Új processzorcsaláddal jelentkezett az Intel. A családtagoknak 80 százalékkal nagyobb a teljesítményük, mint az előző generációnak, ugyanakkor energiafelhasználásban is rendkívül takarékosak. Biztonsági védelmük is magas szintű, felügyeletük pedig olyan technológiákat támogat, amilyenek manapság az adatközpontokban keresettek.
Március 6-án az Intel bejelentett 20 új Xeon-processzort, az E5-ös család tagjaiként. A termékpalettán a középmezőnyben helyet foglaló, 6-8 magos lapkák lényegében a vállalatok „igáslovaiként” működő, általános kiszolgálókban kapnak helyet kettesével. Ezek a szerverek olyan mindennapi feladatokat látnak el, mint a levelezőrendszerek és weboldalak működtetése, az adatfeldolgozás, a nyomtatók kiszolgálása stb. – sorolja Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.
Némely szervergyártó egyébként már a bejelentés napjára több, E5-ös Xeonokra épülő, megvásárolható rendszerrel készült, a többiek pedig rövidesen elkezdik gyártani az új rendszereket.
Teljesítmény
Az elődeiknél 80 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtó processzorok 32 nanométeres technológiával készülnek, s átlagosan 2,3 milliárd tranzisztort tartalmaznak. A teljesítménynövekedést jól jellemzi, hogy a lapka lebegőpontos számítási képessége a korábbiaknál kétszer annyi adat feldolgozását teszi lehetővé ugyanannyi idő alatt.
A mintegy 30 százaléknyi hatékonyságjavulás annak köszönhető, hogy az i/o hub rákerült a processzorra. További súlyos százalékok származnak abból, hogy az új, 3.0-s pci-síneken kétszeres sebességgel száguldanak az adatok, amelyek viszont már nem járják meg a szerver fő memóriáját, hanem a processzor szintén megnövelt kapacitású gyorsítótárában térülve-fordulva mennek tovább.
A sebesség fontos tényezője a hálózati működésnek, hiszen csak megfelelően gyors adatáramlással lehet hatékony cloud computing-szolgáltatást nyújtani, továbbá nagy számítási kapacitású klasztereket vagy grideket létrehozni – például olajkutatások vagy időjárás-elemzések támogatására. A következő egy-másfél éven belül piacra kerülő még gyorsabb, 22 nanométeres technológiával készülő processzorok még jobban fogják szolgálni ezeket a célokat.
Takarékosság
Egyetlen, a legújabb technológiával készült processzoron alapuló rendszer (kiszolgáló) képes akár 20, öt évvel ezelőtti szerver kiváltására is, aminek messzemenő hatása van a költségtakarékosságra, emellett a környezettudatosságot is szolgálja. Már egyetlen modern gép is kevesebb energiát fogyaszt elődeinél, hát még húsz öreg szervernél!
A helyigény is csökken, ezért adott esetben a szerverterem, adatközpont bérleti díján spórolhatunk, de a kisebb hűtésigény miatt kevesebb lesz a villanyszámla is. Nem beszélve arról, hogy egy gépre értelemszerűen kevesebb licencet kell vásárolni, mint húszra.
Felügyelet, biztonság
A technológiai fejlődéssel lépést kell tartaniuk a felügyeleti eljárásoknak is, amelyekkel az új rendszerekből épülő adatközpontok működését sokkal finomabban lehet szabályozni. Ilyen, hardverbe épített felügyeleti szoftver az Intel Node Manager és a Data Center Manager.
Az előbbi felügyeleti rendszer képes „lemenni” a mag szintjéig, s előírhatja, mekkora legyen a sebessége, s így az áramfogyasztása. A különböző kiszolgálókról érkező jelek összesítéséből, elemzéséből átfogó képet kaphatunk a gépek energiafelhasználásáról.
Ha ezeket az adatokat továbbítjuk a Data Center Managernek, akkor alkalmazkodni tudunk az energiaszolgáltató adott időszakra biztosított áramkvótájához, s az adatközpontban minden működőképes marad. Ha ugyanis a kvóta kevesebb a megszokottnál, a rendszer fogyasztása is alacsonyabb fokozatra kapcsol, amivel elkerülhetjük egyrészt a limit túllépését, másrészt a gépek leállását, leállítását áramhiány miatt.
A processzorok biztonságáról a beépített Trusted Execution Technology (TXT) és az Advanced Encription Standard – New Instruction (AES-NI) gondoskodik. E technológiák a virtuális gépek illetéktelenek előli elzárását és az adattitkosítást támogatják hardveres szinten, a korábbiaknál kétszer nagyobb sebességgel.
Mártonffy Attila
