A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt Magyarországon, és a tendencia a jövőben is folytatódik, írta közleményében Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke.
A Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban Magyarország szeretné elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai között szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.
A hivatal elnöke kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 megawattról (MW) tavaly szeptember végére 640 MW-ra emelkedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A hivatal 2020. szeptember végén 79 681 háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek.
A növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-ról 1208 MW-ra.
A háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020. szeptember végére több mint tízszeresére, 153 MW-ról 1848 MW-ra emelkedett.
A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásainak segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és évente újabb 343 gigawattóra (GWh) villamos energiát állíthatnak elő Magyarországon megújuló forrásból. Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni.
