Komoly hiányosságokra derült fény azokon egyetemeken, ahol az első évben ”elszenvedett” bukások nagy része a fiatalok természettudományos alulképzettsége miatt mutatkozik meg.
Több irányból is megerősítést nyert már, hogy megfelelő idegennyelv-tudással sokkal könnyebb manapság elhelyezkedni Magyarországon, és most a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) felhívta a figyelmet a középiskola hatására a későbbi karrier kialakításában. Mint a NEK tapasztalati súgják, a tinédzsereknek – függetlenül az általános érdeklődés tárgyától – mindenképpen szükségük volna természettudományos fakultációkat folytatniuk középiskolai tanulmányaik során, hiszen egy-egy ilyen speciális kurzus elvégzése rávilágíthat az egyes diákok érdeklődésére, készségeire, ezáltal megerősíthet, vagy kizárhat bizonyos tudományokat a gyermek későbbi karrierje szempontjából. Aki mérnök informatikusnak, vagy villamosmérnöknek készül, az jól teszi, ha fakultációválasztáskor a fizikára és a kémiára is odafigyel, ugyanis sokan csak azokat a területeket preferálják, amelyek közvetlenül szükségesek egy áhított szakmához, vagy a legegyszerűbben megszerezhető pontokat hozzák az egyetemi felvételihez. A kellemetlen meglepetés már az első szemeszterben érheti a hallgatót, amikor kiderül, hogy a segédtudományokból nem felkészült, és csak nagy erőfeszítéssel pótolhatja be az elmaradásokat, nehogy a diploma megszerzését tegye kockára – véli a NEK.
„Nálunk a Műegyetemen első évben a bukások jelentős része a matematika és a fizika ismeretének hiányosságaira, az ezekből tett emelt szintű érettségi hiányára vezethető vissza – mondta dr. Tevesz Gábor egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának oktatási dékán-helyettese. A NEK azt javasolja a fiataloknak, hogy lehetőleg a természettudományok, ezen belül is műszaki pálya felé orientálódjanak, és ennek érdekében már a középiskolai fakultációk kiválasztása során egyiknek – ha lehet – a fizikát jelöljék meg.
Deák Miklós
