Állami tulajdonban lévő szereplő jelenhet meg a magyar mobilpiacon, miután a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorciuma megkaparintotta a 900 megahertzes frekvenciasáv 5 megahertz szélességű, egybefüggő „A”-blokkját.
Sikeresen értékesítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 900 MHz-es frekvenciasávot. Az árverésen nyertes négy szolgáltató összesen csaknem nettó 44 milliárd forintos összeget ajánlott a frekvenciákért. Az árverés menetéről korábban már részletesen tájékoztatást adtunk; ami a végeredményt illeti, a Vodafone költött a legtöbbet a négy nyertes közül, egész pontosan 15,66 milliárd forintot szánt két 1 MHz-es blokkra. A Magyar Telekom 10,92 milliárdot fizetett kétszer 1 MHz-nyi frekvenciáért, a Telenor pedig 7,28 milliárdot egy 1,8 Mhz-es darabért.
Az állami tulajdonban lévő konzorcium összesen 10 milliárddal licitált, azonban ezért az összegért nemcsak az EGSM sávban kap frekvenciát. Információink szerint a konzorcium 4 milliárdot szánt a 900 megahertzes blokkra, és ezen kívül 3-3 milliárd forintért további 5-5 Mhz-es blokkot szerzett az 1800 és 2100 megahertzes tartományokban.
További két cég is részt vett az aukciókon, azonban a román RCS&RDS S.A., valamint a vietnámi VIETTEL Group nem jutottak be a pályázat licitálási szakaszába, hiszen az előbbi tartozások, utóbbi a jelentkezés súlyos formai hiányosságai miatt elesett ettől a lehetőségtől. Ami a négy nyertest illeti, három évig nem értékesíthetik tovább a megnyert frekvencia használati jogát, és beruházási kötelezettségeik is vannak.
A kiírási feltételek kialakításakor az NMHH kiemelt célja volt, hogy a verseny élénkítése érdekében, megteremtse annak feltételeit, hogy egy új szolgáltató is piacra léphessen, hiszen ez pozitívan hathat a szolgáltatások színvonalának emelkedésére, és elősegítheti az előfizetők érdekeinek fokozottabb érvényesülésé. Azonban az állami konzorciumra nézve is vannak szigorú kritériumok; a fentiek mellett hálózatépítési kötelezettségek is terhelik a negyedik szolgáltatót. Az új hálózattal először a főváros belső kerületeit kell lefednie, majd egészen 2014 végéig a 30 ezernél több lakost számláló településeken is rendelkeznie kell saját hálózati infrastruktúrával.
Miski Gábor
