Egyesek sikerként, mások csalódásként élhetik meg az Innovációs Techshow-t, azonban a rendezvény mindenképpen meghatározó pontja lehet a magyar ”it-biznisz” fejlődésének.
Egy átfogó innovációs és technológiai körképpel kezdődött a 2012-es Innovációs TechShow, amely során amerikai szakemberek hasonlították össze a kaliforniai Szilícium-völgy aktuális újdonságait a magyar viszonyokkal. Gigi Wang, a MIT/Stanford Ventire Lab igazgatósági tagja, és – a volt Oracle-ös – Mark Iwanowski, a Global Visions Team alapítója és ügyvezető igazgatója hosszasan elemezték az it-világ rohamos fejlődését, de a közönség sokkal inkább kíváncsi volt arra, hogy a két amerikai iskolán nevelkedett szakember hogyan látja a magyarországi helyzetet.
Mint Gigi Wang elmondta, a Silicon Walley társadalma valóban előrébb jár az innovációs fejlesztések terén, mint a magyarok, azonban nem feltétlenül kell lemásolni és követni az Amerikában zajló eseményeket, hiszen Magyarország – annak ellenére, hogy kicsi – rengeteg sajátossággal rendelkezik, ezért a hazai szakembereknek is lokális fejlesztésekben kell gondolkodniuk. A tajvani születésű Gigi Wang azt is elmondta, hogy Szingapúr körülbelül hárommillió lakosával is képes kiemelkedőt alkotni az it területén.
Érdekes módon, az amerikaiak előadása után egy rövid magyar blokkot követően – amely során bemutatkoztak a legnagyobb magyar egyetemek innovációs irodái –, angolul folytatódott az előadás (nem mintha gondjaink lennének a nyelvvel – a szerk.). A rendezvényen résztvevő előadók, szervezők és a közönség 99 százaléka magyar emberekből tevődött össze. A kérdés az – az angol nyelv iránti szimpátiánk minden jogának fenntartásával együtt –, hogy ugyan miért kell egy magyar előadónak angolul előadnia a magyar közönség előtt, és a moderátor miért angolul irányítja a beszélgetéseket? Egészen biztosan azért, mert akár kettő darab külföldi befektető-jelölt részvétele esetén is megéri számukra is érthető nyelven előadni, hiszen a magyar startupok elsősorban külföldre orientálódnak. A másik magyarázat anyanyelvünk jegelésére az, hogy talán a magyar nem alkalmas az olyan megoldások bemutatására, mint amelyek előkerültek az Innovációs TechShow-n. Talán nem megfelelő nyelv a magyar, vagy egyszerűen csak trendi angolul kommunikálni, ha a számítástechnikáról és az innovatív technológiai megoldásokról van szó.
A magyar egyetemek bemutatkozása után kezdődött a show legnagyobb attrakciója, a lelkes magyar startupok bemutatkozó ”viadala”. Sorra követték egymást a fiatal előadók, akik egyenként négy percet kaptak a bemutatkozásra. A műsorszám lényege az volt, hogy a közönség aktív részvételével visszacsatolást kapjanak a felvonuló cégek, ezt a moderátor – aki mellesleg egy kifejezetten nagyreményű startupokat felkaroló és szponzoráló cég elöljárója volt – azzal próbálta elérni, hogy kézfeltartásos szavazásra szólította fel a közönség tagjait, akiknek csak abban az esetben kellett szavazniuk, ha felkeltették az érdeklődésüket az adott előadók által felvázolt projektek.
Egy-két csalódást keltő bemutató mellett bőven voltak pozitívumok, például a Dension Audio Systems Ltd. univerzális távirányító készüléke, amely a fejlesztőknek hála egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével minden támogatott készüléket (például az elektronikus garázskaput) képes irányítani a megfelelő hardver birtokában.
Bemutatkozott egy Adatkocka nevű felhő alapú, hordozható szervermegoldás, amely nem ragadtatta el a közönséget. Emellett számos olyan technológiát prezentáltak – az Innovációs TechShow-t a nagyvilág piacára való belépés főpróbájaként felhasználó – cégek, amelyek szorosan kapcsolódnak már létező technológiai megoldásokhoz.
Feltűnő volt, hogy az ismert közösségi médiaplatformok köré sok fejlesztés épült, többek között a Kitchen Budapest YouTube-ra épülő zenei szolgáltatása. Az okostelefonok szintén több ízben szolgáltattak témát a magyar fejlesztők számára, hiszen számos termék az Apple iPhone, vagy az androidos telefonok adta lehetőséget használják ki.
A rendezvényen felütötte a fejét az Augmented Reality is – szintén az okostelefonokra alapozva –, méghozzá a QR kód kihasználtságának lehetőségeit illetően. A Neonia Ltd. által kifejlesztett Quargo nevű alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználó az okostelefonja kameráját az egyes QR kódokra irányítva a telefon képernyőjén különböző, az adott kódhoz tartozó animációkat tekinthessen meg, egyéb plusz információkkal kiegészítve az adott terméket. Például egy postai csomag tartalma bontatlan állapotban is megtekinthető, amennyiben a dobozon található a szükséges QR kód. Ezt úgy tudta kivitelezni a vállalat, hogy az adott csomag tartalmának forgalmazója előzetesen lefényképezi a nyitott dobozt benne a termékkel, majd az adott QR kódhoz hozzárendeli az erre a célra készült fotót.
Abszolút érzékelhető volt a bemutatkozások során, hogy egy jó előadásmód aranyat ér, és nem is kell forradalmi megoldással előrukkolni, hogy a közönséget lázba hozza egy termék. Ilyen volt a Gravity R&D blokkja; a fiatal előadó amerikaikat megszégyenítő módon sürgött-forgott a színpadon, hevesen gesztikulált és hangosan beszélt, amely ahhoz mindenképpen elegendő volt, hogy ovációt váltson ki a közönségből. Így értelmét nyerte a sok-sok szakértő által hangoztatott jó előadásmód készségének szükségessége, amely nélkül a mai világban nem lehet eladni egy terméket. Mindenesetre ezt a tanulságot vihették haza magukkal azok az előadók, akik nem arattak osztatlan sikert.
Mindentől függetlenül reménykedésre adhat okot, hogy ilyen sok fiatal vállalkozó és kutató próbálkozik sikert elérni a termékével, és előbb utóbb meg fog térülni az egyes startupok által felemésztett energia.
Deák Miklós
