Minden arra készteti az embert és a technológiát, hogy folyamatosan gyorsuljunk, miközben elavult értékek között éljük mindennapjainkat.
A fiatalabb generációk médiafogyasztási szokásait illetően felmerül a kérdés, hogy a – nem is olyan távoli – jövőben szükség lesz-e egyáltalán az olyan médiumokra, mint a tv vagy a rádió; vagy a médiakonvergencia folyamata alapjaiban írja majd felül az információk közvetítésére szolgáló eszközök hierarchiáját?
Nos, hogy világos választ kapjak kérdéseimre, egy olyan szakembert kérdeztem, aki médiás múltja kapcsán kellő rálátással van a fentebb említett folyamatokra.
Habár Rózsa Péternek sem egyértelműen úgy indult a pályája, hogy később újságíró, rádiós szakember, majd ismert tévés lesz, hiszen eredetileg vegyipari gépészmérnöknek tanult, ám az akkori rendszer itt-ott hiányos szabályrendszerét kijátszva, addig kilincselt írásaival, míg végül fel nem vették a Hírlapkiadó Vállalathoz, ahonnan később már egyenes út vezetett az ultrarövidhullámok és a tévéképernyők világába. A kilencvenes évek végétől pedig már nemcsak műveli, de tanítja is a szakmát. Nincs könnyű helyzetben, hiszen a fiatalabb generációkat már teljesen másfajta médiafogyasztás jellemzi, mint az idősebb, még tévén és rádión szocializálódott emberekét.
„Az egyik legnagyobb kihívás pont az lenne, hogy a fiatalokhoz is meg tudjuk találni az utat. Azokhoz a generációkhoz, amelyek úgy nőnek fel, hogy be sem kapcsolják a tévét, mert ha szükségük van valamilyen információra, megkeresik a különböző internetes csatornákon” – magyarázta Rózsa Péter. Majd hozzátette: azzal, hogy a gyerek elkezd kommunikálni az interneten a világgal és belekerül a világméretű diskurzusba, nincs szüksége a hagyományos médiumok által kínált tartalmakra, amelyeket ráadásul időhöz kötötten sugároznak. Ez ugyanis teljesen összeegyeztethetetlen azzal, hogy az interneten akkor és azt néz meg, amit akar.
A Déri János-díjas szakember szerint a digitális átállást követően és a médiakonvergencia hatásait is figyelembe véve, a televízió nem lesz más, mint egy gazdag vizuális tárhely, ahonnan lehet válogatni.
„Habár eddig a sajtó volt felelős azért, hogy kiszolgálja a nézőt, később viszont a néző lesz az, aki szelektálni fog, a szerkesztőségek pedig rohannak a nézők kegyeiért” – mondta Rózsa Péter, aki egyébként az időkorlátok miatt maga sem néz szívesen tévét, hanem inkább az interneten keresztül jut információkhoz. „Ha nem tudom megnézni a levelezéseimet, kedvenc portáljaimat, akkor szinte már elvonási tüneteim vannak. Főként híreket fogyasztok, de szívesen beszállok vitafórumokba is” – tette hozzá.
Szabadidejében Rózsa Péter főleg két gyermekének szenteli idejét, de ügyvéd feleségével együtt szívesen gyakorolják a szórakozás hagyományos formáit, így például színházba, táncelőadásokra járnak. Hogy mi lesz akkor, ha búcsút int a tévéképernyőnek? „Szeretném megírni a televíziós ismeretek szakkönyvét, mivel a diákok manapság nemigen kapnak jegyzeteket. Úgy érzem, ezzel is segíthetnék nekik a szakma elsajátításában” – fogalmazott a szakember.
Miski Gábor
