Mit sem ér az alkalmazásintegráció pontos adatok nélkül, de ha jól csinálják, az az üzleti folyamatoknak is hasznára válik.
A vállalatok alkalmazásintegrációs problémáira már nagyon sok megoldást kínáltak a gyártók. Erre születtek meg az integrált vállalatirányítási csomagok, köztes szoftverek (middleware-ek), a szolgáltatásorientált architektúra (soa), vagy újabban az úgynevezett enterprise service busok. Ennek ellenére számos vállalat még most sem tudja a lehető legtöbbet kihozni alkalmazásaiból: hiába kapcsolja össze a rendszereit, azok nem alkotnak egységes egészet.
Csak pontos adatokkal
A megoldást az jelenti, ha az alkalmazások adatkezelésénél egy szinttel mélyebbre tekintünk, és célul az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételét tűzzük ki – mondja Farkas Máté, az üzleti folyamattámogatást és alkalmazásintegrációs szolgáltatásokat is kínáló iFlow szolgáltatási igazgatója. Nem az számít nagy fegyverténynek, ha az adatokat eljuttatjuk egyik rendszerből a másikba, hanem az, ha sikerül a cég információit koherensen, konzisztensen és pontosan tartani. Ez pedig kizárólag úgy oldható meg, ha figyelembe vesszük az adatok és információk a cég életében betöltött szerepét, ami viszont feltételezi az üzleti folyamatok teljes körű kezelését is.
Ott kezdődnek a kihívások, amikor meg kell határozni, hogy mit kell(ene) kezdeni az egyik alkalmazásból a másikba beérkező adattal. Ez a feladat csak zárt folyamatok mentén kezelhető, melyek az „üzleti kivételnek” számító esetek lehetőleg mindegyikét is kezelik. „Mi pontosan ehhez nyújtunk egyedi segítséget ügyfeleink részére, legyen szó akár a multinacionális távközlési szolgáltató folyamatairól, akár valamely kis- és középvállalat rendszereiről” – teszi hozzá Nagy Zoltán, az iFlow ügyvezető igazgatója.
Eltérés nincs
Hogy néz ez ki a gyakorlatban? A távközlési szolgáltatások és szolgáltatók esetében gyakori, hogy a „terepen” tapasztalható állapotok és a központi nyilvántartás nem egyezik. Az internetet az A érpáron kellene bekötni az új ügyfélhez, de az foglalt; bekötik neki hát a B érpáron, de a szerelő a változtatást nem dokumentálja. Ez már rövid távon is újabb helyszíni beavatkozásokat és az adatok újbóli felmérésének igényét jelenti, költség és kiesett idő a szolgáltató számára.
„A mi megoldásunk erre a konkrét esetre az, hogy a szerelőnek az okostelefonján mindenképpen jeleznie kell az eredeti érpár foglaltságát, és maximum egy-két percen belül meg is kapja a választ, hogy melyik érpárat használhatja, és a változások azonnal bekerülnek a nyilvántartó rendszerbe is. A rendszer elindít egy adattisztítási folyamatot is, annak kiderítésére, hogy miért szerepelt az A érpár szabadként, és mit kell tenni azért, hogy a nyilvántartás a helyes adatokat tartalmazza” – ismertet egy viszonylag egyszerű módszert Farkas Máté.
„Itt az érpár bármilyen céges erőforrás lehetne” – teszi hozzá Nagy Zoltán. A lényeg az, hogy az integrált rendszer lehetővé tegye az optimalizálást: a központ és a „végek” is tisztában legyenek azzal, hogy milyen erőforrásokat használtak fel, mivel gazdálkodhatnak még. Tehát az alkalmazások integrációja során az adatok pontossága semmiképpen nem csökkenhet, hanem inkább nőjön. Nagyon sokszor nem foglalkoznak az adatok konzisztenciájával: ha hibás, rossz adatot találnak egy alkalmazásban, átlépnek rajta.
„Mi azt az elvet képviseljük, és ezt valósítjuk meg rendszereinkben is, hogy a rossz adatok mellett nem mehetünk el” – utal vissza az előző példára Farkas Máté.
Integrált folyamatok
„Az igazán jól végzett integráció azonban nem csak az adatok és az alkalmazások szintjén fejti ki hatását” – mondja Nagy Zoltán. „Egy jól integrált rendszerben a folyamatok mindig »körbeérnek«, lezárulnak, nincsenek levegőben lógó, elvarratlan szálak. Így egy hét helyett akár egy nap alatt is lehet teljesíteni a megrendelést, ami az ügyfeleinknél szignifikáns költségmegtakarításokat hozott, és javította az ő ügyfeleik elégedettségét” – mondja végül az ügyvezető.
Schopp Attila
