Bár új megoldásokat kínál a virtualizáció, de közben új problémákat is felvet, elsősorban a felügyelet terén.
Mint minden új technológiának, a virtualizációnak is megvannak a maga hátulütői. Hatékonyabban kihasználhatóvá teszi az erőforrásokat, és ezzel bizonyos értelemben megkönnyíti az informatikusok életét, viszont új működtetési és felügyeleti nehézségeket támaszt. Ezek egyáltalán nem legyűrhetetlen problémák, csak hát sok esetben másképp kell hozzáállni leküzdésükhöz, mint ahogy eddig megszoktuk.
Aggodalmak több téren
A Forrester Research kutatásai szerint a virtualizációs megoldásokat már alkalmazó vagy azok bevezetését tervező vállalatok egyik legnagyobb félelme a kapacitáskezeléshez kapcsolódik: a virtuális szerverek elválnak az alattuk működő fizikai hardvertől, ami megnehezíti a tényleges erőforrásigények felmérését és a teljesítmény tervezését. Az érintettek többsége fél a virtualizáció biztonsági kockázataitól is. Noha a virtualizációt általánosságban pozitívan ítélik meg, az újdonság mégis félelmeket szül: tartanak az újfajta fenyegetettségektől, illetve a stabilitás hiányától. Utóbbi esetében a legtöbb aggodalmat az váltja ki, hogy az egyik virtuális gép kapacitásgondjai károsan hatnak az ugyanazon a fizikai szerveren futó többi virtuális gépre, illetve azok alkalmazásaira.
Érdekes módon az emberi hibáktól kevésbé tartanak az érintettek. Bár a virtualizációs megoldások új komplexitásokat hoznak az informatikai infrastruktúrába, a vezetők nem tartanak attól, hogy a tapasztalatlanság újabb hibákhoz vezet. A Forrester elemzői szerint ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a virtualizáció még nem „itatta át” teljesen a vállalatokat: az üzletmenet szempontjából kritikus fontosságú rendszereket még nagyon kevés helyen virtualizálták, így a hibák is korlátozott körben okoznának zavart. A másik ok, hogy a komplexitással több-kevesebb sikerrel veszik fel a küzdelmet a rendszerek felügyeletét automatizáló technológiák.
Olcsón, jót
A gondok egy részének megoldását a virtualizált környezetek felügyeletére szolgáló eszközöktől várják a döntéshozók. A Forrester kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a szakemberek milyen elvárásokat támasztanak ezekkel az eszközökkel kapcsolatban.
Fura módon, bármennyire is hosszú távra szóló, az infrastruktúra későbbi működtetését alapvetően befolyásoló megoldásról van szó, a legtöbben első helyen a beszerzési költségeket említették, de elvárás az is, hogy a konfiguráció és karbantartás összköltsége is viszonylag alacsony maradjon. Más szempontból az a legfontosabb követelmény, hogy a rendszerfelügyeletet szolgáltatásként is igénybe lehessen venni: ezt a válaszadók 90 százaléka tartotta fontosnak.
Viszonylag előkelő helyen szerepel a platformfüggetlenség is: a megkérdezettek több mint negyede tartja lényegesnek, hogy a felügyeleti eszköz képes legyen többféle hypervisort (vagyis virtualizációs réteget) kiszolgálni, illetve azt se bánnák, ha az eszköz nemcsak a virtuális, hanem a fizikai szerverek menedzsmentjére is alkalmas lenne. Érdekes, hogy miközben a vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az informatikai szolgáltatásmenedzsment (itsm) terén mind fejlettebb szintre kerüljenek, a virtualizációs felügyeleti eszközöktől ennek támogatását még kevésbé várják el. A Forrester elemzői biztosak abban, hogy a folyamatorientált itsm-eszközök és a virtualizált szerverinfrastruktúrákra szánt megoldások előbb-utóbb közeledni fognak egymáshoz.
Szükség lesz arra is, hogy a napi működtetési feladatokat és folyamatokat valamilyen szinten automatizálja az eszköz.
Lényeges szempontok
Milyen következményekkel járnak a fentiek a virtualizált és nem virtualizált környezetek felügyeletére nézve? A legfontosabb következtetés, hogy a virtualizáció a jövő egyik fontos útja lesz, amire mindenképpen fel kell készülni.
A technológia jelenlegi fejlettségi állapotában megkönnyíti a felhasználók dolgát, ha a lehető legnagyobb mértékben szabványosítják környezetüket. Amennyiben a virtualizációs megoldásokat egyetlen gyártótól szerzik be, egyszerűbb lesz az egyes munkafeladatok átvitele egyik szerverről a másikra, a szolgáltatások minőségének biztosítása, és általában a felügyelet. Ugyanakkor figyelni kell a fejlődésre: a platformok közötti átjárhatóság egyre inkább javul.
Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a virtualizációs megoldásoknak kulcsfontosságú eleme a felügyeleti szoftver. Egy ilyen szoftvernek képesnek kell lennie a munkafeladatok automatikus kiosztására, illetve az egyes szerverek közötti átvitelére úgy, hogy az alkalmazások működési feltételei minden körülmények között biztosítva legyenek.
Ugyancsak fontos követelmény a felügyeleti eszközzel szemben, hogy az informatikai infrastruktúra lehető legszélesebb körét szolgálja ki. Az it-üzemeltetés számos baja fakad abból, hogy az egyes funkcionális területeket külön-külön csapat irányítja, külön-külön eszközökkel, amelyek között nem megfelelő az információáramlás. Ezeket konszolidálni kell egy egységes felügyeleti szoftverarchitektúrába, még ha ehhez hosszú évek során betokosodott hagyományokat is kell felrúgni – figyelmeztetnek a Forrester szakértői.
Mindeközben szakítani kell az informatikai felügyelet hagyományos, alulról építkező szemléletmódjával. Az infrastruktúra – beleértve a hardvereket és a virtualizációs réteget – igen fontos eleme az informatikai környezetnek, de az üzleti igények valójában az alkalmazások és azok zökkenőmentes működése körül forognak. Ennek megfelelően a felügyeleti megoldásnak is az alkalmazások szempontjából kell vizsgálni az informatika teljesítőképességét: hiába kiváló a hálózat vagy a szerver rendelkezésre állása, ha a felhasználó számára túl lassú az alkalmazás válaszideje. Egy ilyen megoldás az alkalmazás felől kiindulva képes feltérképezni az infrastruktúra mindazon elemeit és azok kapcsolatait, amelyeket az adott applikáció használ, hogy aztán ezekből vonjon le a működésre vonatkozó következtetéseket.
Schopp Attila
