A Gazdasági operatív programon belül a hónap elejétől lehet pályázni vállalati alkalmazásszolgáltató központok kialakítására, ahonnan a kisvállalkozások remélhetőleg méltányos áron vehetnek igénybe informatikai alkalmazásokat. Némelyek szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását.
Nemrégiben jelentette be nagyobb nyilvánosság számára is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára a GOP-2011-3.4.1 indulását; ez olyan vállalati saas-központok kialakítására irányuló pályázat, amelyek professzionális informatikai alkalmazásokat mint szolgáltatást (software as a service) nyújtanak kis- és középvállalatok számára.
A pályázat hivatalos célja szerint ezzel a szektor olyan informatikai alkalmazásokat vehet igénybe működése, külső és belső folyamatai támogatására, amelyeket saját beruházásból nem, vagy csak nagy anyagi áldozatok árán lenne képes megvalósítani. Az elképzelések szerint a „helyzetbe hozott” vállalkozások hatékonysága javul, amivel viszont nő a versenyképességük.
Valós igények
Nos, vannak szakemberek, akik más véleményen vannak, szerintük a pályázat kiindulási alapja is téves, feltételei szakmai tévedéseket tartalmaznak, a támogatási pénzeket pazarló módon használják, és a pályázat nem eredményezi a célban megfogalmazottakat. Herman István, a Megastar Plusz Kft. ügyvezetője például úgy véli, a 2011-es pályázatnak az A.1.1 fejezete már induláskor magában hordozza a valóságtól történő elcsúszás lehetőségét: felsorol ugyanis 21 modult, alkalmazást, aztán kötelező tulajdonságokat és normatívákat ír elő, mit és hány szolgáltatást kell biztosítani ahhoz, hogy támogatást lehessen kapni. A fejezet fő hibája, hogy egy szintre hozza a különböző fontosságú alkalmazásokat, s egyszerű darabszám, százalékok mérlegelésévé alakítja, ki kaphat, és ki nem kaphat támogatást. Biztos, hogy van olyan gazdasági szereplő, amelynek fontos például a készen megvehető tudásmenedzsment, csoportmunka-támogatás vagy a térinformatika, de a szektor milliós tömegének igényei egészen mások.
Mik is ezek a valós igények? E szervezetek mindegyikének könyvelni kell, bevallást és számlákat kell készíteni stb. Folyamatosan „termelni kell” a kötelezően előírt nyilvántartásokat és az állammal történő elszámolásokat. A kis- és középvállalati szektor segítéséhez elsősorban az adminisztratív munka hatékonyságát kell javítani, amint azt a Széchenyi-terv is célul tűzi. Ha országosan próbáljuk megbecsülni, mekkora ez a munkatömeg és a rá fordított költség, akkor valószínű, hogy százmilliárdnál is nagyobb összeget kapunk. E munka hatékonyságának 5–10–15 százalékos javítása, költségeinek csökkentése a fő feladat, a kis- és középvállalatok helyzetét ez segíti. Ezért elsősorban az 5-6 fős, ügyviteli erp-modul olcsó, tömeges elérésének biztosítása szükséges.
Szakmai tévedések
A három évvel ezelőtti hasonló pályázatban és a jelenlegiben is feltétel, hogy csak az kaphat támogatást, aki „legalább 25 millió forint értékben értékesített olyan saját fejlesztésű szoftvert, amelyre alapozva a saas-szolgáltatást el kívánja indítani” vagy „legalább 25 millió értékben adott el rendszerintegrációs szolgáltatást…” Ez a feltétel azt vélelmezi, hogy aki szoftvert készített, az már asp-szolgáltatást is el tud indítani. Ez, bizony, elemi tévedés – állítja szakértőnk. A tévedés abból adódik, hogy a korábbi programok, amelyek egy adatbázison egy ügyfélnek nagyon sok és bonyolult feladatot oldanak meg, a mai hálózati és alapszoftverek segítségével interneten, távolról is működtethetők. A készítő, üzemeltető tetszőleges számú további ügyfélnek is telepítheti ezeket a programokat, és látszólag ezzel már lehet szolgáltatni. De nem, ugyanis saas-ra, szolgáltatásra azzal lesz alkalmas egy program, ha egy adatbázison gyakorlatilag végtelen sok felhasználó számára működtethető, éspedig úgy, hogy ezek a felhasználók nem zavarják egymást, sőt nem is tudnak egymásról.
Tömeges szolgáltatásra csak olyan programok alkalmasak, amelyek létrehozásakor a szolgáltatás igényét mint működtetési szempontot figyelembe vették. Először a szolgáltatásra alkalmas programot kell kifejleszteni – ennek birtokában lehet és kell a szolgáltatáshoz szükséges eszközöket beszerezni, a személyi feltételeket biztosítani.
Értelmetlenség
Helytelen összekötni a milliós kis- és középvállalati szektor hatékonyságjavítását az elmaradott régiók támogatásával. Ha a két szempont ütközik, el kell dönteni, melyik a fontosabb. A két szempont ugyanakkor nem zárja ki egymást. Ha összevetjük, akkor a saas-központ létszámigénye – néhány fő ügyelet – eltörpül a szolgáltatás előnyeit hasznosító több száz, ezer szervezet hatékonyabb munkavégzési lehetősége mellett.
Értelmetlen a saas-központok létrehozásánál a vidéki helyszín erőltetése amiatt is, hogy a szolgáltatást biztosító szerverek fizikai elhelyezkedése csak Budapesten, a nagy teljesítményű gerincvezeték mellett lehetséges. Mivel az internet lehetőségei biztosítják, hogy bárki, bárhonnan elérheti mind a szolgáltatást, mind az ügyeletet, ezért a szolgáltató fizikai elhelyezkedése lényegtelen, a szerepeltetése pályázatban csak egy kikerülendő akadály a pályázók számára – mutat rá Herman István. Az elmaradott vidékek támogatása más módon is megoldható. Például azzal, hogy a saas-központ ügyfeleinek számát területi megoszlás szerint minősíteni kell, kötelezővé tehető az elmaradott területekről ügyfeleket szerezni.
Pazarlás
A saas beindítása elsősorban szoftverfejlesztési, technológiakészítési feladat. Ezzel szemben bizonyos, hogy a GOP-2011-3.4.1 pályázat (is) pazarló módon mindenféle eszköz beszerzésére csábítja majd a pályázókat. Holott az eszközök mint országos szolgáltatások már rendelkezésre állnak. Félő, hogy a korábbi ilyen pályázathoz hasonlóan, ismét nagy szolgáltatók százmilliós eszközbeszerzéseit fogja támogatni ez a pályázat is, ami a szektor problémáihoz gyakorlatilag semmi segítséget nem ad; holott néhány tízmilliós ráfordítással, sok száz kis- és középvállalatnak működő saas hozható létre.
Mártonffy Attila
