A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja – köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál jóval többet hirdet.
„Milyen jogon háborítod a tengert?” – kérdezte egyszer Nagy Sándor egy elfogott kalóztól, aki vakmerően így válaszolt a macedón királynak: „Azon a jogon, amelyen te az egész földkerekséget háborgatod. Én ezt csekély számú hajóval viszem véghez, ezért rablónak neveznek, téged azonban hadvezérnek, mivel nagy hajóhaddal teszed ugyanazt.” De sokszor még a méret sem lényeg, s pusztán attól függ, kalóz vagy matróz valaki, hogy kivel működik együtt. A 16. századi Francis Drake például haláláig tengeri rabló, sötét briganti maradt a spanyolok szemében, hiszen az ő Armadájuk hajóit pusztította, a spanyol kikötőket ágyúzta. I. Erzsébet királynő azonban lovaggá ütötte az angol kalózkapitányt.
A mai kor digitális kalózai sem okvetlenül számítanak gonosztevőknek, amennyiben a megfelelő oldalon harcolnak. 2010 szeptemberében a világ legnagyobb torrentoldala, a svéd Pirate Bay ellen a hollywoodi óriásvállalatok felbérelték a „jó” Aiplex Software indiai céget, hogy túlterheléses (DDoS) támadásokkal bénítsa meg a rendőrségi razziák és bírósági ítéletek ellenére töretlenül kalózkodó szervereket. A svéd torrentoldal elleni zaklatások keltette szolidaritás is hozzájárult a szintén Svédországban, 2006-ban alapított első Kalózpárt sikeréhez: a 2009-es EP-választásokon képviselőt küldhetett a strasbourgi parlamentbe. Azóta a világon mintegy hatvan országban (az EU tagállamai közül húszban) alakult kalózpárt, közülük a német Piratenpartei több tartományi parlamentbe is bekerült, s országos népszerűsége a zöldekével vetekszik.
ACTA elleni alakulat
Az április végén létrejött magyar Kalózpárt az európai kalózokkal együtt a télen, még civil mozgalomként, részt vett a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) elleni tüntetések szervezésében, s első akciója pártként a következő, június 9-i ACTA-ellenes demonstráció szervezése lesz. A kalózok szerint a januárban, Tokióban, titokban aláírt ACTA (ellenzőinek ferdítésében az Automatikus Cenzúra Tökéletes Alkalmazása) a szerzői jogok védelmének ürügyén az internet szabadságát korlátozná: felhatalmazná a hatóságokat a felhasználók internetes forgalmának monitorozására, s annak önkényes eldöntésére, hogy mit tekint hamisításnak, s mit nem. A tüntetések hatására az egyezmény ratifikálása számos országban leállt, illetve megakadt, s az Európai Parlament a luxemburgi bíróságra bízta annak eldöntését, összeegyeztethető-e egyáltalán az ACTA az EU jogrendszerével.
Ahogyan a kalózpártok egész családja, a magyar Kalózpárt sem tekinti magát néhány kiemelt téma köré szerveződő pártnak – de azért vannak kiemelt témái. Ilyen az ACTA elleni határozott fellépés, egészen az egyezmény megjósolt kudarcáig, s általában a személyi és szabadságjogok védelme, különös tekintettel a felhasználók tudta nélküli adatgyűjtés szabályozására.
Jogok
Kiemelt fontosságú témája a kalózoknak a szerzői, szabadalmi, oltalmi és társult jogok szabályozásának radikális megreformálása. Ennek keretében legalizálni kívánják a fájlcserélést. Szerintük nem tiltani, hanem éppenséggel ösztönözni kell a művek másolását, mert az hozzájárul a nemzeti és globális kulturális örökség ápolásához, az eszmék, gondolatok, találmányok szabad terjedéséhez. A Kalózpárt szerint a jelenlegi szerzői jogi szabályozás ellentmond a világháló megosztásra épülő természetének. Mint a kalozpart.org címen olvashatjuk: „Az interneten a szerzői jogot érvényesíteni olyan, mint vákuumban sárkányt röptetni.”
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szerzői jogvédelmet a kalózok teljesen el akarnák törölni. De például öt évre csökkentenék a szerző oltalomnak nevezett időt, amely a jelenlegi szabályozás szerint az alkotó halála után 70 évvel jár le. A művek öt év után közkinccsé válnának.
Támogatják a Creative Commons elterjedését, illetve továbbfejlesztését. A Lawrence Lessig kaliforniai jogász által 2001-ben kezdeményezett, négy éve Magyarországon is érvényes CC licenc révén a szerzők a „minden jog fenntartva” helyett a „néhány jog fenntartva” formulával élhetnének. A szerzői jogok a kalózok szerint semmiképpen nem korlátozhatják a szellemi termékekhez való hozzájutás jogát.
Kommunisztikus?
Az a kérdés, hogy „Miből fognak megélni a szerzők?”, a kalózok szerint különben is az egész gazdaságfilozófia átgondolását követeli, s továbbvezet ahhoz a kérdéshez, hogy „Miből fognak élni az emberek?” A magyar párt elnöke, László Zoltán az egyik fő hazai képviselője annak a – kalózok által világszerte képviselt – gondolatnak, hogy legalább részben a minden embernek alanyi jogon járó, feltétel nélküli alapjövedelemből. Ez meglehetősen újszerű elképzelés egy olyan országban, ahol még a szociális segélyeket is közmunkák elvégzéséhez kötnék, de világszerte gyorsan terjed, Svájctól Brazíliáig, Alaszkától Németországig.
Újszerű a kalózok „likvid demokrácia” koncepciója is. Ezen olyan rendszert értenek, amelyben – technikailag az internet, illetve okos szoftverek segítségét is igénybe véve – a közvetlen és a képviseleti demokrácia elemeit elegyítenék. Minden polgár maga képviseli saját magát, ám egyes kérdésekben átruházhatja döntési jogát másokra, akiktől e jogot bármikor vissza is veheti. A német kalózoktól származó koncepció persze teljes átláthatóságot feltételez – amit magától értetődőnek tartanak.
A kalózok nem titkolják, hogy csak az alapelvek biztosak, a kidolgozásban azonban bátran kísérleteznek. Megtehetik: a kalóz szó megfelelői az európai nyelvek többségében a görög „peiratész” és a latin „pirata” szóból származnak. E szó már az ókorban is útonállót, kalózt jelentett – ám a peira (próba, kísérlet) szóból származik.
Gerlóczy Ferenc
