A felhőszolgáltatások az idén is folytatják menetelésüket, és mind nagyobb hangsúlyt kapnak az alkalmazások és az infrastruktúra között elhelyezkedő, felhő alapú platformok.
Az aktuálisan következő év fontos trendjeit elemző írásokban esztendők óta bérelt helye van a felhőszolgáltatásoknak. No nem azért, mert a korábbi jóslatok nem váltak volna be, és a számítási felhők nem akarnának elterjedni. Éppen ellenkezőleg. A felhőszolgáltatások élnek és virulnak, miközben újabb és újabb területeket hódítanak meg, vagyis mindig egy kicsit más-más okból maradnak az érdeklődés homlokterében.
|
Elmúló félelmek |
|---|
|
Magyarországon nem könnyű elterjeszteni a felhőszolgáltatásokat. A vállalati felhasználók nem kis hányada fél kiadni kezéből az ellenőrzést alkalmazásai és adatai felett, még ha cserébe nagyobb üzembiztonságot is kap. A válság okozta takarékossági kényszer és a mind nagyobb választékban elérhető megoldások (nem egy esetben távközlési szolgáltatásokkal kombinálva) viszont arra ösztönözhetik a kisebb és nagyobb cégeket egyaránt, hogy feladják eddigi tartózkodásukat. |
Bővülő infrastruktúra
A Gartner szerint a nyilvános felhőszolgáltatások világpiaca tavaly már meghaladta a 100 milliárd dollárt, 2016-ra pedig ez az összeg is megduplázódik, elérve a 206 milliárd dollárt. A piackutató cég számításai szerint ennek a forgalomnak valamivel több mint háromnegyedét teszik ki a szolgáltatásként kínált üzleti folyamatok (Business Process as a Service) – azért ez a szegmens a legnagyobb, mert ide tartozik a felhő alapú hirdetési piac is. A második legnagyobb szegmens a szoftverszolgáltatásoké (SaaS), míg a harmadik az infrastruktúra-szolgáltatásoké (IaaS). A Gartner elemzései szerint viszont ez utóbbi a leggyorsabban növekvő szegmens, és 2016-ra már ugyanakkora arányt képvisel a felhőpiacból, mint a SaaS.
A piac fontosságát jól jelzi az is, hogy az erőviszonyok még korántsem véglegesek. Az IDC szerint az elmúlt másfél-két évben mintegy 17 milliárd dollárt költöttek az iparág szereplői felhőtechnológiákat kínáló cégek felvásárlására; ez az összeg a következő 20 hónap során 50 százalékkal nő, így a vásárlások és fúziók értéke ebben a szegmensben elérheti a 25 milliárd dollárt. Mivel az informatikában a növekedési lehetőségek többsége a felhőbe koncentrálódik, a nagy cégek mind többet és többet lesznek hajlandók kiadni egy-egy olyan vállalatért, amelynek felhővel kapcsolatos technológiái, értékei vannak.
Érdekes fejlemény az is, hogy a felhőszolgáltatások egyre inkább meghódítják a kisebb vállalkozásokat is. Az Egyesült Államokban a közepes vállalatok kétharmada már igénybe vesz felhőszolgáltatásokat. Az év végére a 10–99 főt foglalkoztató kisvállalkozások több mint fele is felhasználója lesz a felhőnek.
Specializált platformok
Különlegesen érdekes felhőszegmens lesz az idén a platformszolgáltatás (PaaS). Ide tartoznak mindazok a specializált alkalmazás-infrastruktúrák, amelyek többet kínálnak, mint az infrastruktúra-szolgáltatások, de nem egyből igénybe vehető alkalmazások: alkalmazás- és adatbázisplatformok, üzenetküldő és integrációs platformok, és így tovább. Ez még ugyan viszonylag kis szelete a teljes piacnak – a Gartner számításai szerint az idén 1,5 milliárd, 2016-ra pedig 2,9 milliárd dollárt tesz ki a forgalma –, de annál komolyabb átrendeződés várható itt.
Az IaaS-hoz és a SaaS-hoz képest a platformszolgáltatások piaca nemcsak kicsi, hanem még kevéssé érett is. Ennek egyik következménye az lesz, hogy a gyártók és termékek közötti verseny ebben a szegmensben lesz a legintenzívebb. A nagy gyártók is stratégiai befektetéseket eszközölnek a PaaS-technológiákba, mert ezek határozzák meg a vállalati szoftverek architektúráit, szabványait és legjobb gyakorlatait, illetve részét képezik számos más felhőszolgáltatásnak – így sokkal nagyobb a hatásuk, mint amekkorát a piac puszta mérete mutatna.
A PaaS-piac egyik legnagyobb jelentőségű változása az iparági megoldások terjedése lesz, állítja az IDC. Ezek olyan felhőplatformok (és köréjük szerveződött fejlesztői közösségek), amelyek egy adott iparág speciális üzleti igényeit vannak hivatva kielégíteni. Idén még kevesebb mint 100 ilyen platform volt, de 2016-ra számuk a tízszeresére nő, jósolják az IDC szakértői.
Iparági felhőplatformot létrehozhat valamely informatikai szolgáltató, de egyre jellemzőbb lesz, hogy az adott ágazat egy vállalata dönt úgy, hogy felhalmozott tapasztalatait elérhetővé teszi mások számára. Ehhez az iparág igényeire szabott, felhő alapú, megosztott szolgáltatási környezetet alakít ki, amelyre építve más megoldásszállítók kifejleszthetik és felkínálhatják saját értéknövelt szoftvereiket és szolgáltatásaikat az iparág szereplői számára. Iparági felhőplatform működik már a pénzügyi szektorban (NYSE Capital Markets Community Platform), a biológiában (Illumina BaseSpace) és az energiaszektorban is (Panoptix App Marketplace).
Az iparági platformok terjedésének egy másik következménye az lesz, hogy a jelenlegi, szélesebb körnek szóló, horizontális platformszolgáltatások (mint a Microsoft Azure, a salesforce.com-féle Force.com, az Amazon Web Services) egyre inkább „tömegáru” (commodity) lesz. Az IDC szerint ezek a szolgáltatók úgy tudják megtartani vonzerejüket, ha maguk is iparági megoldásokat kezdenek kínálni, vagy összefognak egy ilyen szolgáltatóval.
Személyre szabottan
A piackutatók szerint külön kategóriát fog alkotni a „személyes felhő”: az a virtuális tér, ahol az egyéni felhasználók tárolják a személyes tartalmaikat és igénybe veszik a szolgáltatásait – ami összekapcsolja a nap során használt különféle mobil- és nemmobil-eszközöket. A személyes felhő a szolgáltatások, webcímek és kapcsolattartási lehetőségek egyedi keveréke, a felhasználó bárhová magával viheti, valójában inkább bárhonnan, bármikor elérheti. Ezt a világot nem uralja egyetlen platform, eszköztípus, technológia és gyártó sem – annál fontosabb lesz viszont a kézben tartott sokszínűség és a mobileszközök menedzsmentje.
