Cloud DDoS, workload, WAF, bot és malware védelem Radware megoldásokkal AWS, Azure és Kubernetes környezetekben A Radware az IT biztonsági megoldások egyik specializált fejlesztője. Leginkább az elosztott túlterheléses támadások enyhítésére fejlesztett védelmi rendszereiről és terheléselosztóiról ismert, de az elmúlt években egy komoly – felhős rendszerek biztonsági felügyeletére és védelmére hegyezett – megoldáscsomaggal is egyre sikeresebb. Jöjjön el előadásunkra, ahol megismerkedhet a Radware teljes felhős védelmi megoldáscsomagjával.
TECHNOLOGY
Tőkebevonásra és külföldi terjeszkedésre készülnek a hazai startupok Ambiciózus tervekkel indulnak neki 2020-nak az ITBUSINESS által megkérdezett hazai startupok, újabb, esetenként több százmillió forintos tőkebevonás, külföldi terjeszkedés és termékfejlesztés szerepel a terveik között. A gyors, két-háromszoros bevételnövekedés alapvető elvárásnak tűnik az innovatív cégeknél, amelyek közül többnél jelentős csapatbővítésre is készülnek.
Nem a méret a lényeg, de régen mindenkinek nagyobb volt Ellátogattunk a budapesti GSM Kiállításra, ahol minden a mobilok evolúciójáról szól. A bunkofontól az iPhone-ig hatalmas a szórás, és bizony volt idő, mikor a mobilgyártók szentül hitték, hogy a nyomógombok tárcsaalakba rendezése jó ötlet. A Piarista Gimnáziumban vagyunk Budapesten, ez az iskola ad otthont a Neumann Társaság budapesti GSM Kiállításának. Pontosabban a szegedi állandó kiállítás egy szeletének, ami kifejezetten az okostelefonok evolúciójára fókuszál.
A fa lesz az új beton Sokan sürgetik a betonnal való leszámolást az építőiparban. A mesterséges építőanyag ugyanis a szén-dioxid emisszió egyik fő felelőse, hiszen a betonépítésre évente előállított négy milliárd tonna cement a teljes szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékát teszi ki. A beton ellenzői kiemelik, hogy a fa sokkal környezetbarátabb, megbízhatóbb alternatíva, hiszen a szén-dioxidot a növekedés során oxigénné alakítja, az előállítási folyamata kevesebb üvegházhatású gázt termel, mint más alternatívák, és még ott van az is, hogy életciklusuk végén a fa építőanyagokat újra be kell építeni, újra lehet hasznosítani, esetleg komposztálással feldolgozni.
Csomagolásmenedzsment háromszáz oldalon Megjelent Dörnyei Krisztina Rita Csomagolásmenedzsment című, 300 oldalas könyve a Kossuth Kiadónál. A kötet több száz példán keresztül mutatja be, hogy milyen fontos szerepe és hatása van a csomagolásoknak a vásárlókra, valamint azt, hogy miért és hogyan kell a vállalatoknak egyre tudatosabban kialakítani és az eladáshelyen elhelyezni azokat, ha versenyképesek akarnak maradni a piacon.
A világ a kiberkockázattól retteg, a magyarok a változó törvényektől Világszerte az első alkalommal áll a kiberkockázat az élen a vállalatokat fenyegető legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérésben. Magyarországon azonban az első számú fenyegetettséget a jogi és szabályozási környezet változásai jelentik, és csak ezt követi a kibertámadásoktól való félelem – derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2020 felmérésből.
Egyszerű és eredményes fémnyomtatás A 3DP világában ismert, Las Vegas székhelyű Additec és a spanyol Sicnova közös vállalkozása, a Meltio fémlerakó technológiával működő gépe megbízható, zavarmentes és hozzáférhető megoldást kínál a fémnyomtatást gyártási folyamataikba integrálni óhajtó vállalatoknak. Más megoldásokkal összevetve, szabadalmaztatott technikájuk több szempontból is előnyös. Használata egyszerű, a hardver kompakt (550x600x1400 mm), nincs szükség hozzá speciális üzemekre, infrastruktúrára.
Ha ez a szakma nem képes az emberekről szólni, akkor semmi más – interjú a Danubius Hotels vezérigazgatójával A szállodaipar és a konferenciaszervezés üzleti modelljei pár helyen kisebb-nagyobb mértékben átfedésben vannak egymással – például mindkettőben embereket szolgálunk ki. Figyelni más piacokat, tanulni tőlük nem csupán illő, de kötelező is. Kovács Balázs 3 éve vezérigazgatója a Danubius Hotels Group Zrt.-nek és 2019-ben már két díjat be is „zsákolt” cégének.: a VIMOSZ-tól „Az Év Munkaadója” címet, majd az év végén a Magyar Turisztikai Ügynökség Kőrösi Csoma Sándor-nagydíját kapta meg. Kovács Balázzsal beszélgettünk ember- és brandkezelésről, intuícióról, az adatról és a magyar hotelpiac jövőjéről.
Újabb cég tart az 1000 milliárdosok társaságába A Google anyavállalata, az Alphabet várhatóan hamarosan eléri az 1000 milliárd dolláros értéket, jelenleg 993 milliárdnál tart. Az Alphabet csatlakozhat az Apple, a Microsoft és az Amazon társaságához, ami egy újabb jele a technológiai cégek megállíthatatlannak tűnő növekedésének. Az Alphabet, a Google anyavállalata hétfőn elérte a 993 milliárd dollárt. Az elemzők azt várják, hogy a vállalat értéke hamarosan meghaladja az 1000 milliárd dollárt. Két éve, 2018 augusztusában az Apple lett az első olyan technológiai vállalat, amely elérte ezt a referenciaértéket, értéke azóta 1,37 milliárd dollárra növekedett.
Döbbenetes rekord kapujában a világ A következő évtizedben a digitális élményeket keresik majd az emberek, amelyek megjelenítéséhez a szolgáltatók egyebek mellett a virtuális és kiterjesztett valóság technológiáját, a mesterséges intelligenciát, az 5G-t és az intelligens IoT-rendszereket veszik igénybe – derül ki a Cisco előrejelzéséből. A világ egyik vezető technológiai vállalata ugyanakkor úgy látja, az alkalmazások következő generációinak technológiai igénye messze túlmutat a jelenlegi internetes infrastruktúra lehetőségein, ahol a szűk keresztmetszeteket elsősorban a teljesítmény, a korlátozott anyagi források, illetve az energiafelhasználás okozzák.
Megmenekülhet a csődtől a Tesla kihívója Tárgyalásokat folytat a Tesla kihívójaként emlegetett elektromosautó-gyártó Nio a kínai autógyártó GAC Csoporttal (Guangzhou Automobile Group) egy potenciális finanszírozási lehetőségről. A Nionak nagy szüksége van külső finanszírozásra, mivel a decemberi negyedéves jelentésében tette közzé, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű tőke, hogy cég tovább tudjon működni a következő évben. A startup szerdán közölte, hogy pénzügyi és stratégiai lehetőségekről tárgyal a GAC Csoporttal.
HUMAN
Húszmilliós luxusórák készülnek egy kis pesti műhelyben, a gyűjtők megőrülnek értük Részben a profi hamisítványok miatt ma már szinte lehetetlen megállapítani egy tömeggyártott óráról, hogy az mennyit ér – véli Becsei Áron órakészítő, aki szinte a semmiből építette fel a Bexei márkanevet, mely svájci kézműves termékekkel versenyez. A magyar gyártású órából a világon alig több mint húsz darab van, itthon pedig mindössze kettőt adtak el, ami nem is meglepő, hiszen az alapmodell ára húszmillió forint. Ennek ellenére folyamatosan jönnek a megrendelések, az órakészítőnek ma még inkább az okoz nehézséget, hogy kielégítse a vásárlói igényeket.
Megmutatjuk, miért drágább mindenkinél a nyugdíjasok élete Az elmúlt években egyre élesebben megmutatkozott a 2011-től bevezetett, kizárólag inflációhoz kötött nyugdíjemelés kedvezőtlen hatása, mivel ezzel párhuzamosan a bérek lendületesen emelkednek. Ennek eredményeként egyre szélesebbre nyílik az olló a fizetések és az időskori ellátások között. Mint arról több cikkünkben mi is beszámoltunk már, a legutóbbi statisztikák alapján egyre több időskorú magyar ellátása csúszik a szegénységi küszöb alá – magyarán folyamatosan növekszik a nyomorgó nyugdíjasok száma.
Mikor és miben halunk meg? A többség kíváncsi rá, hogy mikor és milyen körülmények között fog meghalni? Nem biztos azonban, hogy ha valóban volna esély a konkrét válasz megismerésére, a kíváncsiskodók sora változatlanul hosszú maradna. Ezt bizonyítja, hogy gyakran éppen azt az embert nem kérdezzük meg igazán, aki a legpontosabb választ adhatná – saját magunkat. Infografikánk ebben segít.
A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 negyedik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 12 percet, míg a férfiak 4 óra 32 percet. A tévére szánt időnk 15,8 százalékát mozifilmek tették ki, de hasonló mennyiségben fogyasztottunk reklámfilmeket is. Naponta átlagosan 138 db reklámfilmet tekintettünk meg a vizsgált időszakban.
10-ből 9 weboldal trükközik a látogatókkal, ez derült ki egy új vizsgálatból Bő másfél évvel ezelőtt, 2018. május 25-én élesedett az az EU-s rendelkezés, amely minden adatkezelő cégnek – legyen szó a Facebookról vagy egy weboldalról, amit a felhasználók felkeresnek – szigorúan előírja, hogyan kell kezelnie a felhasználói adatokat. Az Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Protection Regulation), azaz a GDPR, az az a GDPR alapján a weboldalaknak például lehetőséget kell biztosítaniuk a felhasználók számára, hogy saját maguk állítsák be, milyen típusú sütiket (cookie-kat) gyűjthetnek róluk. Csakhogy a weboldalak többsége ezt a mai napig nem teszi meg.
A gazdagok tovább élnek, és ez most már tény A nemek között is találtak különbségeket: a nők hosszabb egészséges élettartamra számíthatnak, mint a férfiak. Vannak olyan esetek, amikor a kutatások a hétköznapi tapasztalatot, hiedelmeket cáfolják. És vannak olyanok, amikor megerősítik. Vegyük például azt a teóriát, hogy a gazdagok tovább élnek, hiszen az anyagi jólétnek köszönhetően jobb minőségű élelmiszereket fogyaszthatnak, jobb életkörülmények között élhetnek, és természetesen gyorsabban jutnak jobb minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint az átlag halandó. Egy tíz évet felölelő adatelemző vizsgálat most megerősítette ezt az elképzelést.
Három hétre kikapcsoltuk az óránkat – a visszakapcsolás tanulságos élmény volt Szinte mindenkit zavar, ha 10-20 percenként rá kell nézni a telefonra, főleg akkor, ha a velünk szemben ülő másik teszi ezt folyamatosan. És pont itt jön be a képbe az említett eszköz. (Valójában nem is okosóra, ahhoz nem tud eleget, inkább csak egy aktivitásmérő.) Amíg folyamatosan használtuk, fel sem tűnt, micsoda előnnyel jár, de némi kihagyást követően újra felfedeztük, miért is jó, ha karóránkon látjuk azt, amit egyébként csak telefonunkon vagy számítógépünkön látnánk.
Még hogy a diákok ne tudnák, mit akarnak Mit tartanak a középiskolások a jövő zálogának? A problémamegoldó képességet, az idegen nyelvek ismeretét és a folyamatos önfejlesztést – derül ki a Logiscool programozóiskola kutatásából. Az eredményekből kiderül, hogy a megkérdezett középiskolások 40 százaléka tudja, milyen területen szeretne dolgozni a jövőben. További 52 százalékuknak ötletei már vannak, de még nem döntöttek. 10 százalékuk pedig jelenleg tanácstalan a kérdést illetően. Legtöbben az informatikai, gazdasági és egészségügyi területek iránt érdeklődnek, ezeket követik a művészeti és mérnöki munkakörök.
Siralmas a munkajogi felkészültség Alapszintű munkajogi képzésnek helye lenne a szakképzésben és a felsőoktatásban is, hiszen az iskolából kikerülőkből biztosan munkavállalók és munkaadók lesznek. Dr. Ferencz Jácint, ügyvéd szerint, azonban jelenleg sokan azzal sincsenek tisztában, mit írnak, íratnak alá a munkaszerződés megkötésekor. Ennek jegyében, többek között a munkaviszony alapelveiről, magatartási követelményeiről is beszélni fog a HR Portal februári munkajogi workshopján.
A cégek piaci értékét is meghatározhatja kultúrájuk Egyre nagyobb átláthatóságot vár el a társadalom a vállalatoktól – derül ki az EY pénzügyi és számviteli tanácsadói szolgáltatások (FAAS) üzletág éves kutatásából. A következetes értékeken és viselkedésen alapuló, egészséges cégkultúra ugyanis kritikus fontosságú a szervezetek iránti bizalom kialakításában. A beruházók is egyre nagyobb betekintést szeretnének a vállalati értékekbe a megkérdezett vezetők 79 százaléka szerint, ennek ellenére mindössze a cégek 37 százaléka közöl erről információt jelentésében.
