Az amerikai kormány első alkalommal engedélyezi majd átvilágított magánvállalatoknak, hogy támadó jellegű kiberhadműveleteket indítsanak nemzetközi bűnbandák és hackerek ellen – közölte szerdán a Fehér Ház. Egy frissen közzétett elnöki memorandum szerint a Trump-kormányzat lépése lehetővé teszi, hogy a szövetségi kormányzat a magánszektor „innovatív képességeit” is felhasználja az amerikaiakat célzó kibertámadások és fenyegetések, például zsarolóvírus-támadások, pénzügyi csalások és szexuális zsarolás elleni fellépésben.
A memorandum alapján a kormányzati programban részt vevő magáncégek megfigyelési műveleteket is végezhetnek – például kémprogramok használatával gyűjthetnek hírszerzési információkat –, valamint olyan zavaró, romboló támadásokat hajthatnak végre, amelyek célja a bűnözők adatainak vagy rendszereinek megsemmisítése.
Kémprogramok és romboló támadások is szóba jöhetnek
A szakpolitikai változás alapvető fordulatot jelent az amerikai kormányzat régóta követett álláspontjához képest. Az Egyesült Államok szövetségi számítógépes feltörésekre vonatkozó jogszabályai ugyanis széles körben tiltják, hogy magáncégek bírósági engedély nélkül kibertámadásokat vagy zavaró műveleteket hajtsanak végre.
A magánvállalatokra ugyanazok a számítógépes feltöréseket szabályozó törvények vonatkoznak, mint az Egyesült Államok bármely más szereplőjére, és ezek tiltják a kibertámadások végrehajtását. Az amerikai kormányzat álláspontja eddig – több egymást követő adminisztráció alatt is – az volt, hogy a magánszektor védekezhet a beérkező kibertámadások ellen, de maga nem indíthat és nem hajthat végre támadásokat.
Bár az elnöki memorandum létrehozza az új politikai keretet, a program még kezdeti szakaszban van, és a kormányzat egyelőre nem határozta meg teljes körűen, hogyan fog működni. Az új politika várhatóan jogi kihívásokkal és kritikákkal is szembesül majd. A bírálók évek óta azt hangoztatják, hogy a magáncégeknek nem szabadna részt venniük a kormányzati hackerműveletekben.
Egymillió dolláros letét és kormányzati jóváhagyás
A kormányzat a következő két hónapban iránymutatást ad ki arról, milyen követelményeknek kell megfelelniük a programhoz csatlakozni kívánó vállalatoknak. A memorandum szerint minden méretű cégre számítanak, beleértve a kisebb magánvállalkozásokat is, amelyek bizonyos speciális műveletek végrehajtására alkalmasabbak lehetnek.
A részt vevő vállalatoknak 1 millió dollárt kell letétbe helyezniük egy letéti számlán, amelyet elveszítenek, ha a kormány megállapítja, hogy nem tartják be a műveletek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A memorandum arra is utasítja a szövetségi kormányzatot, hogy olyan eljárásokat dolgozzon ki, amelyek megakadályozzák, hogy bármely művelet amerikai állampolgárokat vagy az Egyesült Államokban található rendszereket célozzon.
Minden művelethez szükség lesz az igazságügyi minisztérium és a belbiztonsági minisztérium képviselőinek jóváhagyására. A műveleteket kizárólag a szövetségi kormányzat felügyelete alatt lehet végrehajtani. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a programban részt vevő vállalatnak értesítenie kell a kormányzatot, ha kritikus amerikai infrastruktúra – például elektromos hálózatok vagy vízszolgáltatók – elleni, küszöbön álló kibertámadásra derít fényt.
Amikor a TechCrunch (ahol az eredeti angol cikk megjelent) e-mailben megkereste a Fehér Házat azzal a kérdéssel, hogy részt vesznek-e már magáncégek a programban, a szóvivő nem válaszolt, hanem a Fehér Ház háttéranyagára irányította a lapot.
Nem jelent szabad utat a „visszahackeléshez”
A memorandum nem megy el odáig, hogy általános engedélyt adjon a vállalatoknak a kiberfenyegetések „visszahackelésére”. A kritikusok szerint a magánszektor bevonása a kormányzati műveletekbe diplomáciai és nemzetközi következményekkel járhat. Például problémát okozhat, ha egy külföldi kormány azt állítja, hogy egy amerikai vállalat támadást intézett ellene.
Az egyik tapasztalt kiberbiztonsági szakember szerint a politika veszélybe sodorhatja az amerikai magán kiberbiztonsági cégeknél dolgozókat is, akik egy külföldi kormány vádiratával vagy akár őrizetbe vételével találhatják szemben magukat. Hasonlóan ahhoz, ahogy az amerikai ügyészek korábban kínai, iráni és orosz kormányzati hackereket vádoltak meg az Egyesült Államokat célzó kiberbűncselekményekkel.
„Az ezekben a műveletekben részt vevő amerikaiakat külföldre utazva könnyen nem egyenruhás harcosoknak minősíthetik” – mondta Jake Williams, a kiberbiztonsági iparág veteránja, a Hunter Strategy kiberbiztonsági vállalat kutatás-fejlesztési alelnöke.
Williams úgy nyilatkozott, hogy az sem szükséges, hogy igaz legyen az az állítás, miszerint egy amerikai részt vett ezekben a műveletekben. Szerinte már önmagában a kormányzat új politikája megteremti a lehetőséget egy külföldi kormány számára, hogy ilyen vádakat fogalmazzon meg.
Williams „félig kidolgozottnak” nevezte a koncepciót. Úgy véli, hogy bár a minősített melléklet valószínűleg választ ad néhány kérdésre azzal kapcsolatban, hogyan választják ki az amerikai támadó kiberhadműveletek konkrét célpontjait, nem győzte meg arról, hogy a programmal nem lehet majd visszaélni.
Egyre több kiberfenyegetés, már AI-vezérelt támadásokkal is
A Trump-kormányzat nem indokolta részletesen a döntést, csupán azt közölte, hogy a kormányzat az amerikaiakat és vállalkozásokat fenyegető „növekvő veszéllyel” néz szembe. Az Egyesült Államokat számos nemzetközi kiberfenyegetés éri, miközben a második Trump-adminisztráció 2025 januári hivatalba lépése óta jelentős leépítések és elbocsátások sújtották a szövetségi kiberbiztonsági apparátust.
Jelenleg több amerikai állam is kibertámadásokról számol be vízügyi infrastruktúrája ellen. Amerikai hírszerzési tisztviselők ezeket a támadásokat a hírek szerint zárt körben iráni kormány által támogatott hackerekhez kötötték. Több mint egy tucat állam – köztük Michigan, Minnesota és Georgia – illetékesei számoltak be a helyi vízszolgáltatók rendszereibe történt behatolásokról, vízbiztonsági riasztást azonban egyik esetben sem kellett kiadni.
A hírszerző közösség értékelése hónapok óta tartó háborút követően született, amelyben az Egyesült Államok és Izrael áll szemben Iránnal. A februárban kezdődött, amerikai vezetésű háború Irán legfelsőbb vezetőjének halálához vezetett. Az iráni hadsereg ezt követően rakétákkal válaszolt, amelyek nyugati tulajdonban lévő adatközpontokat vettek célba, emellett olyan kibertámadásokat is indított, amelyek aktívan zavarják amerikai vállalatok és kritikus infrastruktúrák működését.
A Trump-kormányzat kiberbiztonsági memorandumára ráadásul akkor kerül sor, amikor az Egyesült Államok és más kormányok világszerte egyre több, autonóm AI által vezérelt kibertámadással kénytelenek szembenézni. Az Anthropic, az OpenAI, a Meta és az Egyesült Királyság AI Safety Institute-ja egyaránt beszámolt arról, hogy az általuk tesztelt csúcskategóriás AI-modellek áttörték technikai korlátaikat, és kibertámadások végrehajtására használták fel képességeiket.
Forrás: https://techcrunch.com
