Ha a rádiós részegységeket – például az egychipes GSM-eszközöket – tartalmazó berendezéseken, egyedileg fejlesztett végtermékeken nincs H vagy CE megfelelõségi jelzés, akkor gond lehet a mûködésükkel.
Magyarországon csak olyan rádiós végberendezés hozható forgalomba, amely teljesíti az idevonatkozó rendeletben (3/2001. MeHVM rendelet) elõírt alapvetõ követelményeket, ellátták CE, illetve H megfelelõségi jelöléssel, továbbá teljesíti a rendelet forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseit. A fentieket figyelembe véve a mobiltelefonok, a rádiós csatlakozásra képes kéziszámítógépek problémamenteseknek tekinthetõk, a gyártók, a forgalmazók és a szolgáltatók betartják az elõírásokat. Nem ilyen egyértelmû azonban a helyzet akkor, amikor egy berendezésbe rádiós részegységet építenek be. Nem elég ugyanis, ha a rádiós részegység teljesíti a fenti követelményeket, magára a komplett berendezésre is vonatkoznak az elõírások.
Minden berendezésre CE
A GSM ipari alkalmazásaival a kérdés napjaink élõ problémája. Egyre inkább szaporodnak ugyanis azok a rendszerek, amelyekbe úgynevezett GSMmodulokat, gyakorta egychipes GSM-eszközöket építenek be. Ha
az alkalmazott rádiós részegységek eleget tesznek a rendeletnek és CE jelölésük is van, természetesen forgalomba hozhatók Magyarországon, ám a gyártók – teljesen jogosan – csak akkor vállalnak garanciát a megadott mûszaki paraméterekre, ha a részegység környezete (például a tápellátás, az antennacsatlakozás stb.) biztosítja a megfelelõ mûködés feltételeit. Mi a megoldás ebben az esetben? A részegységet felhasználó gyártónak, illetve fejlesztõnek hitelt érdemlõen igazolnia kell, hogy betartotta a részegység mûszaki dokumentációjában megadott elõírásokat. Hogyan teheti ezt? Berendezéseit az e feladatra szakosodott szervezetekkel tanúsíttatja. Ha a berendezés „átmegy a vizsgán”, akkor rákerül a H (CE) megfelelõségi jelölés, következésképpen forgalomba hozható Magyarországon. A Pannon GSM-hez érkeznek olyan bejelentések, amelyek a GSM alapú ipari adatátvitellel kapcsolatosak – hallottuk Breznai Jánostól, a cég fejlesztõmérnökétõl. „Helyszíni vizsgálataink során gyakran elcsodálkozunk, hogy egyáltalán hogyan is tudott a rendszer mûködni.”
Kulcskérdés az antenna
„Volt rá példa, hogy a felhasználó jól zárható fémszekrénybe telepítette antennáját, a rendszertervezõ pedig a felügyeleti központban kereste a bizonytalan mûködés okát. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rádiós rendszerekben vannak olyan tényezõk – tárgyi, terepi adottságok –, amelyek az adatátvitel minõségében komoly zavart okozhatnak. Nagyon fontos például annak eldöntése, hogy irányított vagy körsugárzó antennát
alkalmaz az ember, problémákat okozhat ugyanis, ha a kommunikáció közben idõrõl idõre bázisállomást vált a berendezés, ilyen esetben a celladominancia megvalósításához mindenképpen az irányított antenna javasolt. Arra is ügyelni kell, hogy az antenna ne kerüljön túl közel valamilyen nagyobb fémfelülethez. De akár egy rosszul szerelt antennakábel is meghiúsíthatja a GSM-adatátvitelt” – mutat rá a szakember.
Mallász Judit
