Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy asp. Ez az asp egy szép napon fogta magát és elindult világhálót látni. Addig mendegélt az információs szupersztrádán, amíg egyszer csak a felhők között találta magát, és saas lett belőle.
Nincs új a nap alatt, csak a marketingesek dolgoznak meg a pénzükért – mondhatnánk némi sarkítással, látva bizonyos új tendenciákat, amelyekről sok esetben kiderül, hogy régi megoldások új ruhában. Így vagyunk a felhőből facsart szoftverekkel is: amit tíz éve még interneten keresztül elért alkalmazásszolgáltatásnak (asp) neveztünk, azt ma előkelően és misztikusan cloud computingnak hívunk.
Szóról szóra
Mert mi is az asp? Egy körülbelül tízéves meghatározás szerint az asp egy külső alkalmazásszolgáltató (vagy az általa nyújtott szolgáltatás), amely távolról szolgáltatja, fenntartja és fejleszti a felhasználói szoftvereket teljesen szabványos informatikai megoldásként. Mindezért a felhasználónak havi díjat kell fizetnie egy bizonyos szolgáltatási szerződés alapján. Az alkalmazások felhasználója csak és kizárólag a szoftver használati jogát szerzi meg; a szoftver működtetésével és támogatásával kapcsolatos teendőket az asp-szolgáltató átvállalja. Ezzel a felhasználó előnyös és költségtakarékos módon juthat informatikai alkalmazásokhoz. Nos, mintha csak a cloud computing és a software as a service definícióját hallanánk!
De menjünk tovább. Mivel az alkalmazásszolgáltató kötelezettséget vállal, hogy egyes alkalmazások verzióját rendszeresen frissíti külön költség nélkül, a felhasználó mindig a legújabb technikai megoldások előnyeit élvezheti. Míg a hagyományos értelemben vett szoftverbevezetés esetén a fejlesztő cég félti a programját illetéktelen kezektől, addig az alkalmazásszolgáltatás esetén a probléma fordított, vagyis a felhasználó félti az adatait.
Felmerül tehát a kérdés, hogy a vállalat bizalmas adatait más cég szerverén tárolni mennyire biztonságos, épp ezért különös figyelmet kell fordítani a biztonságra, ezen belül is a hozzáférési jogosultságokra. Ismerős ez is?
Formák
Az asp közvetítő közege – amelyen keresztül a helyi állomás a központi gépekkel kommunikál – nagyban függ az ügyfél által igényelt biztonsági szinttől. A szolgáltatás történhet az interneten, az intraneten és bérelt vonalon. Ugye? Milyen felhők is vannak? A fő fajták a nyilvános és a magán…
Az alkalmazásszolgáltatás különböző formában működhet, de alapvetően három modellt különböztetünk meg:
-
a kevéssé összetett szolgáltatásokat a weben keresztül érheti el a felhasználó, a fizetés átalánydíjas formában történik;
-
léteznek komplexebb szolgáltatások, amelyek némi rendszerbevezetést, implementációt igényelnek (például levelezőrendszernél ügyfélszoftver telepítése), de a felhőbe telepített irodai alkalmazásoknál már ez sem kell, a felületet is a web adja;
-
a vállalati profilhoz konfigurálják a szolgáltatásokat (például iktatórendszer).
Egy kis- vagy középvállalkozás az it-stratégiájának kialakítása közben akár mind a három asp-modellt alkalmazhatja. Egy levelezőrendszer igénybevételének ma már nem igazán vannak akadályai, hiszen szinte bármelyik internetszolgáltató vagy keresőportál kínálatában található ingyenes webmail.
| Szektorproblémák |
|---|
|
Nagyon sok magyarországi kis- és középvállalkozásra jellemző a forráshiány, ez a helyzet például a mezőgazdaságban is. Bonyolítja a dolgot, hogy magas az agrárcégek tőkeszükséglete, egyidejűleg a folyamatos fenntartási és megújítási igény felemészti szabad tőkéjüket. Az agrárcégek számára tehát megérheti az asp- vagy felhőszolgáltatások igénybevétele. Vannak azonban olyan, tipikusan ágazati alkalmazások, amelyek még sem asp-ben, sem a felhőben nem érhetők el. Ami elérhető, az az általános erp és néhány e-kereskedelmi alkalmazás; a speciális, mezőgazdasági tranzakciókat feldolgozó és támogató rendszerek csak megvásárlás útján, esetenként bérleti szerződés keretén belül vezethetők be. A bérletre viszont az a jellemző, hogy a licencár 80–90 százalékát is elérik az éves bérleti díjak, ami nagyon magasnak mondható. Másik lehetőség, hogy külföldi asp-szolgáltatók által kínált alkalmazásokat vegyenek igénybe. Ez elsősorban nyelvi nehézségeket támaszt az agrárvállalkozások előtt, továbbá gazdasági és jogi környezetben fellelhető különbségek is jelentkeznek. Megoldás lehetne egy államilag támogatott asp-szolgáltató vagy „agrárfelhő” létrehozása, amelyet a gazdák kevés ellenszolgáltatás fejében használhatnának. |
A harmadik csoportba tartozó alkalmazások már több lehetőséget biztosítanak a vállalkozóknak az informatikai fejlettség területén. Elsősorban a következő alkalmazásokról van szó: erp, ügyviteli rendszerek, tranzakciós rendszerek, call center, crm.
Fel kell mérni
A felhőszolgáltatások köre csak annyival bővebb, hogy már nem csupán szoftvert, hanem infrastruktúrát, platformot, tárhelyet stb. vehetünk igénybe távolról.
Amennyiben egy vállalkozás asp-megoldás vagy felhőszolgáltatás mellett dönt, első lépésként meg kell határoznia, hogy milyen üzleti folyamatokat akar it-eszközökkel támogatni. E folyamatok kiválasztását követően térhet át a megfelelő alkalmazások kiválasztására. Az alkalmazások kiválasztását követően lehet kijelölni a megfelelő asp-szolgáltatót, illetve a személytelenebb cloud computing esetében alaposabban utánanézni, hogy megbízható-e a szolgáltató.
Mivel sok esetben kis- és középvállalkozásokról van szó, a cégek nem tudják a fent leírt kiválasztási folyamatot végigvinni. Egyrészt azért, mert nincsenek megfelelő információik az alkalmazásokat illetően, másrészt nem mindig áll rendelkezésre a szükséges szakismeretekkel felvértezett munkatárs. Így tehát a vállalkozások kénytelenek szakértők segítségét igénybe venni. Sajnos sokszor az adott szakértő az általa forgalmazott vagy fejlesztett, vagy az érdekeltségi körébe tartozó alkalmazásokat szeretné eladni, ami továbbra is információhiányhoz vezet a bevezetési döntést illetően. Ilyen irányú óvatosság nem árt a felhőben sem.
Mártonffy Attila
