A mobileszközök elterjedésével a vállalati szférának is fejtörést okozott a biztonsági kérdések kezelése, megjelenhettek az egyedi doménnév- végződések, elkészült a mobilhálózat modernizációja, átalakult a szakképzési hozzájárulás és új virtuális múzeum jött létre.
Óriási növekedést produkált Magyarországon az intelligens mobilkészülékek használati aránya, de a hirdetők egyelőre nem használják ki az ebben rejlő lehetőséget. A tavasz kezdetén tartott Smartmobil konferencián elhangzott, hogy Magyarországon 2009-hez képest 2011-ig közel 700 százalékkal nőtt a mobileszközökről indított keresések száma. Az okoskészülékek robbanásszerűen növekvő népszerűségével nincs összhangban a vállalatok és hirdetők mobilreklámozási aktivitása. Az itbusinessnek nyilatkozó szakértő szerint a Google hirdetőjelöltjeinek elsősorban fel kell ismerniük a mobileszközök platformján elérhető reklámozásban rejlő potenciált, de ezt a folyamatot hátráltatja a készülékek és szoftveres megoldások közötti egységesség hiánya. Továbbá kifejtették, hogy Magyarországon – és a kelet-európai piacon általában – az okostelefon-alkalmazások közül a globálisan slágerlistás mobilalkalmazásokon kívül a lokális szolgáltatások dominálnak, például az étel- és taxirendelés, az utazás és a szórakozás is előtérbe került a hazai felhasználók körében.
Dinamikus mobilfizetés
Míg a hanghívások terén kevés változás volt érzékelhető, az adatkommunikációt és a mobilfizetést dinamika jellemezte. A szakértők mégsem mertek teljes biztonsággal nyilatkozni arról, mi lesz az uralkodó mobilfizetési mód az elkövetkező 10 évben, miután igen tarka képet mutat a mobilfizetési piac; eddig mintegy 31 nfc-s mobiltelefon érhető el.
A magyarországi mobilszolgáltatók, illetve más hazai piaci szereplők Európában az elsők között kezdték előkészíteni az érintés nélküli tranzakciókat lehetővé tevő nfc (near-field communication, közeli rádiós adatkommunikáció) alapú mobilfizetést és más nfc-s szolgáltatások (hűségkártyák, kuponok, belépő- és utazási jegyek, egyedi azonosítók stb.) bevezetését. Csak a remote és a proximity technológia párhuzamos alkalmazásával állhatott elő az univerzális mobil pénztárca.
Így egyes okostelefonok teljes értékű bankkártyaterminállá alakultak, mivel iOS, Android, Windows Mobile platformon is lehetett fizetési tranzakciót kezdeményezni a meglévő bankkártyákhoz tartozó technikai számla terhére. A mobilvásárlás bevezetését követően már egy adott banknál vezetett bankszámla terhére lehetett mobilról fizetést indítani, de csak kevés ügyfél váltott emiatt bankot, illetve nyitott új bankszámlát. A dilemmát a mobilszolgáltatók úgy próbálták feloldani, hogy bankkártyatársaságot is bevontak a körbe, mert a bankkártyahasználat széles körben elterjedt, valamint jól szabályozott területnek számított. A mobil nfc alapú fizetések elterjesztésére pedig megalakult a Mobiltárca Szövetség.
Fejtörést okozó biztonság
A mobilbiztonság szempontjából senkit nem ért váratlanul, hogy töretlenül folytatódott az okostelefonok és a táblagépek térnyerése, a hullámot elindító Apple-platform mellé pedig felzárkóztak az Android-eszközök is. Azt viszont nem lehetett előre látni, hogy az eszközök és a rajtuk futó alkalmazások, szolgáltatások elérhetősége ilyen kritikus fontosságú lesz vállalati szempontból is.
Egy biztonsági vizsgálat alapján, amely globálisan több, mint hatezer vállalat megkérdezésével készült, kiderült, hogy a vállalkozások több mint felénél a mobilkészülékek már kritikus fontosságú üzleti eszköznek számítanak. A válaszadók 71 százaléka gondolkodott el egyedi mobilalkalmazások készítésén, 59 százalékuk pedig már mobilról is elérhetővé tett bizonyos üzleti szoftvereket. A mobilszoftverek és -eszközök jobb kézben tartásához kétharmaduk vállalati alkalmazásbolt (app store) nyitását is tervezi.
Az újfajta veszélyek újfajta védekezést tettek szükségessé. Arra a kérdésre kellett választ találni, hogy miként lehet az egyéni munka hatékonyságának növelésére használni a mobileszközöket anélkül, hogy közben veszélynek tennénk ki a vállalati adatokat?
Megoldásként nem fal építését javasolták az értékes adatok köré, hanem a hozzáférés szabályozásával való operálást ajánlották az it-biztonsági szakértők.
A fentiekben ismertetett körülmények hatására felértékelődtek a mobileszköz- és alkalmazásfelügyeleti eszközök, amelyek különböző platformon is lehetővé tették, hogy a mobilkészülékek beállításait a távolból is ellenőrizzék, vezéreljék, azaz ellenőrizni és védeni lehessen az iOS-, Android- és HTML5-alkalmazásokat, az általuk kezelt adatokat, miközben az eszközök feletti kontroll megmaradhat a felhasználónál. Ennek köszönhetően szétválaszthatóvá váltak a vállalati és magáncélú alkalmazások és adatok, és a vállalati biztonsági irányelveket már úgy kezdték alkalmazni a mobileszközökre, hogy az a magáncélú felhasználást nem érintette.
Modernizált mobilhálózat
Egy másik fontos fejlesztés is tavasszal ért révbe. Márciusban fejezte be hálózatmodernizációját a Vodafone, így Magyarországon több mint 9 millió lakos számára vált elérhetővé a szélessávú mobilinternet.
Majd pedig megérkezett az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) jóváhagyása is a 900 megahertzes frekvenciatenderen elnyert 2 megahertzes frekvenciablokk használatára. Így – Budapestet is beleértve – összesen 101 településen vált elérhetővé a Vodafone 42 megabit/másodperces elméleti letöltési sebességű mobilinternet szolgáltatása, s több mint 2400 településen lehetetett 21 megabit/szekundumos sebességen hasítani. A 2g-s mobileszközöket használó ügyfelek az EDGE-technológiának köszönhetően a 2g-s készülékekkel is élvezhették a mobilnet előnyeit. A fejlesztésekkel a hanghívások minősége is javult.
Egyediség engedélyezve
Izgalmas fordulat volt, hogy az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) döntése szerint megjelenhettek az egyedi doménvégződések. Így földrajzi területek, cégek, azonos érdeklődési vagy tevékenységi területhez tartozó honlapok azonos tartományok alá kerültek. Elsősorban a felhasználók követelték az új doménvégződések bevezetését, mert a végződések alá bejegyzett nevek száma olyan hatalmasra duzzadt, hogy már alig volt lehetőség elfogadható nevet bejegyeztetni.
A nagy üzletet az olyan általános és nemzetközi szavak kiadásától várták, mint a .hotel, .poker, .gold vagy a .bank. Akkor több mint 500 megpályázott doménvégződés várt a doménnevek legfőbb hatósága engedélyére.
Megvont szakképzési hozzájárulás
Az oktatás területén is történtek érdekes fejlemények. Az Országgyűlés tavaly novemberben új törvényt fogadott el a szakképzési hozzájárulásról, amely alapján 2012. január 1-jétől már nem fedezhető a saját dolgozók képzése ebből a járulékból. Az új törvény fogadtatása inkább vegyes, mint pozitív volt. A szakképzési hozzájárulást az új törvény hatályba lépéséig a társadalombiztosítási alap 1,5 százalékában állapították meg. A „sarcot” az új törvény szerint havonta kell a vállalkozásoknak leróni az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap után. A befolyt összegek a Munkaerő-piaci Alapba kerülnek, amelynek egy részére az oktatóintézmények pályázhatnak, a fennmaradó részt pedig az államadósság csökkentésére kívánták fordítani.
A rendelkezéstől azt remélték, hogy elérhetővé válnak az európai uniós hátterű, kifejezetten a munkahelyi képzések támogatására kiírt Támop 2.1.3. pályázatok. Segítségével a vállalkozások elvileg pénzüknél maradhattak, hiszen eddig éves szinten 6–7 milliárd forintot fordítottak saját dolgozóik képzésére, és a 21 milliárdos támogatásból a 2014. év végi futamidő lejártáig körülbelül ugyanezt az összeget fordíthatják a célra. A tervek szerint a mikro- és kisvállalkozások 10 millió forintig, a középvállalkozások 50 millióig, a nagyvállalkozások pedig 150 millió forintig kaphatnak akár 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást. Az elszámolható képzések köre nagyjából lefedi azokat, amelyeket eddig a szakképzési hozzájárulásból lehetett finanszírozni. Sokan ettől a pályázattól várták a megoldást.
A törvényalkotók úgy indokolták a szakképzési törvény átalakítását, hogy átláthatóbb rendszer jöjjön létre, biztosítva legyen a teljes körű ellenőrizhetőség, és ne lehessen jogosulatlan elszámolásokat beadni.
Szakértői támogatással
A hozzájárulás jogosultságát egy olyan felmérés is alátámasztotta, mely szerint közel 50 vállalat képzési, oktatási költségeinek több mint 60 százalékát fedezte a szakképzési hozzájárulás. A hr-igazgatók és az oktatásért, képzésért felelős vezetők nagyjából háromnegyede vélte úgy, hogy mivel a kieső forrásokat cégük nem tudja teljes mértékben önerőből pótolni, az új törvény miatt kevesebb tréninget, képzést fognak igénybe venni, ami hosszú távon károsan befolyásolja a cég működését és fejlődését.
A szakértők attól is tartottak, hogy míg a szakképzési hozzájárulás közvetlen felhasználása esetén az oktató cégeknek magas minőségi és jogszabályban lefektetett adminisztratív kötelezettségnek kell eleget tenniük, addig az új rendszerben nagyobb teret kaphatnak a kevéssé képzett, nem regisztrált és nem akkreditált, minőségi tananyaggal nem rendelkező oktatásra vállalkozó cégek, szabadúszó oktatók. Mivel eddig is jellemzően vállalkozói szerződéssel foglalkoztatták a trénereket, a fix alkalmazottak létszámát még erősebben limitálják, mindenütt leépítésektől tartottak. Az utcára kerülő, egyébként jó szakemberek pedig egy-két fős szakképzési vállalkozásokat alapíthatnak a jövőben, szolgáltatásaikat pedig alacsonyabb áron kínálják, hogy önállóan is a felszínen tudjanak maradni. Ezért az egész üzletágban alacsonyak lesznek az árak.
Várható volt az is, hogy a képzésekben másfajta trendek érvényesülnek: mivel a cégek kénytelenek rangsorolni, a tréningeken az emberi oldal kezelése – például a stresszoldás – háttérbe szorulhat, ehelyett inkább az értékesítésre és a bevételnövekedésre összpontosítanak.
A félelmek nem voltak alaptalanok, mivel a támogatás megvonása tovább nehezítette az amúgy is válság sújtotta felnőttoktatási intézmények helyzetét. Az elmúlt évtizedben gombamód elszaporodott felnőttképzési cégek közül mintegy 1600 működik, amely rendelkezik akkreditációval; ők befogadhatják a szakképzési hozzájárulást. Sokuknak azonban le kellett húzni a rolót a potenciális ügyfélkör további szűkülése miatt.
Míg a hat konvergenciarégió 20 milliárd forinttal részesülhetett a keretösszegből, a közép-magyarországi régió mikro-, kis-, valamint közép- és nagyvállalkozásai a maradék egymilliárdon osztozhattak – 0,3-0,3-0,4 milliárd forintos arányban.
Google Art – virtualizált múzeum
Könnyedebb hír, hogy több, mint 30 000 műalkotás vált elérhetővé a világ 40 országának 151 múzeumából, köztük a két legnagyobb magyar intézményből is a Google Art Project keretében. A kezdeményezés célja az volt, hogy megőrizze, és bárki számára közelhozza a világ kulturális kincseit. A projektben Magyarországot a Szépművészeti Múzeum 106 művész 151 műkincsével, valamint a Magyar Nemzeti Galéria 40 művész 52 alkotásával képviselte.
A virtuális galéria célja nem a múzeumlátogatás helyettesítése, hanem hogy meghozza a kedvet az alkotások eredetiben való megtekintéséhez, és becsalogassa a látogatókat a múzeumokba – de akár digitális tananyagként is használható a Google Art Project. A Google Art Project online felületén a felhasználók a műtárgyakat nagy felbontású képek formájában élvezhetik, illetve rendkívüli nagyítási lehetőséget biztosító, gigapixeles technológiával lefényképezték, így olyan apró részletek is láthatóvá váltak, amelyek az átlagos múzeumlátogatók számára eddig rejtve maradtak.
A globális virtuális múzeumban négy kontinens 6000 művészének alkotásai között lehet keresni művész, műalkotás, korszak, földrajzi hely, múzeum, valamint a gyűjtemény neve szerint, továbbá 46 múzeumban virtuális séta is tehető. Az oldal olyan interaktív funkciókat is biztosít, mint például saját gyűjtemény létrehozása, megjegyzések hozzáfűzése a műtárgyakhoz, majd a kollekció megosztása.
