Világszerte egyre több autóipari szereplő jut arra a felismerésre, hogy már csak környezetvédelmi szempontokból is érdemes fontolóra venni a belső égésű motorok ökobarát módszerekkel való kiváltását. Habár a zöld autók piaca jelenleg még gyerekcipőben jár, de már jól látható jelei vannak annak, hogy fel szeretne nőni.
Egyesek forradalmi változásnak nevezik azt, ami jelenleg az autóiparban „zöld útkeresés” néven zajlik, mások egyfajta folyamatos átalakulással definiálják a jelenséget. Bármelyik teória is legyen igaz, az biztos, hogy az iparág fogékonnyá vált a környezetkímélő energiaforrások hasznosítására. A zöld autók megjelenését persze még így is sokan csak marketingfogásnak tartják, de akárhogy is nézzük, az utakon cikázó autók szén-dioxid-kibocsátása jelenleg magában hordozza azt a rizikófaktort, hogy az üvegházhatás és a globális felmelegedés állapota reménytelenül visszafordíthatatlan lesz.
A tudomány természetesen már régóta tisztában van azzal, hogy változásokra van szükség. Hosszú évekkel ezelőtt elkezdtek kísérletezni, hogyan lehetne felváltani a belső égésű motort környezetkímélő energiaforrással. Több újító ötlet is született, de a leglátványosabb áttörést a hibrid és az elektromos meghajtású megoldások jelentették.
Félmegoldások technológiája
A hibrid autók a kilencvenes évek végén váltak a nagyközönség számára elérhetővé a Honda Insight és a Toyota Prius megjelenésével. A hibrid technológia mellett temérdek érvet fel lehet sorolni, mégis kicsit olyan ez, mint amikor a káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik. Mert bár igaz – és ezt a gyártók is előszeretettel hangoztatják –, hogy a hibrid meghajtású járművek sokkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, s sokkal kisebb mennyiségben bocsátanak ki káros anyagokat, mint a hagyományos benzinfalók, ugyan-akkor nem szabad elfeledni, hogy azért a hibridek is főként a belső égésű motornak köszönhetően gördülnek az utakon. Örülnek a zöldek, de az olajoligarchák sem panaszkodnak.
Hibrid járművek esetében kétféle meghajtásról beszélhetünk: van bennük egy, az eddigieknél jóval kisebb belső égésű motor, valamint egy villanymotor és egy akkumulátor. Amikor áll az autó, a motort a vezérlés leállítja, így a szén-dioxid-kibocsátás mellett a benzinfogyasztás is csökkenthető. A nagyvárosi életben a hibrid autók használják ki a leghatékonyabban az üzemanyagban rejlő energiát. A dinamikusan vezető sofőrök azért is kedvelik, mert a belső égésű motor áramot fejleszt és egy nagyobb gázfröccs esetén minden erejét beleadja, így könnyedén le tudják hagyni az előttük tötyörgőket.
Ám mielőtt még bárki is túlzottan belelovalná magát egy jóféle hibrid Lexus megvásárlásába, szeretnénk megvilágítani, hogy miért olyan drágák a hibrid járgányok. Nos, az a helyzet, hogy a teljesen hibrid működésű járművek gyártásához meglehetősen ritka anyagokra van szükség, márpedig Földünk készletei nem csak a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében végesek.
Az egyik fő alapanyag a diszprózium, mely egy ritkaföldfém. Kínában ugyan hozzájuthatunk, de az nem elegendő ahhoz, hogy az egész világ igényeit kielégítse. Egyes elemzők szerint 2012-re annyira felfut Kína elektronikai ipara, hogy a kínai ritkaföldfém-bányászat csak a belföldi igényeket tudja majd kielégíteni. Vannak ugyan próbálkozások, de nem valószínű, hogy 2012-re ezek át tudnák venni a kínai bányák helyét.
Tisztán, elektromosan
A kereskedelmi forgalomban kapható járművek közül egyedül az elektromos autók nem bocsátanak ki káros anyagot. Persze azért az elektromos áram – ami tulajdonképpen az elektromos autók üzemanyaga – előállítása során keletkezhet káros anyag; mennyisége az előállítás módjától függ. Összességében azonban elmondható, hogy az elektromos autók jóval kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint hagyományos társaik.
A gyártók teljesen újszerű technológiai áttörésnek harangozzák be a villanyautókat, pedig az igazság az, hogy az elektromotorok fejlesztése és gyártása már korábban elkezdődött, mint a belső égésű motoroké. Korábban is és ma is az elektromos energia tárolása jelenti a fő problémát. Erre ma az akkumulátortechnológia próbál alternatívát nyújtani, ám mivel ez az iparág még gyerekcipőben jár, nagyban hátráltatja az elektromos járművek elterjedését. Egyszerűen túl kicsi az akkumulátorok hatótávolsága. No, meg ott vannak a horrorisztikus árak, ami miatt kétszer is meggondolja az ember a zöld beruházást. Ám ha mégis elektromos autóba invesztálna valaki, kérdem én: hol és hogyan akarja feltölteni?
Zöld infrastruktúrát!
Lew Fulton, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető energia-szakértője szerint nehezíti az elektromos járművek piacra dobását, hogy a járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát és magukat az autókat egyidejűleg kell készenlétbe állítani. Az azért túlzás volna, hogy nincsenek elektromos töltőállomások, de akárhogy is nézzük, a villanyautók töltéséért felelős infrastruktúra meglehetősen foghíjas, még a hálózat kiépítésében élen járó országokban (Egyesült Államok, Japán) is. Egyelőre még a nemzetközi szabványok és szabályok lefektetése és széles körű elfogadtatása zajlik, de már vannak biztató kezdeményezések, többek közt hazánkban is.
Tavaly szeptember vége óta Budapesten a Váci úti nyilvános „villanykútnál” feltölthetők az elektromos meghajtású autók akkumulátorai. A „zöld” töltőoszlopot az Elmű-Émász működteti, hogy műszaki és piaci tapasztalatokat szerezzen az elektromos autózásban. A teljes tankolás jelenleg 4-5 óráig is eltarthat, ami valljuk be, a mai pár perces benzintöltéshez képest igencsak időt rabló művelet. Viszont hatalmas előny, hogy az elektromos autók esetében a fenntartási költségek nagymértékben csökkennek.
Ugyanakkor az elektromos autó vételára akár 80 százalékkal magasabb, mint a benzines vagy dízelmotoros járműveké. Ráadásul 3-5 évente számítanunk kell az akkumulátor cseréjére. És ha már a negatívumoknál tartunk, van még egy apróság, amit még nem oldott meg az autóipar. Azt, hogy nemcsak a teljesen elektromos, hanem a hibrid járművek is szinte hangtalanul közlekednek, veszélyeztetve a közlekedés azon résztvevőit, akik nem személyautóban ülnek. Így egyre több országban alkalmazzák azt a megoldást, amely egy biztonsági hang formájában jelzi, hogy autó közlekedik.
Tömeggyártott villanyautók
Eddig jobbára csak merész ígéreteket hallhattunk az autóipar szereplőitől, de valójában kevés, a gyakorlatban is tökéletesen működő prototípust mutattak be. Vagyis egyelőre keresni kell az utakon az elektromos járműveket. Egy kis utánajárást követően azonban kiderült, hogy ezen a téren is radikális változások állnak be a következő években.
A BMW például egy teljesen elektromos autó kifejlesztésén dolgozik Megacity Vehicle név alatt. A saját fejlesztésű elektromos hajtásláncot egy teljesen új karosszéria-építési eljárással, szénszálas anyagból készülő könnyűszerkezetes karosszériába építik majd be. Klaus Draeger, a BMW fejlesztési igazgatója szerint szinte teljes egészében kompenzálni tudták az elektromos járművekre jellemző 250-350 kilogrammos, az akkumulátorok súlyából fakadó többlettömeget. A jármű fejlesztését 2013-ig tervezi befejezni a BMW.
Az Audi 2012-ben akarja kis szériában piacra vinni E-tron elektromos sportkocsiját, amit az A3 kompakt elektromos verziója követ majd. Az anyavállalat, a Volkswagen pedig 2013-ra jelezte az E-Golf piaci bemutatását. A Daimler jelenleg már az E-Smart második generációjának tesztelésénél tart. Nagy példányszámban 2012-ben lesz kapható a tisztán elektromos hajtású városi kisautó.
Tulajdonképpen már Magyarországon is lehetne elektromosautó-gyártás. Horváth Sándor László, a hazai villanyautó-gyártást tervező Brixxon ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott: a vállalat saját tervezésű, Bontino nevű elektromos autóját, valamint az ehhez kapcsolódó termékeket, így a töltőoszlopokat gyártanák Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban elakadtak Budapesten. Közben a nemzetközi piac egyre jobban nyílik, a Volkswagen, a Mercedes, a Citroën, a Mitsubishi, a Tesla, a Nissan és a Fiat is be akarja hozni hazánkba elektromos autóit.
Miski Gábor
