A kis- és középvállalatok jó része egyáltalán nem foglalkozik a biztonsági mentéssel és a katasztrófaelhárítással.
Nem viselkednek okosan, és csak a saját kárukon hajlandóak tanulni a kisebb vállalkozások: addig nem fordítanak kellő figyelmet az informatikai katasztrófaelhárítási tervekre, amíg be nem következik a tényleges adatvesztés – derül ki a Symantec tavaly elvégzett felméréséből.
A világszerte közel 1300 cégnél folytatott kutatás szerint a megkérdezettek csak fele rendelkezik olyan tervvel, amely az informatikai eszközök leállása esetén lépne életbe, 14 százalékuk pedig egyáltalán nem is tervezi, hogy ilyen tervet készít. Ennek ellenére meglepően magabiztosak: négyötödük véli úgy, hogy felkészült egy informatikai katasztrófahelyzet kezelésére, és még többen vannak, akik szerint megfelelően védettek a számítástechnikai rendszereik.
Mondják mindezt annak ellenére, hogy csak kevesebb mint negyedük menti naponta az adatait. Egyharmaduk nem készít biztonsági másolatot az elektronikus levelezésről; valamivel jobb az arány az alkalmazásokhoz kapcsolódó adatok esetén, de 17 százalék még az ügyféladatokról sem készít mentést – állapítja meg a felmérés.
Egy másik felmérésből viszont az is kiderült, hogy ott sem feltétlenül rózsás a helyzet, ahol mentik az adatokat. Az adatmennyiség növekedésével és a virtualizáció terjedésével a hagyományos mentési eszközök egyre kevésbé bizonyulnak hatékonynak: túl bonyolult és túl hosszú időt vesz igénybe a biztonsági másolat készítése. A komplexitáshoz nem kis mértékben járul hozzá, hogy a szervezetek átlagosan négy mentési megoldással rendelkeznek a fizikai rendszerek védelmére és hárommal védik a virtuális rendszereket.
Schopp Attila
