A magyarországi GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások 1990 óta nem tapasztalt magasságba, 1,61 százalékra nőttek 2020-ban. A tavaly felhasznált forrásmennyiség a 2009-es tétel több mint két és félszerese, mintegy 771 milliárd forint volt. Az állami költségvetési ráfordítások összege 2010 óta lényegében megduplázódott, az elmúlt évben már 251 milliárd forintot tett ki, mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
A kiadott közlemény a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves összegzését idézi, amely szerint a mintegy két évtizede folyamatosan növekvő vállalati ráfordítások az összes K+F költés több mint háromnegyedére rúgtak. A kormány a felsőoktatási intézményeket állítja az innovációs ökoszisztéma középpontjába. Az egyetemek K+F kiadásai és beruházásai először múlták felül a 100 milliárd forintot. Már látszanak a kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is, ráfordításaik egy év alatt 9 százalékkal, közel 77 milliárd forintra emelkedtek.
Az ITM szerint kiemelt cél a hazai innovátorok minél sikeresebb részvétele az uniós KFI keretprogramokban, ezzel is növelve nemzetközi beágyazottságukat. A külföldi források az előző évekhez képest kiugró mértékben, közel 40 százalékkal emelkedtek, így a több mint 128 milliárd forint ebben a kategóriában az elmúlt két évtized legnagyobb összegének számít.
A kormány a megfogalmazott stratégiai jövőkép szerint a kutatás-fejlesztési források bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított arányát 3 százalékra kívánja emelni 2030-ra. A finanszírozás bővítése mellett új intézményrendszer kialakítása is támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország az évtized végére jelentős innovátorrá váljon.
