Magyarország az idei év első felében nem kért adattörlést és felhasználói információkat a Google-től.
A Google egyre többet tud a világról, és a kormányzatok egyre többet akarnak megtudni a Google segítségével az állampolgáraikról. Legalábbis erre lehet következtetni a cég frissen kiadott átláthatósági jelentéséből: eszerint a hatóságok 2011 első felében minden korábbinál több esetben kértek be a szolgáltatótól felhasználói információkat, illetve kérték őket bizonyos tartalmak eltávolítására. Vannak persze országok, ahol ezt egyszerűbben, bár drasztikusabban oldják meg: Kínában a YouTube, Líbiában viszont az összes Google-szolgáltatás elérhetetlen volt a kérdéses időszakban.
A legfrissebb listán nem szerepel Magyarország: ezek szerint a magyar hatóságok nem voltak kíváncsiak olyan adatokra, amelyeket a Google-től tudtak volna csak beszerezni. Lehet, hogy az is közrejátszik ebben, hogy a 2010 második félévében benyújtott 68 kérelem közül (amelyek mindegyike felhasználói adatok kiadására irányult) a szolgáltató egyet sem talált megalapozottnak, és így nem is teljesített. Ez egyébként nem feltétlenül jellemző: felhasználói adatokat általában rendőrségi nyomozással kapcsolatban kérnek ki a hatóságok, és ezeket – kellő vizsgálat után – a Google átlagosan 60-70 százalékos arányban teljesíti is. Igaz ez még azokra az országokra is, amelyek törvényei vagy demokratikus berendezkedése hagy némi kívánnivalót maga után (mint mondjuk Szingapúr). Idén Oroszország és Törökország volt olyan állam, ahol a Google egyetlen felhasználó adatkikérést sem teljesített; a másik végletet az Egyesült Államok jelenti, 93 százalékos „teljesítési aránnyal”.
Az USA amúgy is kérdezősködős kedvében volt. Közel 6 ezer kérelmet nyújtottak be a szolgáltatónak, amelyekben több mint 11 ezer felhasználó adataira voltak kíváncsiak; ez jó egyharmadával több kérést jelent, mint egy fél évvel korábban. A sok adatot lekérő országok között volt még India, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország. Ráadásul a tényleges számok még ennél is magasabbak lehetnek, vélik szakértők: a Google ugyanis nem közölhet adatokat a nemzetbiztonsági szervektől származó kérésekről.
A felhasználói tartalmak törlésére vonatkozó kérések 70 százalékkal emelkedtek egy fél év alatt; ezek között egyaránt voltak YouTube-videók, blogok, hirdetések. A tartalmak törlésével kapcsolatban elég vegyes a Google gyakorlata. Ha a kifogásolt tartalom sérti a helyi törvényeket, általában törlik vagy legalábbis az adott országból elérhetetlenné teszik, felvállalva a cenzúrázás vádját. Így például Thaiföld 225 YouTube-video törlését kérte, arra hivatkozva, hogy azok sértőek a monarchiára nézve; ezeket az országban elérhetetlenné tette; hasonlóképpen jártak el Törökországban, ahol a videók helyi politikusok magánéletét taglalták.
Más esetekben viszont keményen ellenáll a szolgáltató. Ennek eredményeképpen maradtak fenn a neten rendőrségi brutalitást és politikai tilatkozásokat bemutató vagy a jó hírnevet állítólag sértő videók vagy blogok.
Schopp Attila
