Hogyan hat a magyar startup ökoszisztémára a pénzbőség, mi kellene ahhoz, hogy több nagy sikersztorink legyen, és milyen témák vonzzák leginkább a befektetőket – többek között erről is beszélt az ITBUSINESS-nek adott interjúban Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója. Elárulta azt is, hogy az idei kutatásban arra is rákérdeznek, hogy melyek a legnagyobb jogi, bürokratikus akadályok, amelyekkel a hazai startupok szembekerülnek.
– Véleménye szerint milyen éve volt tavaly a hazai startup-ökoszisztémának?
– Egyre több sztori, befektetés és felvásárlás van, ami reményre adhat okot. Ez elmúlt években kedvező folyamatok indultak el, és most nő az ilyen történetek száma. A Bitrise 60 millió dolláros Series B befektetése, a Tresorit-felvásárlás, illetve az, hogy a Creandum, amely Európában az egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetőnek számít, két magyar cégbe, a SEON-ba és a Kraftba is beszállt. Ezek azok a sztorik, amelyek miatt bizakodóak lehetünk. Azonban érdemes egy kicsit nemzetközi kontextusba helyezni magunkat, és az a helyzet, hogy régiós összevetésben bizony lemaradásban vagyunk. A térség más országaiban nem csak a befektetések száma többszöröse az itthoninak, de az összegek is azok. Az már a tavalyi kutatásunkból is jól látszott, és ebben idén sem számítunk nagy változásra, hogy a hazai startupok finanszírozásában nagy a dominanciája az állami, félállami befektetőknek. Persze akad néhány befektető, akik főleg, vagy szinte teljes egészében piaci forrásból gazdálkodnak, de azt is érdemes megemlíteni, hogy ezek a társaságok tavaly inkább a régióban kerestek befektetési lehetőségeket. Ez azért lehetséges, mert kevés a korai fázisú, ígéretes projekt, amelyben szerepet játszhat az is, hogy a nagy pénzbőségben kicsit elkényelmesedtek az itthoni startupok.
– Mire lenne szükség ön szerint ahhoz, hogy javuljon a helyzet, több nemzetközileg is sikeres startupunk legyen?
– Létezik egy öngerjesztő folyamat, vagyis minél több cég ér el komoly sikert, annál több követőjük, hasonlóan eredményes társaság lesz. Erre tipikus példa Észtország, az ottani Skype-effektus. Annak a cégnek a sikeréből több száz ember lett nagyon vagyonos, akik közül sokan újra befektették a tőkéjüket, illetve hasznosították a megszerzett tudást. Ma ott tartunk, hogy a hárommilliós Észtországnak 9 unikornisa van. Itthon néhány, euróban százmilliós nagyságrendű exitről beszélhetünk az elmúlt évekből, és bár vannak jó példák ezek közül is, úgy látszik, Magyarországon kicsit lassabban indul be ez az öngerjesztő folyamat, többet kell várnunk rá.
– Említette, hogy pénzbőség van a piacon, hogyan látja, idén is marad ez a helyzet?
– Szerintem igen, még ha talán kicsit csökken is az elérhető források mennyisége. A Hiventures-ben még komoly tartalék van, eddig nagyjából a forrásuk nagyjából felét kötötték le, de ha jól tudom, az NFKIH is újabb nagy inkubátor program indítására készül, illetve a JEREMIE alapokból is történik még kihelyezés. Bár a piaci forrásokból dolgozó alapok nincsenek könnyű helyzetben az állami és félállami vetélytársak miatt, azért ott is komoly pénzbőség alakult ki. Ennek egyébként egy olyan hatása is van, hogy nagyon elszálltak a különböző befektetési stádiumokban a kihelyezett összegek. Ez nemzetközi viszonylatban például azt jelenti, hogy már egy pre-seed, vagyis lényegében még ötlet fázisban lévő projektre is akár több tízmillió eurót adnak a befektetők, ha fantáziát látnak benne. Ez persze csak a legígéretesebb cégekre vonatkozik, a felső 1 százalékra, ők nagyon könnyen jutnak forráshoz, de a maradék 99 százaléknak továbbra is nagyon keményen meg kell küzdeni ezért. Egy másik fontos jelenség, hogy már a nemzetközi befektetők is egyre szívesebben néznek körül az olyan másodlagos startup központokban, mint például Budapest, és egyre több forrást helyeznek ki itt, ahogyan azt a már említett Creandum példája is mutatja.
– Milyen témák keltik fel leginkább a befektetők érdeklődését, mely területek a legvonzóbbak számukra?
– Az jól látszik, hogy nő az érdeklődés a mély technológiák iránt. A technológiai fejlődéssel csökken a belépési küszöb, így még kisebb cégeknek is van esélyük, hogy igazán forradalmi, adott ágazatot felforgató újdonsággal álljanak elő, például a biotechnológia területén. A pandémia miatt nagyon felgyorsult a digitális transzformáció, ezáltal a korábban is kiemelt figyelmet kapott fintech-területen még nagyobb a hype. Azt gondolom, hogy a web3-as technológiák is egyre érdekesebbek a befektetők számára, vagyis a kriptovaluták, az NFT-k, vagy gondoljunk csak a metaverzum körüli őrületre. Most úgy tűnik, hogy a decentralizáció, a tokenizáció akkora átalakulással jár majd, mint anno az internet megjelenése. Megfigyelhető az is, hogy komoly sikereket értek el nemzetközi szinten is B2B-piacra szánt internetes szolgáltatások, és kifejezetten izgalmasak az SaaS modell új formájában értékesített megoldások. Nevezhetjük akár SaaS 2.0-nak, ami tulajdonképpen elhozza a B2B-világba azt a disztribúciós koncepciót, amely a fogyasztói termékekre jellemző. Vagyis nem közvetlen értékesítéssel próbálják eladni a termékeiket a cégeknek, hanem arra fókuszálnak, hogy kényelmes, könnyen adaptálható megoldást kínáljanak, és alulról felfelé terjeszkednek. Erre jó példa a Zoom, vagy a Slack. Tavalyi kutatásunkból is kiderült, hogy a hazai startupok az értékesítés és a marketing területén nem annyira erősek, így számukra is érdekes lehet ez a modell a termékük piacra juttatására.
– Január végén jelentették be, hogy idén ismét elkészítik a Hungarian Startup Report felmérést. Miben lesz más a 2022-es, mint a tavalyi?
– Maga a kérdőív, a kutatás és a kiadvány is nagyon hasonló lesz a 2021-eshez, ami azért fontos, hogy évről-évre összehasonlítható anyagot kapjunk, fel tudjuk térképezni a trendeket. Idén is lesz egy speciális fejezet, arra kérdezünk rá, hogy a szabályozási környezet hogyan befolyásolja a hazai startupok működését, melyek a legnagyobb jogi, bürokratikus akadályok, amelyeket le kell küzdeniük. Ezek az információk egyébként segítenek minket abban is, hogy hatékonyabb érdekképviseleti munkát végezzünk. Tavaly valamivel több mint 230 kitöltő volt, idén természetesen szeretnénk, ha többen válaszolnának. A kutatás alapján készülő tanulmány március végén, április elején jelenik majd meg.
Kalocsai Zoltán
