Gazdasági környezetbe helyezi az innovációt az a jelentés, amely a múlt héten jelent meg a Nemzeti Innovációs Hivatal szakmai koordinálásával. A dokumentum a kutatás-fejlesztés és az innováció hazai folyamataira összpontosít.
Noha meglévő adatokat használ fel, a „Vállalati KFI jelentés” című kutatást mégis hiánypótlónak nevezte a munkálatokat szakmailag koordináló Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), mivel a dokumentum a nemzetgazdaság stratégiai szempontjainak figyelembevételével vázol fel helyzetképet a hazai kfi-piacról és annak tendenciáiról. Feltérképezi ugyanakkor azokat a területeket, ahol minőségi és mennyiségi javulásra van szükség az elemzési módszertanok terén. Illetékesek szerint a 2013-ben lezáruló szabályozási rendszer kialakításával Magyarország vonzó k+f-központtá válhat, és nyolc év alatt akár meg is kétszereződhet hazánk gdp-arányos k+f-ráfordítása.
A kutatásból többek között kiderült, hogy a külpiaci versenynek kitett vállalatok innovatívabbak, ugyanis csak így tudják állni a versenyt. Jellemző még az innovatív cégekre, hogy nagyobb arányban tudják bővíteni alkalmazotti létszámukat. Negatív tendencia viszont, hogy a nem vállalati k+f-ráfordítások csökkentek 2001 és 2010 között, a vállalatoknál viszont a ráfordítások reálértéke nem nőtt.
Kedvezően alakult a helyzet az informatikai szolgáltatásokban: 2007-től három év alatt közel annyira duzzadt a k+f-gárda létszáma az ágazatban, mint a k+f+i-ről híres gyógyszeriparban. Igaz ugyanakkor az is, hogy az it-ben csak a gyógyszeriparban rendelkezésre álló összegek töredékét fordítják k+f-re.
A jelentés megjelenése egyébként egybeesik a NIH új innovációs szolgáltatása, a Pontinno útnak indításával és a Kaleidoszkóp nevű információs rendszer fejlesztésének kezdetével.
Mártonffy Attila
