A Big Tech vállalatok teljes erőbedobással fordulnak a mesterséges intelligencia fejlesztése felé: az idei évre tervezett tőkekiadásaikat (CapEx) több mint 700 milliárd dollárra emelték, ami mintegy 75%-os növekedést jelent 2025-höz képest. Az elmúlt hetekben több nagy technológiai vállalat is közzétette pénzügyi eredményeit, valamint 2026-ra vonatkozó kiadási előrejelzéseit, kiegészítve vezető elemzők prognózisaival. A Wall Street figyelmét leginkább az idei évre becsült tőkekiadás ragadta meg: az összesített beruházás meghaladja a 700 milliárd dollárt, amelyet AI-infrastruktúrába fektetnek. Az euronews.com elemzése.
Ez a 700 milliárd dolláros összeg nagyobb, mint Svédország – Európa egyik legnagyobb gazdasága – 2025-re becsült teljes nominális GDP-je az IMF adatai szerint. A globális chipértékesítés szintén történelmi csúcsot érhet el idén: az amerikai Félvezetőipari Szövetség előrejelzése szerint először lépheti át az 1000 milliárd dollárt. Emellett nagybankok és tanácsadó cégek – például a JPMorgan Chase és a McKinsey – arra számítanak, hogy a teljes AI-hez kapcsolódó CapEx 2030-ra meghaladja az 5000 milliárd dollárt, amit a számítási kapacitás iránti „csillagászati kereslet” hajt.
A CapEx (tőkekiadás) olyan forrásokat jelent, amelyeket egy vállalat hosszú távú eszközök – például ingatlanok, berendezések és technológiai infrastruktúra – létrehozására, fejlesztésére vagy fenntartására fordít. Ezek a beruházások több éven keresztül növelik a vállalat kapacitását és hatékonyságát. A kiadások nem teljes egészében az adott évben kerülnek elszámolásra: a CapEx költségeit a mérlegben aktiválják, majd fokozatosan értékcsökkenés formájában számolják el. Emiatt kulcsfontosságú mutatója annak, hogyan fektet be egy vállalat jövőbeli növekedésébe és működési erejébe. Az idei ugrás megerősíti azt a határozott irányváltást, amely 2025-ben kezdődött, amikor a Big Tech becslések szerint mintegy 400 milliárd dollárt költött AI-hoz kapcsolódó tőkekiadásokra.
Ahogy az Nvidia alapító-vezérigazgatója, Jensen Huang többször is hangsúlyozta – legutóbb a davosi Világgazdasági Fórumon –, jelenleg „az emberiség történetének legnagyobb infrastrukturális kiépítésének” lehetünk tanúi.
A hiperskálázók mindent egy lapra tesznek
A 2026-os költési rangsor élén az Amazon áll, amely önmagában elképesztő, 200 milliárd dolláros beruházást irányoz elő. Összehasonlításképpen: a vállalat idei, AI-hoz kapcsolódó egyedi CapEx-előrejelzése meghaladja a három balti állam 2025-re becsült együttes nominális GDP-jét az IMF prognózisai alapján.
A második helyen az Alphabet, a Google anyavállalata következik 185 milliárd dollárral. A Microsoft és a Meta rendre 145 milliárd, illetve 135 milliárd dollár beruházást tervez.
Az Oracle szintén megemelte 2026-os CapEx-keretét 50 milliárd dollárra, ami közel 15 milliárd dollárral haladja meg a korábbi becsléseket.
A Tesla majdnem megduplázza kiadásait, közel 20 milliárd dollárra, elsősorban robotaxi-flottájának bővítése és az Optimus humanoid robot fejlesztésének felgyorsítása érdekében. Elon Musk egy másik vállalata, az xAI, szintén legalább 30 milliárd dollárt költ 2026-ban.
Mississippiben megépül egy új, 20 milliárd dolláros adatközpont, a MACROHARDRR, amelyet Tate Reeves kormányzó „az állam történetének legnagyobb magánszektorbeli beruházásaként” jellemzett.
Az xAI emellett tovább bővíti a Tennessee államban található Colossus adatközpont-klasztert, amelyet Musk a világ legnagyobb AI-szuperszámítógépeként írt le.
A hónap elején az xAI-t a SpaceX felvásárolta egy teljes egészében részvénycserés ügylet keretében. A tranzakció a SpaceX értékét 1000 milliárd dollárra , az xAI-ét 250 milliárd dollárra értékelte, így az újonnan létrejött vállalat értéke 1250 milliárd dollár lett – a hírek szerint ez minden idők legmagasabb értékelésű magánvállalata.
Emellett olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a SpaceX még idén tőzsdére léphet, és a Morgan Stanley tárgyalásokat folytat a kibocsátás lebonyolításáról, amely már az xAI kitettséget is magában foglalná.
Elon Musk célja egy „integrált innovációs motor” létrehozása, amely egyesíti a mesterséges intelligenciát, az űrtechnológiát és a műholdas internetet. A hosszú távú tervek között szerepelnek napenergiával működtetett, űralapú adatközpontok is.
Ezzel szemben az Apple továbbra is lemaradásban van a költések terén, „mindössze” 13 milliárd dolláros előrejelzett beruházással.
A vállalat azonban múlt hónapban többéves partnerséget jelentett be a Google-lel, amelynek célja a Gemini AI-modellek integrálása az Apple Intelligence következő generációjába. Az együttműködés különösen a Siri átalakítására és az eszközön futó AI-funkciók fejlesztésére fókuszál. Ennek alapján az Apple bizonyos mértékben kiszervezi azokat a beruházásokat, amelyekre a versenyképesség fenntartásához lenne szüksége az AI-fejlesztésben.
Az Nvidia február 25-én teszi közzé eredményeit és előrejelzéseit. A vállalat elsősorban AI-chipek értékesítésével foglalkozik, és várhatóan a Big Tech beruházásainak legnagyobb részét realizálja – különösen az adatközpontok kiépítése terén.
A tavaly augusztusi eredménybeszámolón Jensen Huang vezérigazgató egy gigawatt adatközponti kapacitás kiépítésének költségét 50–60 milliárd dollár közé becsülte, amelyből beruházásonként mintegy 35 milliárd dollár az Nvidia hardverére jut.
A nagy tőkeátrendeződés
A Wall Street vegyes érzelmekkel fogadta a Big Tech vállalatok 2026-ra tervezett, rendkívüli mértékű költéseit. Egyrészt a befektetők értik, hogy a mesterséges intelligencia korszakában versenyelőny kiépítése stratégiai szükségszerűség és sürgető feladat. Másrészt a kiadások puszta volumene számos részvényest elbizonytalanított. A piac tűrőképessége attól függ, hogy már az idei évtől kezdve kimutatható megtérülés (ROI) jelentkezzen, különösen azért, mert a beruházásokat egyre inkább jelentős hitelfelvételek finanszírozzák.
A Morgan Stanley becslése szerint a hyperscalerek 2026-ban mintegy 400 milliárd dollár hitelt vesznek fel, ami több mint kétszerese a 2025-ben kibocsátott 165 milliárd dollárnak. Ez a hullám az amerikai, befektetési minősítésű vállalati kötvények teljes kibocsátását idén rekord, 2250 milliárd dollárra emelheti.
Jelenleg a 2026-ra prognosztizált AI-bevételek meg sem közelítik a tervezett kiadások szintjét, ami megalapozott aggályokat vet fel. Ilyen például a hardverek gyors elértéktelenedésének kockázata az intenzív innováció miatt, valamint az egyéb magas működési költségek, különösen az energiafelhasználás.
Kijelenthető, hogy ezek a számok jelentős mértékben a jövőbeni sikerbe vetett bizalomra épülnek. Ahogy a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai is elismerte ebben a hónapban, a jelenlegi költési ütemben vannak „irracionális elemek”. Már novemberben Alex Haissl, a Rothschild & Co elemzője is kritikus hangot ütött meg, amikor leminősítette az Amazont és a Microsoftot. Ügyfeleinek írt jegyzetében azt írta: „a befektetők úgy árazzák az Amazon és a Microsoft CapEx-terveit, mintha még mindig a cloud 1.0 gazdasági logikája lenne érvényben”, utalva a felhőalapú szolgáltatások alacsony költségstruktúrájára, amely az elmúlt két évtizedben lehetővé tette a Big Tech cégek gyors skálázódását. Az elemző azonban hozzátette: „több tényező is arra utal, hogy az AI-boom valószínűleg nem ugyanúgy fog lezajlani, és jóval költségesebb lehet, mint ahogyan azt a befektetők jelenleg feltételezik”.
Ezt az álláspontot osztja Michael Burry is, aki arról ismert, hogy az elsők között jelezte előre és profitált a 2008-as másodrendű jelzáloghitel-válságból. Burry szerint a jelenlegi AI-láz egy potenciális buborék, amely fenntarthatatlan tőkekiadásokra épül. A Big Tech AI-versenyét jelentős mértékű tőkeáttétel finanszírozza. Hogy ez a stratégia kifizetődik-e, és mely vállalatok lesznek a nyertesek vagy a vesztesek, azt csak az idő dönti el.
Jelenleg az Nvidia egyértelműen a folyamat egyik legnagyobb haszonélvezőjének tűnik. Az Apple ezzel szemben eltérő stratégiát követ: ahelyett, hogy radikálisan növelné saját beruházásait, harmadik felekre – elsősorban a Google-lel kötött partnerségre – támaszkodik. Ez egy más típusú stratégiai kompromisszum.
Európa ipari lemaradása
A masszív beruházások közepette egyre sürgetőbb kérdésként merül fel, hogy Európa képes-e versenyezni egy olyan küzdelemben, amely mára az egyenlegek összecsapásává vált. Az Európai Unió számára a transzatlanti kontraszt kijózanító. Miközben az amerikai vállalatok egyetlen év alatt közel 600 milliárd eurót mozgósítanak, az EU összehangolt erőfeszítései még a legalacsonyabb költésű amerikai technológiai óriás pénzügyi erejét sem érik el.
Brüsszel az AI Factories kezdeményezéssel és a tavaly áprilisban elindított AI Continent Action Plan-nel próbált fellépni, amelyek célja a köz- és magánberuházások mobilizálása. A számok azonban egyértelmű képet mutatnak. Az európai szuverén felhőalapú adat-infrastruktúrára fordított teljes kiadás 2026-ban várhatóan mindössze 10,6 milliárd euró lesz. Bár ez éves szinten 83%-os növekedést jelent, az amerikai AI-infrastruktúra kiépítéséhez képest marginális tételnek számít.
Már tavaly, amikor a fenti kezdeményezések napirenden voltak, a francia Mistral AI unikornis vezérigazgatója, Arthur Mensch úgy fogalmazott: „az amerikai vállalatok minden évben egy új Apollo-programmal egyenértékű beruházást hajtanak végre”. Hozzátette: „Európa kiváló szabályozást alkot az AI Act révén, de szabályozással nem lehet számítási fölényt elérni”.
A Mistral a kevés európai szereplő egyike, amely érdemi ellenállást képvisel az AI-versenyben. A francia vállalat a Big Tech cégek többségéhez hasonló stratégiát követ: agresszíven bővíti fizikai infrastruktúráját. 2025 szeptemberében a Mistral AI 1,7 milliárd eurós Series C tőkebevonást hajtott végre közel 12 milliárd eurós vállalatértékelés mellett, amelynek vezető befektetője a holland félvezetőipari óriás ASML volt, önmagában 1,3 milliárd eurós befektetéssel. A davosi Világgazdasági Fórumon a vezérigazgató megerősítette az 1 milliárd eurós, 2026-ra tervezett CapEx-programot.
A múlt héten a vállalat további 1,2 milliárd eurós beruházást jelentett be egy svédországi, borlängei adatközpont építésére. A svéd EcoDataCenter operátorral együttműködésben megvalósuló létesítmény célja „szuverén számítási kapacitás” biztosítása, az EU szigorú adatvédelmi normáinak megfelelően, Svédország bőséges zöldenergia-kapacitására támaszkodva. A 2027-ben megnyíló adatközpont biztosítja majd a Mistral következő generációs AI-modelljeinek betanításához és üzemeltetéséhez szükséges nagy teljesítményű számítási kapacitást. Ez stratégiai jelentőségű lépés: a vállalat első Franciaországon kívüli infrastrukturális projektje, és egyben az európai adatszuverenitás egyik kulcsfontosságú kezdeményezése.
Eközben az amerikai technológiai óriások igyekeznek enyhíteni az európai szabályozói aggályokat úgynevezett „szuverenitás-light” megoldásokkal. Több Big Tech-projekt indult „lokalizált felhőzónák” létrehozására – például Németországban és Portugáliában –, amelyek adatrezidenciát ígérnek. A kritikusok szerint azonban ezek továbbra is technikailag az amerikai anyavállalatoktól függenek, így az európai ipar kiszolgáltatott marad az amerikai gazdaság és külpolitika alakulásának.
Ahogy 2026 kibontakozik, a tét világos. Az Egyesült Államok gyakorlatilag mindent – még hitelminősítését is – az AI-dominanciára tesz fel.
Európa ezzel szemben óvatos, tőkehiányos megközelítést követ, és abban bízik, hogy célzott beruházásokkal és szabályozással képes lesz szuverén pozíciót kialakítani egy olyan világban, amelyet egyre inkább amerikai technológia működtet.
Forrás: https://www.euronews.com
