A hazai felsővezetők annyira hozzánőttek a cégükhöz, hogy ritkán engedhetnek meg maguknak hosszabb szabadságot. Vajon hogyan tudják megoldani, hogy a jól végzett munka után mégis nyaraljanak?
Muris helyzet, amikor golfozás közben, miközben csicseregnek a madarak és mindenki lélegzet-visszafojtva lesi a golflabda röppályáját, egyszer csak a mobiltelefon aktuális csengőhangja zavarja meg az idilli állapotot. Vagy éppen sürgősen az e-maileket kell átnézni, miközben szellő szárnyán repül a vitorlás hajó. Sajnálatos, hogy az it-piacon tevékenykedő felsővezetők nyaralás közben sem kapcsolhatják ki telefonjukat, és mobileszközeik is állandóan üzemkészek, hiszen fél szemüket folyamatosan a cégen kell tartaniuk.
Nyilván nem könnyű most a hazai it-piac helyzete, hiszen még többet kell futkosni az üzleti lehetőségek és a munkák után. Az örökös stresszben élő vezetőknek sokkal keményebben kell hajtaniuk, hogy cégeik ne roppanjanak meg. Ez komoly egyensúlyozást igényel a válság generálta helyzetben. Sokan, mint mondják, megszokták, hogy nem pihenhetnek. Hogyan tudják megoldani, hogy röpke időt azért magukra és a családjukra is fordítsanak?
Körkérdés a nyárról
A hazai felsővezetőkhöz címzett gyors körkérdésből kiderült, hogy jellemzően Magyarországon elsősorban a wellness-szállodákat szeretik és leginkább hosszú hétvégét vagy maximum négy napot tudnak idejükből kikanyarítani.
A Magyarországon állomásozó külföldi vezetőkre inkább a belföldi golfturizmus jellemző. De a válaszok alapján az is kiderült, hogy imádják a Balatont, ahol vitorlázással vagy vízparti házaikban tudnak kikapcsolódni.
Állandó készenlétben
Az üzleti életben érezhető hatalmas nyomást a mindennapi mozgással lehet jól kezelni. „Naponta egyszer jó le kell izzadni! A léleknek pedig az kell, hogy visszataláljunk a családhoz” – állítja Sali Róbert, az Atigris Informatika Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte megváltoztak a prioritások: továbbra is fontos az üzlet, hiszen kemény munkával felépült valami, de az már nem elég, ha az ember csak hazaviszi a pénzt.
Erdélyi István, a szarvasi Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója a nyári időszakban csupán kétszer egy hetet tud kivenni az évi rendes szabadságából. A többi szabadnap úgyszólván bennragad. „Ez már belém ivódott és megszoktam. Nekem elég a rövid kikapcsolódás is, bár hosszabb időre is mehetnék, hiszen nagyon jók a munkatársaim, és nélkülem is el tudnák látni a feladatukat” – mondja.
„Mindig közösen nyaraltunk a családdal, s nagy örömmel fedezem fel újra és újra, hogy milyen jól el lehet beszélgetni a három gyerekemmel. Erre leginkább akkor vagyok kész, ha a nyaralásból eltelik 2-3 nap, addigra le tudom tenni a munkát. Nekem ezért sem elég egy hét. Régi nagy vágyam a három hét szabadság, de ezt nem tudom megoldani” – mondja Sali Róbert. Szerinte a kisebb vállalatok pláne nem tudják hosszabb időre nélkülözni a vezetőjüket.
Az Atigris esetében úgy építették fel a céget, hogy legalább 2 hétig tudjon működni a vezérigazgató-helyettes nélkül. „Jobb lenne két hét valóban telefon nélkül, de én 15 éve nem kapcsoltam ki a telefonomat” – fűzi hozzá. „Pihenéstől függetlenül az üzletmenetet távollétem alatt is figyelemmel tartom. Naponta párszor megnézem az e-mail-fiókomat, hogy a sürgősekre válaszolni tudjak, illetve a kollégák számára folyamatosan elérhető vagyok” – állítja hasonlóan Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Jó itthon!
Erdélyi István inkább a hazai tájakat részesíti előnyben. A Balaton, a Mátra mindig bekerül a programba, de a hajdúszoboszlói wellness-paradicsomot is beiktatják. „Nem ismerünk még mindent Magyarországon, és különben is jó itthon nyaralni!” – mondja.
Mások is vallják a „jó itthon!” elvét. „Kényelmes, családi sportolási lehetőségeket is kínáló wellness-üdülőközpontokat, szállodákat keresünk fel az erre szánt jellemzően hosszú hétvégéken” – enged betekintést az életébe Ablonczy Balázs. Mint mondja, évente két-három alkalommal pihen családjával itthoni szállodákban, amelyeket felesége választ ki, majd a családi kupaktanács hagy jóvá. „Nincs kedvenc helyünk, bár a nyugat-magyarországi régióból Sárvár és környéke még sosem okozott csalódást a legszigorúbban ítélkező, három iskoláskorú gyermekünk számára sem. Én személy szerint szívesen megyek olyan üdülőhelyekre, amelyek egy-egy borvidék mellett helyezkednek el, és ahol lehetőség nyílik megkóstolni a legfinomabb évjáratokat, a helyi specialitásokat.”
„Miután sokan vagyunk, három gyerekünk van, egy utazás rengeteg cuccal jár. Eleve kényelmetlen számunkra egy repülőút, amely nagyon drága is. Csak a repülőjegyek elvinnék a nyaralásra szánt pénz nagy részét. Ezért úgy döntöttünk, hogy ami autóval elérhető, azt célozzuk meg” – avat be Sali Róbert a családi műhelytitkokba. „Magyarországon nagyon szép helyek vannak és nagyon kedvesek az emberek. Nem tudom, hogy a válság hatása-e, de a hazai turizmusban történt valami pozitív változás” – állítja.
| A varázslatos Tihanyi-félsziget |
|---|
|
Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben hozták létre. Területe 1562 hektár. A félsziget természeti értékei közül elsősorban a geológiai látnivalók, de a félsziget történeti emlékei is kimagaslóak. Az 1055-ben I. Endre király által alapított Bencés Apátság barokk-kori épületegyüttese, a tufába mélyített altemplommal, amely az alapító király sírját is őrzi, szinte megkoronázza a festői fekvésű falut. A mai apátság helyén állt a 18. századig a törökök által soha el nem foglalt Tihany végvára is. A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építészeti formákat. Az Óvár hegyének Balaton felőli meredek tufaszikláiban láthatjuk ma is a középkori eredetű Barátlakásokat. Itt éltek a 11–12. században a valószínűleg Kijev környékéről idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt cellákból álló lavrá-jukban, amely az oklevelek szerint a Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja |
„Tavaly szeptemberében Zala megyében, Petőhenyén egy parasztházat béreltünk. Egy idős hölgy EU-s pályázati pénzekből újított fel három vályogházat. Ebben az évben a gyerekeim külön kívánsága volt, hogy újból oda menjünk vissza, annyira jól érezték magukat. Maga a táj gyönyörű, rengeteg vadat látni. Számtalan olyan program van, például kisvasút, múzeum és strandok, amit mind a gyerekek, mind a felnőttek egyaránt élvezni tudnak” – fejti ki a Sali-család feje.
Csábító Balaton
A Sali-család programtervéből kiderült az is, hogy augusztus végén egyhetes balatoni hajós túrát szerveznek minden évben, két családdal közösen. „Így három hajóval járjuk körbe a Balatont. A világ legjobb dolga, amikor együtt van a család, süt a nap, kicsit fúj a szél és mindenhol vár minket valami gyönyörű élmény. Elindulsz, kikötsz valahol, ahol számtalan izgalmas dolog vár rád. Engem leginkább az motivál, hogy több leszek azzal, ha újabb helyeket fedezek fel” – teszi hozzá.
„A gasztronómiai élvezetek mellett az aktív pihenés is jellemzi a hazai üdüléseinket: szívesen megyünk el biciklizni, kirándulni, várlátogatásra, és persze a teniszütőt sem hagyjuk otthon” – veszi át a szót Ablonczy Balázs. A családjukban sokéves hagyomány, hogy nyáron hét-tíz napra elmennek külföldre és a Balaton partján is eltöltenek egy hetet.
Az ügyvezető igazgató számára úgy teljes a feltöltődés, ha a nyaralásnak ritmusa van: legyen egy időszak, ami csak a családé, maradjon idő a barátokra is, és komoly érték a feleségével kettesben eltöltött idő.
Sali Róbert ehhez hozzáteszi: „Amiket nagyon elkerülök, azok a wellness-központok. Nem tudok ott mit csinálni napokig, hiszen a szauna, az úszás, a pezsgőfürdő néhány óráig valóban kellemes, de hosszabb időre már nem köt le. Előkelő szállodákban luxuskörülmények között sem tudok pihenni, feltöltődni. Az ilyen helyek csak a pénzre hajtanak. Arra jöttem rá, hogy a természetnek teljesen mindegy, hogyan vagy felöltözve, meg vagy-e borotválkozva vagy fésülködve, ő elfogad olyannak, amilyen vagy. Ha te is elfogadod olyannak amilyen, és megtanulod értékelni a szépségeit, teljesen feltölt és kicserél.”
Sebők Viktória
