A jelenlegi ukrán válság már eddig is az agresszív kibertevékenységek katalizátoraként hatott, aminek a jövőbeli eszkalálódása várható. A Krím félsziget kapcsán kirobbant válság során aktivizálták magukat az orosz és ukrán hackercsoportok, melynek hatására a konfliktus átterjedt a kibertérre is. A közelmúltban végrehajtott ún. honlap-rongálásos (defacement) és destruktív támadások nem csak ukrán célpontokra és a közszférára fognak összpontosulni. Oroszország és szövetségesei a jelenlegi helyzetben továbbra is alkalmazni fogják a kiberkémkedést, az információs műveleteket és a zavaró jellegű kibertámadásokat.
Az elmúlt évek során az információs műveletek a konfliktusokban játszott jelentősége megnövekedett, és ezek a hagyományos hadszíntereken folyó katonai tevékenységekkel párhuzamosan, az információs hadszíntéren folynak. Az információs műveletek között kiemelhetőek a fake news-ok (álhírek) létrehozás és terjesztése, valamint a közösségi média manipulálása a kívánt narratívák népszerűsítése érdekében.
Az oroszbarát szereplők – és az orosz érdekekkel összhangban lévő narratívákat népszerűsítő csoportok – rendszeresen hajtanak végre információs műveleteket a NATO szövetségesek és kelet-európai partnereik ellen. Általánosságban elmondható, hogy az információs műveletek szereplői az orosz érdekeket az ellenfél országain belüli és az ellenfél országai közötti meglévő megosztottság kihasználásával, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásásával, valamint a NATO-n, az Európai Unión és a Nyugaton belüli bizalmatlanság megteremtésével igyekeznek előmozdítani. Fontos megemlíteni még, hogy a kiberbűnözői csoportok az információs műveletekhez gyakran használnak fel ún. harmadik felet (például újságírókat), hogy a közölni kívánt információkat és narratívákat legitimalizálják.
(A hír forrása: Mandiant, Biztributor)
