Boruló távközlési piac

Július a kétforintos telefonadó kezdetének hónapja volt, de ekkor jelentek meg az első viharfellegek az állami mobilcég feje fölött is. Európában viszont még olcsóbb lett a roaming, és végleg lekerült a napirendről az ACTA.

Nem volt nyugodt időszak a nyár közepe sem a hazai távközlési iparban. Július 1-jétől kell fizetni a híváspercenként és üzenetenként kétforintos telefonadót, amely meglehetősen rosszul érintette az egyes csomagokban nemegyszer nullaforintos tarifákat is alkalmazó – és a szektorális különadóval már korábban sújtott – szolgáltatókat.

Adok-kapok

Némi elégtételt jelentett a már piacon lévő mobilszolgáltatóknak, hogy a Fővárosi Bíróság helyt adott a Magyar Telekom és a Telenor keresetének, és időlegesen megtiltotta a negyedik mobilszolgáltató indulását. A két cég szerint az NMHH eljárása – amely során gyakorlatilag verseny nélkül nyert az MPVI Mobil Zrt.-re keresztelt állami szolgáltató – nemcsak a hatályos magyar jogszabályokkal volt ellentétes, hanem uniós szabályokkal is.

A bíróság júliusi határozata ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest által létrehozott MPVI használatba vehesse azokat a frekvenciákat, melyekhez a múlt téli aukción hozzájutott, és nem jogosult belföldi roamingszolgáltatás igénybevételére a jelenlegi mobilcégektől sem. A tiltás egészen addig hatályos, amíg a felperes mobilszolgáltatóknak a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét jogerősen el nem bírálják. Szeptemberben aztán erre is sor került: a bíróság ekkor úgy döntött, hogy a teljes pályáztatást újra le kell folytatni, a távoli bizonytalan jövőbe halasztva az állami mobilcég indulását.

Eközben azért a már piacon lévő szolgáltatók sem tétlenkedtek. A Magyar Telekom például hang alapú azonosítási eljárást vezetett be telefonos ügyfélszolgálatán. A hangazonosítást választó MT-előfizetőknek a hangminta rögzítéséhez egy előre meghatározott mondatot kell háromszor elismételniük, amelyet a későbbi bejelentkezéskor is be kell mondani a telefonba, így nem kell egy újabb pin-kód megjegyzésével bajlódniuk.

A Telenor – az országban másodikként – elindította lte-szolgáltatását, amellyel 84 megabit/s (elméleti) mobil adatátviteli sávszélesség lesz elérhető az arra alkalmas készülékekről.

Az Invitel optikai hálózatának építésébe fektetett nagy energiákat (és pénzeket): David McGowan vezérigazgató júliusi tájékoztatása szerint év végére több mint százezer háztartás számára válnak elérhetővé a 150 Mbit/s sávszélességű internetcsomagok.

Jogszabályok és gazdák

Nem volt uborkaszezon a nyár a közigazgatási informatikában sem. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium például új portált indított el, ahol könnyen kezelhető felületen, ingyenesen kereshetnek az állampolgárok és a vállalkozások az ügyeik intézéséhez szükséges magyar jogszabályok között. A www.njt.hu oldalon elérhető Nemzeti Jogszabálytár a lekérdezés pillanatában hatályban lévő egységes szerkezetű jogszabályokat tartalmazza. A honlapon a jövőben megtalálhatók lesznek a nemzetközi szerződések egységes szövegei is.

A gyorsabb információáramlás és ügyintézés a gazdaság minden szegmensében hasznos lehet. Ezzel együtt is vannak olyan területek, amelyek elmaradnak az átlagtól a digitális technológiák felhasználásában. Ezek egyikén igyekezett segíteni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely 3,5 milliárd forintot különített el kistermelők számára számítógépek beszerzésére. A GAZDANet program keretében mintegy 39 ezer gazda juthat fejenként maximum 90 ezer forintos támogatáshoz. A támogatás feltétele, hogy a számítógépet 5 évig működtetni és rendszeresen használni kell a mezőgazdasági hatóságokkal való kapcsolattartásra, ügyintézésre, emellett pedig el kell végezni egy egyhetes számítógépes tanfolyamot.

Okos könyvek

Magyarországon is kezd beindulni az elektronikus könyvek piaca. Nemcsak az olvasók terjednek, hanem egyre több kezdeményezés születik az olvasnivaló legális beszerzésének megkönnyítésére is.

A CompLex és az Akadémia Kiadók közös fejlesztésű e-könyvtára (némi késéssel) júliusban kezdte meg működését. Az e-könyvtár először ugyan csak béta-változatban volt érhető, cserébe három hónapig ingyenesen lehetett használni. Az egyszerűen működő, böngésző alapú rendszer elsődleges funkciója a kölcsönzés: a felhasználó adott időszakra megválthatja hozzáférhetőségét az adott művekhez, elsősorban tudományos és oktatási témájú könyvekhez. A kölcsönzés mellett azonban vásárlásra is lehetőség van, ha valaki később is olvasni szeretné a könyveket.

A CompLex gondolt azokra is, akiknek váratlan helyzetekben lenne szüksége egy-egy jogszabály szövegére. A júliusban elindított JogtárMobil szolgáltatás révén akkor is a szakemberek rendelkezésére áll a teljes „Magyar joganyagok” adatbázis, ha éppen nincsenek számítógépközelben. Az iPhone és iPad készülékekre kifejlesztett szolgáltatás kereső funkcióval, offline működéssel és rövidítéslistával is segíti a felhasználókat.

A Kossuth Kiadó világszinten is újdonságnak számító kiadványtípust, úgynevezett okoskönyvet (smartbookot) mutatott be, mely leginkább egy vékony brosúrára emlékeztet. A benne elhelyezett kétdimenziós qr-kódok révén az internetről tölthető le a többlettartalom okostelefonokra és táblagépekre. Az „okos” kiadványok előnye, hogy szinte bármilyen tartalom rendelhető hozzájuk: hanganyagok, szövegek, fényképek, vagy akár videók is. A kiadó elsőként egy angol és magyar nyelvű Budapest útikönyvet, valamint egy mesekönyvet jelentetett meg az új formátumban.

Szabályoz az EU

Ha nyár, akkor külföldi út és roamingdíj. Az utóbbi években megszokhattuk, hogy az EU vasökle odacsap, ahova köll – például szabályozza az országhatárokon átnyúló telefontarifákat. Egyik rendelete alapján júliustól tovább csökkentek a külföldi telefonhasználat díjai. A mobilhívások díja a korábbi percenkénti 35 cent helyett legfeljebb 29 cent lehet, míg az sms-küldés felső díjhatára a korábbi 11 centről kilencre csökkent. Az internetezést illetően most vezetett be árplafont az EU: júliustól minden letöltött megabájt után legfeljebb 70 centet számolhatnak fel a szolgáltatók. Az uniós jogszabálycsomag a díjkorlátozás mellett más intézkedéseket is tartalmaz: a mobiltársaságok ügyfeleinek például lehetőségük lesz arra, hogy a roamingszolgáltatást más társaságtól, a belföldi szolgáltatástól külön rendeljék meg.

Más európai intézmények is hoztak olyan döntéseket, amelyek hosszabb távon is nagymértékben befolyásolják az infokommunikációs piacot. Az Európai Bíróság az Oracle és a német UsedSoft közötti perben hozott ítélete tulajdonképpen megnyitotta az utat a szoftverlicencek használt termékként való kereskedése előtt. A döntés szerint az adásvétel megtörténtekor a vevő nemcsak a szoftver korlátlan használatára szerez jogot, hanem az egyéb, a termékhez kapcsolódó jogokat is birtokolja, azaz a gyártó lemond kizárólagos forgalmazási jogáról, még abban az esetben is, ha a licenc tiltotta a továbbadást.

A bírósági döntés azonban bizonyos korlátokat is megszabott a licencek továbbértékesítését illetően. Ezek egyike szerint, ha valaki kevesebb gépre telepíti az adott szoftvert, mint amennyire a licenc szól, akkor a maradék felhasználási lehetőségeket nem értékesítheti tovább, azaz a licencek csak eredeti formájukban értékesíthetőek. A bíróság ezen kívül kötelezi az eladót arra, hogy a továbbértékesített szoftvert távolítsa el gépéről az eladást megelőzően.

Július elején végleg lezárult az ACTA ügye is. Az Európai Parlament véglegesen leszavazta az eredetileg a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló, de ellenzői szerint végső soron az internet szabadságát kockáztató törvényjavaslatot. Korábban 22 európai uniós tagállam (köztük Magyarország) írta alá az ACTA-ról szóló előzetes megállapodást, a szimpatizánsok száma azonban fokozatosan lemorzsolódott.

Hírek szerint lesz egy ACTA-hoz hasonló uniós törvénycsomag, ám az már minden szempontból figyelembe veszi majd az internet szabadságának irányelveit.

Mobilok veszélyben

2012 júliusa arról is nevezetes maradhat, hogy több mobilbiztonsági korlát is ledőlt. Ennek során komoly csapás érte az Apple és az iOS nimbuszát. Az iPhone-ok és iPad-ek operációs rendszerét, illetve a hozzájuk írt alkalmazások elfogadási metódusát eddig példaértékűnek tartották a biztonsági szakemberek. A cég most kénytelen volt elkönyvelni első komoly hibáját: engedélyezett ugyanis egy, a felhasználók telefonját reklámküldésre használó alkalmazást. A kérdéses kártevő Oroszországban szedte legtöbb áldozatát, a felhasználó címlistáját szervezőprogramnak álcázva. Az alkalmazás a telepítés után a teljes listát elküldte egy külső szervernek, amely ezt követően minden, a listán található telefonszámra és emailcímre üzenetet küldött a felhasználó nevében. Az Apple gyorsan lépett, a kérdéses szoftvert visszavonta az App Store-ból, de már nem mondhatja, hogy az iOS alatt ilyen nem fordulhat elő.

Az Android korántsem örvendett ilyen jó hírnévnek: a jóval lazább alkalmazásterjesztési előírások miatt könnyebb volt kártevőket is tartalmazó szoftvereket írni a Google mobilplatformjára. A Microsoft egyik biztonsági szakértője, Terry Zink arról számolt be a nyáron, hogy lefülelt egy Android-készülékekből álló botnetet – vagyis hivatalosan most fordult elő először, hogy sikerült androidos készülékeket összeszervező kártevőt találni. Az alkalmazás a biztonsági szakemberek szerint a megtámadott telefonok felhasználóinak Yahoo-fiókjáról küld kéretlen leveleket. Az sem zárható ki, hogy a fertőzés nem androidos telefonokat érint: elképzelhető, hogy fertőzött pc-k küldtek kéretlen leveleket az Android API segítségével regisztrálva kamu emailcímeket. Egyelőre annyi biztos, hogy a fejléc szerint a levelek androidos készülékről érkeznek, ezért jobb eséllyel verik át a spamszűrőket.

Office érintőképernyőre?

Bár a Microsoft idei nagy durranása a Windows 8 őszi bemutatója volt, nyárra is jutott egy újdonság: az Office 2013 bemutatkozása július közepén. A világ (még mindig) vezető irodai alkalmazáscsomagja számos újításon esett át, amelyek sok tekintetben igyekeznek ötvözni a szoftvert a felhőszolgáltatásokkal. A felhasználók például alapértelmezés szerint a Microsoft SkyDrive rendszerébe mentik dokumentumaikat, ahol azokat másokkal is megoszthatják, illetve közösen szerkeszthetik. A kritikusok ugyanakkor kiemelték, hogy hiába igyekeztek a táblagépeken való olvasáshoz és szerkesztéshez is optimalizálni a szoftvert, az Office 2013 ebben a formájában nem igazán alkalmas az érintőképernyős használatra. Ám mivel a megjelenés ideje egyelőre ismeretlen, az sem lehetetlen, hogy addigra orvosolják a mostani nyilvános béta-verzió hiányosságait.

Az Office erősítését szolgálja az is, hogy a Microsoft 1,2 milliárd dollárért felvásárolta a Yammert. A vállalat a céges közösségi hálózatok legnagyobb szolgáltatója, rendszere amolyan cégen belüli Facebookként üzemel. Eredményességét mutatja, hogy az utóbbi 4 esztendőben ötmillió felhasználót szerzett magának.