Az Európai Unió most olyasmire készül, amit korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak: a mesterségesintelligencia-fejlesztések felpörgetése érdekében lazítana a legendásan szigorú adatvédelmi szabályain, vagyis a GDPR-on. A Politico által megszerzett bizalmas dokumentumok szerint az Európai Bizottság november 19-én mutatja be „digitális omnibusz” csomagját, amely számos technológiai jogszabályt egyszerűsítene – köztük az EU adatvédelmi zászlóshajóját is.
A hivatalos kommunikáció szerint csupán „célzott módosításokról” van szó, de a tervezetek alapján ezek a változtatások gyökeresen átalakíthatják az európai adatvédelmi rendszert. A Bizottság célja, hogy ezzel versenyképesebbé tegye a kontinenst az MI-fejlesztések globális versenyében, még ha ez a magánélet védelmének árán történik is.
A szent tehén: a GDPR
A GDPR 2018-as hatályba lépése óta az EU egyik legnagyobb vívmányának számított: garantálta az állampolgárok adatainak védelmét, és példát mutatott a világnak abban, hogyan lehet felelősen kezelni a digitális adatokat. Éppen ezért sokan „szent tehénként” tekintenek rá – olyan alapjogra, amit nem szabad bolygatni.
Most viszont Brüsszel megmozdította a kést. A tervezett módosítások szerint az MI-fejlesztő cégek bizonyos esetekben hozzáférhetnének az úgynevezett „különleges kategóriájú adatokhoz” – vagyis az emberek politikai nézeteihez, vallási hovatartozásához, etnikai adataihoz vagy akár egészségügyi információihoz –, ha ez szükséges a technológia tanításához és működtetéséhez. Ezen túl a Bizottság újraértelmezné, mi számít „személyes adatnak”: ha például az adatokat álnevesítik (vagyis egyénenként nem beazonosíthatók), azokat a jövőben akár a GDPR védelmi körén kívülre is helyezhetik.
És még egy lépés: a hírhedt cookie-bannerek, amelyek az európai felhasználók mindennapjait keserítik, szintén lazításon eshetnek át. A módosítás lehetővé tenné, hogy a weboldalak és alkalmazások az eddiginél több jogalapra hivatkozva követhessék a felhasználói aktivitást, akár kifejezett beleegyezés nélkül is.
Az adatvédők riadót fújtak
A hírekre azonnal reagáltak az adatvédelmi aktivisták és jogvédő szervezetek. Max Schrems, az osztrák Noyb alapítója, – aki korábban több amerikai adatátviteli megállapodást is sikeresen megsemmisíttetett az EU Bíróságán – egyenesen úgy fogalmazott: „A Bizottság titokban próbálja átverni az egész brüsszeli gépezetet. Ez minden jó jogalkotási elvet semmibe vesz, és katasztrofális következményekkel járhat.”
Jan Philipp Albrecht, a GDPR egyik eredeti társszerzője még keményebben fogalmazott: „Ez az európai adatvédelem és magánélet végét jelentheti, úgy ahogy azokat az uniós alapjogokba beírtuk.”
A civil szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy a Bizottság most egy olyan „gyorslövéssel” akarja módosítani a jogszabályt, amelyhez sem hatásvizsgálat, sem széleskörű konzultáció nem készült – holott az eredeti GDPR-t többéves, intenzív tárgyalási folyamat előzte meg.
Gazdasági pánik Brüsszelben
A döntés mögött nem titkoltan gazdasági félelmek állnak. Európa mesterségesintelligencia-fejlesztései messze lemaradtak az Egyesült Államok és Kína mögött. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök már tavaly kimondta: a GDPR sok tekintetben visszafogja az innovációt, különösen az MI területén.
A nagy technológiai vállalatok, mint a Meta, az X (korábban Twitter), a LinkedIn vagy a Google, sorra ütköztek európai korlátozásokba az MI-termékeik bevezetésekor. Olaszország például ideiglenesen blokkolta a ChatGPT és a kínai DeepSeek működését is adatvédelmi aggályok miatt. Eközben az USA-ban, ahol nincs hasonló szintű adatvédelmi törvény, ezek a cégek szabadon fejleszthetik modelljeiket.
A Bizottság javaslata csak az első lépés. A csomagnak még át kell mennie az uniós tagállamok és az Európai Parlament szűrőjén, és ez már most éles vitákat váltott ki. Franciaország, Ausztria, Szlovénia és Észtország határozottan ellenzik a GDPR megnyitását. Németország viszont – meglepő módon –, most a „technológiai fejlődés érdekében” állna a lazítás mellé.
Az Európai Parlamentben sem várható egység: míg a zöldpárti Markéta Gregorová aggodalmát fejezte ki, hogy „az alapvető jogoknak nem szabad a pénzügyi érdekek mögé szorulniuk”, addig a finn Aura Salla – aki korábban a Meta brüsszeli lobbiirodáját vezette – „üdvözlendő lépésnek” nevezte a kezdeményezést, ha az „európai cégek és kutatók javát szolgálja”.
A kérdés tehát egyszerű, de égető: vajon Európa képes lesz megtalálni az egyensúlyt az adatvédelem és az MI-fejlesztés között, vagy a versenyképesség oltárán végül feláldozza azt az elvet, ami eddig a digitális jogállamiság egyik pillére volt?







