták, hogyan jelenik meg a mikroblogon egy influenzavírus (jelesül a H1N1) terjedése, és hogyan rögzíthető a felhasználók védőoltással kapcsolatos véleménye. Később pedig összevetették a tweetekből leszűrhető állításokat a már ismert egészségügyi adatokkal, például a védőoltást kérők arányával.
Marcel Salathé és kollégái 2009 augusztusa és 2010 januárja között vizsgálták a Twitteren a témában felmerülő bejegyzéseket. A PLoS Computational Biology hasábjain megjelent tanulmányból kiderül, hogy a biológus először több mint 477 ezer tweet elemzésének vágott neki, majd a nem releváns bejegyzések kiszűrése után maradt 318 ezer csiripelés, amely pozitív, negatív vagy semleges véleményt tükröz a H1N1 elleni védőoltással kapcsolatban; ezeket vizsgálta a saját algoritmussal.
Salathé azért a Twittert választotta, mert ott a felhasználók bejegyzései publikusak (bárki követheti más tweetjeit), és azért is, mert – a korlátozott karakterszám miatt – egy csiripelésben általában röviden és velősen megjelenik a user véleménye. Mivel a Twitter felhasználóinak profiljából gyakran kiderül az illető földrajzi elhelyezkedése, a kutatásban remekül lehetett vizsgálni az egyes települések lakói közti véleménykülönbséget. És itt jön az egyik érdekes output: a twitteres vizsgálat szerint az Egyesült Államokon belül New Englandben volt a legtöbb pozitívabb vélemény az oltással (annak szükségességével) kapcsolatban, és – az egészségügyi statisztikák szerint – éppen ebben a régióban volt a legmagasabb az aránya azoknak, akik végül kérték a védőoltást.
A módszer használható a jövőben más fertőző betegségek terjedésének vizsgálatára, az oltóanyagokkal kapcsolatos vélekedés felmérésére, a felhasználók (pl. dohányzással, elhízással kapcsolatos) véleményének közösségre gyakorolt – tudatformáló – hatásának elemzésére, illetve az is remekül láthatóvá válik az egészségügyi hatóságok számára, mely régiókban van szükség további felvilágosításra, ismeretterjesztésre a lakosság körében.
A Twittert, illetve a tweetek sokaságából leszűrhető adatokat nem először használták kutatási célokra. A földrengés észlelésének vizsgálatától a közvélemény-kutatásig számos alkalmazási módja van az így képződő statisztikáknak. És az efféle adatbányászat a közegészségügy szolgálatába is állítható: mint ahogy korábban írtuk, a twitteres bejegyzésekből következtetni lehet különböző betegségek terjedésére, a vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazásának módjára, de az is kiderül, hogy milyen gyakran szednek az emberek – olykor feleslegesen – antibiotikumot.
Borovitz Tamás
