Globális szinten milliók életét menthetik meg és tízmillióknak jelenthetnek segítséget a jelentős társadalmi haszonnal járó megoldásokat fejlesztő magyar startupok innovációi. Az új termékek a fejlett technológiákra épülnek, mint például a mesterséges intelligencia.
Évente 1,3 millió ember hal meg közúti balesetben világszerte, és mintegy 50 millió ember szenved hosszan tartó, súlyos sérülést miattuk – ezekkel a számokkal érzékeltette Csaba Zoltán, a roboGaze társalapítója, hogy mi volt az a kiinduló pont a megszerzett szakmai tapasztalat mellett, ami miatt a közlekedést biztonságosabbá tevő megoldáson kezdtek el dolgozni.
A korai fázisú, autóipari technológiai startup mind a négy alapítója hosszabb-rövidebb ideig dolgozott a navigációs szoftverével világhírűvé vált magyar NNG-nél, ahol lehetőségük volt jobban megismerni a nemzetközi autóipari trendeket, illetve a terület szabályozásával kapcsolatos elképzeléseket. „Azt láttuk, hogy az Európai Unió döntéshozóit komolyan foglalkoztatja az a probléma, hogy évente több mint 30 ezer halálos kimenetelű baleset történik a közösség tagállamaiban. Az alapítók közül többen érdeklődtünk a mesterséges intelligencia (MI) iránt, az egyik társunk pedig egy digitális képalkotással foglalkozó startupnál volt korábban technológiai vezető. Úgy láttuk, hogy egyrészt van szándék szabályozói oldalról a helyzet megváltoztatására, másrészt az MI-n alapuló digitális képfeldolgozás is elért egy olyan szintet, amikor már lehet termékesíteni, ezért munka mellett, lényegében hobbiprojektként elkezdtünk dolgozni a koncepciónkon 2019-ben. Tavaly jutottunk el oda, hogy három befektető is fantáziát látott az elképzelésünkben, az Antenna Hungária, a Hiventures és az Intellitext, akiktől összesen 100 millió forintnyi tőkebefektetést kaptunk, hogy a korábban bemutatott prototípusból piacképes terméket alkossunk, ekkor hoztuk létre a roboGaze-t is”, számolt be a kezdetekről Csaba Zoltán.
Segítőkész piaci szereplők
Olyan, mesterséges intelligencia alapú monitoring rendszert fejlesztenek, amely a járművezetők viselkedését elemezve valós időben detektálja a lehetséges közlekedési baleseteket kiváltó mintákat, mint például mobilhasználat, vagy fáradtság. Ezzel minden évben sok tízezer ember életét menthetik meg az utakon. Az időzítésük is szinte tökéletesnek mondható, ugyanis az Európai Unióban 2024-től minden új autóban kötelező lesz a sofőrfigyelő megoldást alkalmazása. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése pedig lehetővé teszi, hogy széles kör számára megfizethető és elérhető legyen az életmentő technológia.
Csaba Zoltán közlése szerint az a szerencsés helyzet állt elő, hogy nemcsak a befektetők érdeklődését keltette fel az elképzelésük, de a piaci szereplők közül is többen igen segítőkészek voltak. Az autómegosztó szolgáltatást működtető vállalkozások között több olyan is akadt, amely információkkal, tanácsokkal támogatta őket, illetve közös tesztelési lehetőséget kínált számukra. A hazai logisztikai piac egyik meghatározó vállalkozása, a Waberer’s is meglátta a lehetőséget az ötletben: stratégiai megállapodást kötött a roboGaze-zel, és a termékfejlesztést szakértelmükkel, tesztkörnyezet biztosításával segítik.
|
Megtalálni az egyensúlyt A felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia értő kezekben társadalmi és üzleti értelemben egyaránt képes értéket teremteni – többek között erre a megállapításra jutottak a Microsoft Magyarország által szervezett „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” című online kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A nagyvállalatok cégkultúrájának régóta része, hogy felelősséget kell vállalniuk a működésükből fakadó környezeti és társadalmi hatásokért. Ma azonban már az egészen kicsik is így gondolkoznak, hiszen maga a piac is átalakult. A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás az egyéni szükségletek kielégítésén túl összhangban legyen a közösség és a környezet szempontjaival is. Nagy kérdés, hogyan lehet egyensúlyozni a társadalmi vállalkozások két alapcélja, a profittermelés és a társadalmi haszon között? A Microsoft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Csaba Zoltán, a roboGaze alapítója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a legsikeresebb és egyben legnagyobb társadalmi hatású innovációk azok voltak, melyek egy-egy technológiát képesek voltak demokratizálni, azaz tömegek számára elérhetővé tenni. Ilyen módon kombinálni tudták a társadalmi hasznosulást a nyereségszerzés vállalkozói követelményével, elég a Ford vagy a Kodak példájára gondolni. |
„Amikor a befektetésekről egyeztettünk, már akkor demonstrálni tudtuk a prototípussal laptopos környezetben, hogy képesek vagyunk felismerni a sofőrt és megállapítani a szem-, illetve fejorientációját, vagyis azt, hogy merre néz, pislog-e, a vezetés szempontjából hasznos, vagy kevésbé hasznos területre néz-e. Ezt azóta továbbfejlesztettük és most ott tartunk, hogy nemcsak számítógépen (Windowson, és Linuxon), hanem androidos mobilon és Raspberry Pi-on is tudjuk futtatni a megoldásunkat. Azt is meg tudjuk már állapítani, ha éppen mobiltelefonál, italt fogyaszt, illetve számos tényezőt figyelembe véve nagy pontossággal azt is meg tudja mondani a rendszerünk, ha fáradt a sofőr. A középtávú tervekben pedig az is szerepel, hogy az alkoholos befolyásoltságot is érzékelni tudjuk”, jelezte Csaba Zoltán.
B2B-koncepció
A roboGaze elősorban az autógyártóknak és első szintű (Tier1) beszállítóiknak értékesítené megoldását, teljes mértékben B2B-koncepcióban gondolkodnak. Maga a sofőrmonitorozás egyébként nem számít újdonságnak, a prémium szegmensben évtizedes gyakorlata van már, ugyanakkor még mindig meglehetősen drága, főként a hardverigény, vagyis a kamerák miatt. A magyar startup által kidolgozott megoldás, az MI és a digitális képfeldolgozás ötvözése révén akár tizedére is csökkenhet a szolgáltatás ára. Ez pedig komoly előnyt jelenthet, hiszen egy alsó kategóriás jármű árát igencsak megdobhatná, ha 2024-től az uniós előírásnak való megfelelés érdekében több százezer, vagy akár félmillió forintos monitorozó rendszert kellene beépíteni. „Az élethez való jognak nem szabadna luxusnak lennie. Úgy gondolom, igazi társadalmi hatást tudunk kiváltani a fejlesztésünkkel, a technológia előrehaladása lehetővé teszi, hogy a biztonságos vezetés ne kevesek kiváltsága legyen”, fogalmazott Csaba Zoltán.
A roboGaze csak a szoftvert fejleszti, de úgy alakítják ki a megoldásukat, hogy akár egyetlen kamerával, alacsony erőforrású számítógéppel vagy fejlett sofőrtámogató rendszer moduljaként is tudjon működni. „A terveink szerint a jövő év elején már értékesíteni tudjuk majd a termékünket, jelenleg az intenzív tesztelés fázisában vagyunk. A piaci megjelenéshez mindenképpen szükség lesz újabb tőkebevonásra, 1,5-2 millió eurónyit látunk reálisnak. Egy startup merjen nagyot álmodni.
Vízió szinten a technológia végtelen távlatokat nyit az autók és az ember közötti kommunikáció terén. Tíz év múlva akár bizonyos betegségek, (például szívroham, vagy az Alzheimer-kór) korai diagnosztizálására is képes lehet a roboGaze. De tisztában kell lennünk a realitásokkal: először egy nagyobb gyártó egy kisebb piacon, kísérleti szériában próbálhatja majd ki a megoldásunkat A távlati lehetőségek viszont komolyak, hiszen már most is 1,4 milliárd dollárosra becsülik a sofőrfigyelő rendszerek piacát, amely pár éven belül akár duplázódhat is, részben a szabályozási környezet változása miatt. Ennek fényében reális célkitűzésnek tartom, hogy pár éven belül akár sok tízmillió eurós éves árbevételünk legyen”, fűzte hozzá Csaba Zoltán.
Felpörgetett fejlesztés
Bár elsőre valószínűleg kevesen gondolnák, de nagyon sokak számára jelent komoly problémát a krónikus seb. A felmérések szerint a fejlett világ lakosságának mintegy 2 százaléka él ilyen problémával, vagyis, ha csak az Egyesült Államokat és az Európai Uniót vizsgáljuk, nagyjából 20 millió ember lehet érintett. Rajtuk segíthet majd az egyébként orvosi diagnosztikai mesterséges intelligenciák fejlesztésével foglalkozó MedInnoScan által, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel együttműködésben fejlesztett applikáció, amelynek segítségével a bőrgyógyászati problémával küzdő betegek fényképet készíthetnek az érintett bőrfelületről. Ezek, valamint a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszerhez csatlakozott bőrgyógyászok az esetek túlnyomó többségében diagnózist és terápiás javaslatot adnak, a szükséges gyógyszerek, készítmények receptjét pedig a felhőben rögzítik. Azokat a patikában kiváltva az emberek a rendelőben történő megjelenés nélkül, mobiltelefonon keresztül részesülhetnek bőrgyógyászati kezelésben.
„A járványhelyzet miatt felgyorsítottuk a fejlesztést és április elején jelentettük be, hogy éles a rendszer. Azóta közel 20 ezer esetet dolgoztak fel a megoldásunk segítségével, és mivel 80 százalékuknál a fotók és leírás alapján elkészíthető a diagnózis, ez egyben azt is jelentette, hogy 16 ezer embernek nem kellett elmennie az orvoshoz. De a járványtól eltekintve is nagyon komoly előnyt jelent a távdiagnosztika, hiszen azzal, hogy nem kell elmenni a rendelőbe, időt spórol a beteg, nem is beszélve arról, hogy sokszor az utazás is komoly kihívást jelenthet. Az orvos is időt takarít meg, hiszen nem kell kivárnia, míg levetkőzik a beteg, elmeséli, hogy pontosan mi történt, hanem gyorsan, lényegre törően haladhat a gyógyítás, így több esetet képes ellátni”, vázolta a lehetőségeket Szoldán Péter, a MedInnoScan ügyvezető igazgatója.
Az applikáció iránti érdeklődést mutatja, hogy idén a Magyar Dermatológiai Társaság szokásos éves melanomaszűrési kampányát is ezzel bonyolították le, és bár ott magasabb volt azoknak az aránya, akiket be kellett hívni további vizsgálatra, de így is számos eset volt, amikor gyorsan meg lehetett nyugtatni a pácienseket.
A világ élvonalában
A MedInnoScan alapvetően MI-t használó diagnosztikai megoldásokon dolgozik, amelyek közül a prototípushoz legközelebb a krónikus – hat hétnél tovább fennmaradó – sebeket elemző applikáció van. Szoldán Péter közlése szerint várhatóan nyár végére készül el a prototípus, ezt követően indulhatnak a klinikai tesztek annak kiderítésére, hogy mennyire pontos az alkalmazás a probléma felismerésében. Ha elérik a megfelelő pontosságot, az engedélyek beszerzésével folytatódik a folyamat, ami azt jelenti, hogy még legalább egy év, mire piacra kerülhet a termék.
Maga a teledermatológia egyébként nem számít újdonságnak, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is van vannak bőrgyógyászok, akik emailben fogadtak képeket, leírásokat, és így diagnosztizáltak. Viszont az, hogy valaki egy komplett megoldást fejlesszen, amely a diagnózison túl a kezelés előírását is tartalmazza, már újdonságnak számít, és ezzel a fejlesztéssel a világ élvonalában van a magyar vállalkozás.
Kalocsai Zoltán
