Még legalább tíz évet ad közel fél évszázada megfogalmazott, a számítástechnikai ipar leghíresebb mondásai közé besorolt törvényének Gordon Moore, az Intel társalapítója.
Az egy lapkára építhetõ tranzisztorok száma minden két évben megduplázódik – amióta 1965-ben elõször elhangzott, Moore törvénye azóta meghatározó alapelve az elektronika és a számítástechnika fejlõdésének. És azóta jósolják, hogy elõbbutóbb beleütközik a fizika korlátaiba.
Nos, eddig ez nem történt meg, és így a lapkák, velük együtt pedig a számítógépek mind nagyobb teljesítményûek és mind olcsóbbak lettek.
Ma már évente nagyjából annyi tranzisztort állít elõ az elektronikai ipar, mint ahány karaktert kinyomtatnak a világban – és az elõbbi költségei sem magasabbak, mint amennyibe a nyomtatás kerül, mondta Moore a félvezetõipar kutatói számára nemrégiben rendezett San Franciscó-i konferencián.
Egyre kisebb tranzisztorok
A processzorokra zsúfolható tranzisztorok számát úgy tudják növelni, hogy azokat egyre kisebb méretben készítik. A fizikusok már régóta mondják, hogy a tranzisztorok méretét nem lehet akármeddig csökkenteni – de aztán a mérnökök eddig mindig elõálltak valami megoldással. „Sokáig az (1986-ban átlépett) 1 mikrométert tartották az elméleti határnak – emlékezett vissza Moore –, mert az volt a processzorgyártásban használt látható fény hullámhossza. Ezt követõen tértek át az ibolyántúli fényre.” Ma pedig a technológia révén a félvezetõszeletekre rajzolt vonalak kisebbek, mint a rajzolásukhoz használt fény hullámhossza.
A fejlõdés elõbb-utóbb biztosan leáll – ismeri el Moore, mert semmilyen fizikai mennyiség nem változhat exponenciálisan az idõk végezetéig. A jelenleg látható problémák egyike sem jelent azonban áthághatatlan falat, így a törvény még vagy egy évtizedig érvényben marad.
Másfél vagy két év?
Moore szerint õ soha nem mondta, hogy a tranzisztorok száma másfél évente fog megduplázódni, noha manapság mindenki így emlegeti törvényét. Õ eredetileg egy évet jósolt, majd ezt 1975-ben két évre módosította. David House, az Intel egyik fõnöke akkortájt megjegyezte, hogy ennek hatására a számítógépek teljesítménye másfél évente a kétszeresére nõ. Nagyot nem is tévedett: a teljesítmény jelenleg 20 havonta duplázódik.
Maga a „Moore-törvény” elnevezés sem az Intel társalapítójától származik: a Kaliforniai Mûszaki Egyetem professzora, Carver Mead használta elõször.
Craig Barrett, az Intel vezérigazgatója a cég februári fejlesztõi fórumán elmondott beszédében alátámasztotta Moore szavait.
Barrett egyetért
Mint mondta, a fejlett technológia iránti igény nem csökkent az informatikai ipar recessziójának idején sem: folytatódik az internet globális bõvülése, az adatforgalom exponenciális növekedése, az elektronikus kereskedelem terjedése és a digitális tartalom térnyerése.
Ennek megfelelõen az Intel is folytatja beruházásait: kétmillió dolláros költséggel átalakítják az egyik gyárat, hogy alkalmas legyen a 300 milliméteres félvezetõszeletek elõállítására. (A nagyobb szilíciumszeletbõl kisebb fajlagos költséggel lehet elõállítani a modern processzorokat, mint a korábban elterjedt, 120 milliméteres szeletekbõl.)
Ami az új technológiákat illeti, az Intel az asztali számítógépeken túli tartományokban is hódítani akar. A cég lapkái megjelennek és új funkciókat kínálnak a mobiltelefonokban, az intelligens kijelzõkben (Smart Display), de átalakul a mobilprocesszorok kínálata is: a Centrino névre keresztelt platform például egymáshoz tervezett processzorból, lapkakészletbõl és vezetéknélküli hálózati elérést kínáló lapkából áll.
Schopp Attila
