Az ip alapú multimédiás alrendszer (ip multimedia subsystem) lényegében egy olyan keretrendszer, amely támogatja a fejlett multimédiás telekommunikációs szolgáltatások létrehozását.
Az ip alapú multimédiás alrendszer az ip-hálózatra épül, de kiterjeszti azt a garantáltan jó minőségű és biztonságos hang-, adat- és multimédia- kommunikáció támogatásával. Bevezetésével a távközlési szolgáltatók egységes platformra helyezhetik vezetékes és mobilszolgáltatásaikat, és mivel minden eleme szabványos, széles körű elterjedésével a több szolgáltató együttműködését igénylő roaming-funkciók használata is hatékonyabb lehet – mutat rá Kiss Olivér, az Alerant szakértője.
Ip-telefon pc-szerverrel
Az ip alapú multimédiás alrendszer elterjedése nemcsak a hálózati operátorok számára járhat költségelőnyökkel. A vállalatoknak saját belső telefonhálózatuk kialakításához sokszor viszonylag drága alközpontot kell vásárolniuk. Ezután elegendő lesz ip-telefonokat beszerezni, és egy olcsó pc-szerverre szoftveres kapcsolóközpontot (softswitch-et) telepíteni. Természetesen nem árt, ha az így telepített alközpont egy hálózati szolgáltatóhoz is be van kötve a kimenő hívások lebonyolítása céljából. Ehhez az egyik legnépszerűbb open source softswitch, az Asterix az ip alapú multimédiás alrendszer szabványos protokollját, a sip-et használja.
A sip-protokoll segítségével tehát egyszerűbbé válhat egy olcsóbb alközponti megoldás becsatolása a sip-protokollt támogató operátor hálózatába. Magyar viszonylatban a fenti módszer csak korlátozásokkal alkalmazható. Ha egy vállalat ilyen megoldást szeretne, akkor vásárolnia kell legalább egy hardverelemet: egy konvertert is; ez az operátor hálózatában alkalmazott hagyományos telekommunikációs protokollra konvertálja a hívást. Ha vállalatunk ebbe nem akar beruházni, akkor be kell érnie egy internetes voip-szolgáltatóval. Ezek általában alapból támogatják a sip-protokollt, viszont a hangminőség itt már nem garantált. A nagyobb vállalatok számára az ip alapú multimédiás alrendszer több eleme is hasznos lehet (multimédiás telefonálás, azonnali üzenetküldés, click to dial, video mail stb.), de jelenleg az a tendencia, hogy ezek a vállalatok nem az alrendszer komponenseit vásárolják, hanem inkább valamelyik nagy informatikaiszoftver-szállító dobozos megoldását választják.
Lassító tényezők
Az ip alapú multimédiás alrendszer elterjedését több tényező lassítja. A távközlési cégek számára egyelőre nem nyilvánvaló, hogy megéri-e az áttérés. A technológiában rejlő egyik legnagyobb lehetőség, a vezetékes és mobiltelefon konvergenciája – ami egységes platformon teszi lehetővé a vonalas és mobilszolgáltatások fejlesztését – igazából nem jelent költségmegtakarítást a csak mobilszolgáltatók számára. Paradox módon az ip alapú multimédiás alrendszer elterjedésének egyik gátja az is, hogy bevezetésével kiválthatók a hagyományosan drága telekommunikációs hardverek. Éppen emiatt a hagyományos telekommunikációs hardverszállítók nem érdekeltek a technológia mielőbbi bevezetésében. Talán ennek következménye, hogy jelenleg alig néhány mobilkészüléktípus támogatja a sip-protokollt, és ezek felkonfigurálása is nehézkes.
Úgy tűnik, jelenleg nincs olyan mobilszolgáltató, amely a meglévő beszédszolgáltatást voip-alapokra szeretné helyezni. A hangminőségnek ugyanis legalább olyan jónak kell lennie ip alapon, mint amit a hagyományos telefonáláskor megszoktunk. Ráadásul a beszédhívás ip-re helyezése semmilyen hozzáadott értéket nem teremt. Valódi pluszt a multimédiás tartalmak, szöveges üzenetek és a hanghívások kombinálása jelenthetne olyan összetett szolgáltatásokban, mint például a több résztvevős játékok. Úgy tűnik, ezekre még nincs igazán nagy kereslet (lásd a videotelefonálás iránti érdektelenséget).
Reménykedhetnek a vezetékesek
A vezetékes szolgáltatóknál kicsit reménytelibb a helyzet. A hagyományos vezetékes kapcsolóközpontok igen elavultak, ezek lecserélése ip alapon működő hardverekre komoly technológiai fejlődést jelent. Vezetékes előfizetésünk mellé több szolgáltatónál már ma is vásárolhatunk ip-telefont, sőt némelyik szolgáltató még sip alapú voip-szolgáltatást is kínál. Az mindenesetre nem kétséges, hogy az ip alapú multimédiás alrendszernek van létjogosultsága, hiszen közel hozza egymáshoz az informatikai és a telekommunikációs világot – az így olcsóbban fejleszthető konvergens szolgáltatásokra pedig biztosan lesz igény.
Mártonffy Attila
