A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ebben az évben is három alapelv köré csoportosította feladatait, programjait. Ezek a múlt értékeinek megőrzése, a jelenhez való alkalmazkodás, illetve a jövő befolyásolása a legjobb tudás szerint. Mindhárom területen számos érdekes feladat adódott – mondja Alföldi István ügyvezető igazgató.
– Hogyan érvényesült ebben az évben az NJSZT küldetésének első elve, a múlt értékeinek megőrzése?
– Hosszas előkészítés után eljutottunk odáig, hogy december 13-án Szegeden, önkormányzati beruházással és EU-s támogatással megnyílt az Agora épületegyüttese, amelyben többek között helyet kapott az informatikatörténeti kiállítás is. Remélem, hogy ennek országhatárokon is messze túljutó híre és sikere lesz, hiszen a rég- és közelmúlt informatikai eszközeinek olyan szintű bemutatásáról van szó, amely bátran összevethető a világ hasonló jellegű vezető múzeumaival. A kiállított tárgyakat oly módon szeretnénk bemutatni a 21. század technikájával, hogy ne csak a szakemberek látogassanak oda, hanem a fiatalok is.
– Nyilván rengeteg munka, odaadás és pénz fekszik a kiállításban. Észrevették-e ezt a gyártók is?
– Bízunk benne, hogy az NJSZT több száz milliós anyagi befektetését – ha csak kis mértékben is – enyhíthetik a jövőben a kiállítást támogató cégek.
– Tűztek-e ki más feladatot is a tárgyak puszta kiállításán túl? Milyen érdekességek láthatók még?
– Igen, interaktív akciókat, bemutatókat is tervezünk, de csak a jövő év legelején, mivel az Agora átadása számunkra kicsit korai volt, s így nem tudtunk a teljes koncepcióval előjönni. A kiállításon pedig már most is olyan Neumann-relikviák láthatók a családi hagyatékból, amilyenek sehol másutt nincsenek. Tavasszal pedig jelentős személyiségek is emelik majd a kiállítás fényét. Készül egy könyv is, amely bemutatja a kiállítás anyagát – történeti áttekintéssel.
– A múltról térjünk át a jelenre. Gondolom, a súlypont változatlanul a digitális írástudáson, esélyegyenlőségen van.
– Igen, a jelenhez való alkalmazkodás fontos momentumának tartom ezeket. Amit magunktól elérhettünk, azt elértük: 16 ezerrel nőtt a „digitális jogosítvánnyal” rendelkezők tábora. Jó lett volna, ha többel nő, de talán majd jövőre, illetve a következő EU-s tervezési ciklusban több jut majd az információs társadalom építésére. Egyébként nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a digitális írástudatlanság százmilliárdokban mérhető veszteséget okoz az országnak. Milliós tömegek bevonására projekttervet készítettünk, amelyet elküldtünk az illetékes minisztériumoknak. Bízunk benne, hogy jövőre sikerül áttörést elérni e fronton.
– Elégedett az eredményekkel?
– Nem, mert az ország versenyképességének, honfitársaink életminőségének javításában sokkal több, közös összefogással elérhető eredményre lenne szükség. De ez nem jelenti azt, hogy ezt látván feladtuk volna a munkát. Továbbra is kiemelt feladatunk a tehetséggondozás, ennek keretében megrendeztük a Közép-európai Informatikai Diákolimpiát, továbbá – immár 6. alkalommal – sikeres konferenciát szerveztünk a digitális esélyegyenlőségről. Jeles nemzetközi konferenciát szerveztünk a logikai programozás témakörében is. Látni kell ugyanakkor, hogy az információs társadalom tudatos alakításának lehetőségei egyre zsugorodnak, e tekintetben már a huszonnegyedik óra utolsó másodperceit számláljuk.
– Ilyen körülmények között hogyan akarja az NJSZT befolyásolni a jövőt?
– Hagyományos feladataink mellett új projekteket is kezdünk. Többek között olyan oktatási programokat akkreditáltunk, amelyek Magyarországon eddig nem voltak hozzáférhetők. Például a Szek.org-gal karöltve elektronikus kereskedelemről szóló tananyagot dolgoztunk ki, a Mohanettel közösen összeállított anyagban a gépek közötti kommunikáció (m2m) rejtelmeire oktatják az érdeklődőket, Magyarországon először. Összefügg a jövővel az is, hogy nemrégiben tisztújítás volt az NJSZT-ben, mivel az elnökünknek és az alelnökök többségének lejárt a kétszer három éves mandátuma, így esetükben új tisztségviselőket kellett választani. Új elnökünk Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora lett.
