Igazán exkluzív klubhoz csatlakozott a hétfői kereskedési napon a Google anyacége, az Alphabet: piaci értéke átlépte a 3 ezer milliárd dolláros határt.
Ez a teljesítmény eddig csak három cégnek sikerült: az Nvidiának, a Microsoftnak és az Apple-nek. Ez a három most is jócskán ezen határ fölött van, sőt, a listavezető Nvidia értékelése jelenleg 4300 milliárd dollár fölött áll. (Korábban egy rövid időre a Microsoft piaci értéke is benézett a 4000 milliárd dollár fölé, de most „csak” 3800 milliárd dollár körül van.) A Google is a közelében járt az áhított küszöbnek, és miután hétfőn valamivel több mint 4 százalékot emelkedett a részvényeinek árfolyama, most 3043 milliárd dollár a piaci értéke.
Az utóbbi hetek kimondottan jól alakulnak a Google számára. Egy amerikai bíróság szeptember elején kimondta, hogy a vállalatnak nem kell megválnia a Chrome böngészőtől, noha gyakorlatilag monopolhelyzetben van az internetes keresők piacán. Az igazán érdekes azonban az indoklás volt: a bíró szerint a generatív mesterséges intelligencia előbb-utóbb komoly kihívást jelent majd a Google piaci dominanciája számára ezen a téren.
Természetesen ezt a Google-nál is érzik, és mindent megtesznek, hogy a technológia változása ne érje őket felkészületlenül. Ennek érdekében AI-funkciókkal vértezi fel a keresőjét, amely már rövid szöveges összefoglalókat jelenít meg a találati lista felett, egyúttal dollármilliárdokat öl saját chatbotja, a Gemini fejlesztésébe. Ennek meg is lett az eredménye: a Gemini az Apple App Store-ban a legnépszerűbb ingyenes alkalmazás lett, nem mást letaszítva a trónról, mint az OpenAI ChatGPT-jét.
Persze a másik három cég is nagyrészt az AI-nak köszönheti, hogy szárnyalnak a részvényei. Ebből talán még legkevésbé az Apple vette ki a részét, de ott a többi üzletág is elég eredményt termel, hogy a befektetők ne büntessék a céget. Az Nvidia töretlen szárnyalása abból fakad, hogy még mindig egyeduralkodónak számít az AI-hoz tervezett nagyteljesítményű chipek terén, és a Microsoft árfolyama akkor ugrott meg, amikor bejelentette, hogy az Azure felhőszolgáltatás kimagasló eredményeket ért el (megint csak az AI-feladatok futtatása miatt). Az Oracle részvényeinek árfolyama egyenesen 42 százalékot ugrott arra a hírre, hogy több száz milliárd dollár értékű AI-üzleteket hoz tető alá a közeljövőben (bár ettől még a cég piaci kapitalizációja 900 milliárd dollár alatt maradt).
A mindenkit foglalkoztató kérdés persze az, hogy mekkora valós teljesítmény van ezen értékelések mögött, és ha buborékról van szó, az mikor fog kipukkadni. Egyre többen – köztük az OpenAI-t vezető Sam Altman – vélik úgy, hogy a befektetők túl lelkesek, amikor az AI-val kapcsolatos hírekről van szó. Eközben egyre több felmérés mutatja azt, hogy a vállalati AI-projektek jó része nem éri el a célját, és nem hoz számottevő megtakarítást vagy bevételnövekedést. Márpedig ha az AI-megoldások iránti igény nem nő a befektetésekkel arányosan, annak katasztrofális következményei lehetnek.
