Kína hatalmas adatközpont-építési hullámot indított, hogy csökkentse az Egyesült Államok MI-ben meglévő előnyét. A Jangce folyó egyik szigetén, Wuhuban például rizsföldek helyén épülnek óriási szerverfarmok, amelyeket a helyiek „Kína Csillagkapujának” neveznek – utalva az USA-ban az OpenAI, az Oracle és a SoftBank által 500 milliárd dollárból indított, minden eddiginél nagyobb MI-adatközpont-projektre.
Az USA jelenleg a globális számítási kapacitás mintegy háromnegyedét birtokolja, míg Kína csak 15 százalékát. Emiatt Peking stratégiát váltott: a nyugati, távoli régiók adatközpontjait főként nagy nyelvi modellek betanítására használják, míg az új, keletibb központok az „inference”-feladatokra (chatbotok valós idejű válaszadására) koncentrálnak, közelebb a felhasználókhoz.
Wuhu „Data Island” néven négy új központtal indul (Huawei, China Telecom, China Unicom és China Mobile üzemeltetésében), amelyek a Jangce-deltát látják el. Más régiókban – például Belső-Mongólia, Guizhou vagy Gansu – szintén hasonló hálózatokat alakítanak ki, összesen 270 milliárd jüanos (37 milliárd dolláros) beruházással. A helyi kormányzat akár 30 százalékos támogatást is nyújt a szükséges MI-chipek beszerzéséhez.
Kína nagy hátránya, hogy az amerikai exporttilalom miatt nem fér hozzá az Nvidia legújabb, Blackwell-generációs processzoraihoz. Bár egyre több csempészútvonal és szürkeimport próbálja pótolni ezt, a hivatalos támogatás hiányában a rendszer fenntartása nehézkes. A kínai chipgyártók, például a Huawei és a Cambricon, egyelőre nem tudják kitölteni az űrt.
Peking ezért egy másik irányba is elmozdult: összekapcsolja a már meglévő, de kihasználatlan adatközpontokat. A China Telecom és a Huawei új hálózati technológiáival a távoli processzorokat egy központi klaszterbe kötik. Huawei saját fejlesztésű „UB-Mesh” rendszere azt ígéri, hogy a szétszórt kapacitások összehangolásával megduplázza a nyelvi modellek tanítási hatékonyságát.
A szakértők szerint a több kisebb és régebbi központ összekötése sosem lesz olyan hatékony, mint egy hatalmas, modern létesítmény – de Kína számára most ez az egyetlen reális út, hogy gazdasági előnyt kovácsoljon a szűkös erőforrásokból, és csökkentse az USA fölényét az MI-versenyben.
