A szabadalom visszavág

A szabadalmi jog furcsaságai miatt egy kellően agresszív jogászcsapat többet hozhat a mobilgyártó konyhájára, mint a termékfejlesztő mérnökök és a marketingesek.

Lassan külön üzletággá növi ki magát azoknak az infografikáknak az elkészítése, amelyekkel a mobilkészülék-gyártók egymás elleni szabadalmi pereiket igyekeznek áttekinthetővé tenni a témával foglalkozók. (Ezen az oldalon kapásból négyet is összeszedtek.) A gyártók mindent meg is tesznek, hogy követhetetlen legyen a dolog: a mobil készülékekkel kapcsolatban 2006-ban 24 szabadalmi pert indítottak amerikai bíróságokon; 2010-ben már 84-et, idén pedig várhatóan megközelíti a számuk a százat. Eközben pedig olyan furcsaságok fordulhatnak elő, hogy a Microsoftnak nagyobb bevételt jelentenek az Androidos mobilok, mint a saját, Windows Phone 7-es készülékei, vagy hogy az Apple szabadalommal védeti le az érintő képernyőt feloldó ujjmozdulatot.

21288 patent cikkhez blogs ubc caA szabadalmak rendszerét eredetileg arra találták fel, hogy ösztönözzék az innovációt és megvédjék a találmányokat, illetve készítőiket a jogtalan másolatoktó. A mobiliparban viszont mintha az ellenkezőjére fordult volna a dolog: a gyártók alapvetően nem saját szellemi termékeik védelmére használják a szabadalmaikat, hanem hogy minél inkább akadályozzák a versenyt – vagy hogy különösebb erőfeszítés nélkül keressenek dollármilliókat. Ezért is fordulhat elő, hogy egy céget pusztán a szabadalmi jogai miatt vesznek meg, vagy éppen csak ezeket a jogokat mazsolázzák ki belőlük – mint például idén nyáron, amikor az Apple, az RIM, a Microsoft, az Ericsson és a Sony 4,5 milliárd (!) dollárt dobott össze, csak hogy elhappolja a már két éve csődbe ment Nortel Networks több mint 6 ezer szabadalmát a rivális Google elől.

A probléma egyik gyökere a mobilkészülékek villámgyors fejlődésében keresendő. Ami néhány éve még csak egy mobil, hangalapú kommunikációs eszköz volt, mára már komplett számítógép lett, zenelejátszóval és fényképezőgéppel kombinálva, aminek egyenes következménye, hogy a felhasznált szellemi tulajdon mennyisége is nő. Ez mára odáig jutott, hogy egyetlen okostelefonban akár 250 ezer aktív szabadalmat is felhasználhatnak – idézi az RPX nevű kaliforniai szabadalmi szolgáltatócéget a BBC News. Ebben pedig óhatatlanul lesznek olyanok is, amelyek a konkurensek birtokában vannak. Ilyenkor jönnek a jogászok, hogy megakadályozzák a szabadalmak felhasználását a termékben – vagy ami még jobb, megállapodásra jussanak, és pénzt kérjenek a használat fejében minden egyes eladott készülék után.

Ezzel pedig a szabadalmak a piaci konkurenciaharc egyik legfőbb fegyverévé lépnek elő: kiváló példa volt, amikor az Apple elérte, hogy Ausztráliában és Németországban betiltsák a Samsung Galaxy Tab 10.1 forgalmazását. De időnként egészen meglepő szereplők is feltűnnek a színen, mint például az Oracle, amely a Google-t perli a Java felhasználása miatt az Androidban. A harc pedig kíméletlen. Ha valamelyik gyártó beperel egy másikat, biztos lehet abban, hogy válaszul az is pert akaszt az ő nyakába: ennek elmulasztása a gyengeség jele lenne, ami a mobiliparban legalább annyira megengedhetetlen, mint a kocsmai verekedésben.

A cél persze leginkább az, hogy jogdíjak fizetésére kötelezzék a beperelt céget. Így aztán minél sikeresebb lesz a konkurencia, annál többet fial a szabadalom tulajdonosának is. A Microsoft nemrég jelentette be, hogy már megállapodott az Android-piac felét uraló cégekkel: iparági becslések szerint a HTC és a Samsung készülékenként 1-5 dollárt fizet a redmondiaknak, akik minden bizonnyal a piac másik felétől is be fogják szedni a sápot.

21287 patent troll djvan ruEgyes szakértők szerint a szituáció már odáig mérgesedett, hogy az már a gyártóknak sem kedvez. Ők is, és a piac is jobban járna, ha megegyeznének egymással, kölcsönös licencszerződéseket kötnének, és a piac végre ismét a maga útját járhatná. Ezt azonban megnehezíti az úgynevezett „szabadalomtrollok” jelenléte és aktivizálódása. A szabadalomtroll (finomkodó kifejezéssel élve: nem-gyakorló entitás) olyan cég, amely szabadalmakat birtokol és ad licencbe, de igazából semmit nem állít elő. Az egyik legismertebb példa az Intellectual Ventures: a cég – amelyet egy korábbi Microsoft-vezető, Nathan Myhrvold hozott létre – 35 ezer szabadalomnak a tulajdonosa, amelyek licenceléséből 2000 óta több mint 2 milliárd dollárt kasszírozott. „Jogaik” védelmében persze a trollok is bármikor perre menni (az Intellectual Ventures legutóbb például a Motorola Mobilityt perelte be), amihez olyan bájos magyarázatokat fűznek, miszerint „nem tűrjük el, hogy szabadalmaink folyamatos megsértése miatt meglévő ügyfeleink hátrányba kerüljenek”.

Már csak az a kérdés, hogy kik azok a meglévő ügyfelek és milyen hátrány érné őket – talán csak nem a többi cég, amelyek már fizetnek a szabadalmakért, és nem esne jól nekik, ha más ingyen jutna hozzájuk? Mit mondjunk, egyedi formája ez az érdekvédelemnek.

Schopp Attila

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top