A hazai államigazgatási digitalizáció zászlóshajója a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). A felhasználók leginkább a folyamatosan bővülő funkcionalitást kínáló mobilalkalmazás formájában találkoznak vele, pedig a mélyben is komoly változások mennek végbe, amelyek célja a kormányzati infokommunikációs fejlesztések még erőteljesebb összehangolása, a szereplők együttműködésének erősítése. Erről is, és a sikerhez elengedhetetlen digitalizációs fejlesztéseket támogató DIMOP Plusz operatív programról is szó lesz az idei Infoparlament konferencián.
◼︎ Infoparlament 2025
Idén új helyszínen – a Városligetben, a Zene Házában – és a korábbiaknál némileg szűkebb fókusszal rendezi meg az Infotér Egyesület az Infoparlament konferenciát. Soltész Attila, az egyesület elnöke szerint elvi és gyakorlati okok miatt is választottak új helyszínt. „A konferencia plenáris előadásainak mindeddig helyet adó Parlament, illetve annak felsőházi ülésterme rendkívül exkluzív környezet, és azt is jól szimbolizálta, hogy a magyar politikai vezetés milyen kiemelt figyelmet fordít az infokommunikációra. Ahogy azonban a digitalizáció most már a társadalom minden szegletét áthatja, úgy akartuk egy kicsit mi is kötetlenebbé tenni és közelebb hozni az emberekhez a rendezvényt”, fogalmazza meg az elvi szempontokat Soltész Attila.
Gyakorlati szempontok is szólnak a váltás mellett. A Parlamentbe való bejutás mindig is nehézkes volt, a délelőtt és a délutáni helyszínek (Várkert Bazár, illetve a Bálna) közötti utazás pedig a résztvevőkre is terhet rótt. Idén viszont a Zene Házában több alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésekre, folyamatosabb lehet a program és a kiállítók sem csak délután tudnak találkozni vendégeikkel.
Bepillantás a kulisszák mögé
Nem véletlen az sem, hogy az idei Infoparlament alapvetően két téma – a Digitális Állampolgárság Program és a DIMOP Plusz – köré szerveződik. A DÁP jóval több, mint az a mobilalkalmazás, amellyel az állampolgárok találkoznak (bár az európai országok többségének lakói még ennyihez sem jutnak hozzá). Nem csak az ügyfélinterakciót helyezi új alapokra, hanem kihatással van az államigazgatási ügyintézés egészére, illetve olyan ökoszisztémát teremt, amely túlmutat a kormányzaton, és bevonja a piaci szereplőket is. „Az Infoparlament kiváló alkalmat teremt arra, hogy a résztvevők megismerjék a DÁP mögött álló filozófiát, bepillantást nyerjenek a fejlesztési irányokba és a részletekbe”, mondja Soltész Attila.
A 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklusban kiemelt szerep jutott a digitalizációnak, és ennek elsődleges eszköze a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP Plusz). A szűkebben vett államigazgatási fejlesztéseken túl 130 milliárd forint jut a vállalkozások digitalizációjára, nem kis részben vissza nem térítendő támogatások formájában. Soltész Attila kiemelte: mind az operatív programban, mind a hozzá kapcsolódó Demján Sándor Programban érintett összes fontos döntéshozó jelen lesz a konferencián, így a résztvevők nem csak stratégiai szinten ismerkedhetnek meg a konstrukciókkal, hanem részletekbe menő gyakorlati tanácsokat is kaphatnak saját lehetőségeik maximalizálásához.
Párbeszéd a társadalommal
De hogy mi is a DÁP, és azon keresztül a teljes államigazgatási infokommunikáció fejlesztése mögött álló filozófia, abba Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója avatott be minket.
Mint mondja, a DMÜ sikeresen elvégezte egyik fontos eredeti feladatát, a leányvállalati struktúra és a feladatportfólió átszervezését. Eddig leginkább ez a belső átalakítás kötötte le a szervezet erejét, de most már eljött az ideje, hogy jobban nyisson a külvilág felé, erősítse külső kapcsolatait és megvalósítsa vízióját, ami nem más, mint Európa élvonalába emelni Magyarország digitalizációját. Az ezt végrehajtani hivatott stratégia három fontos pillérre támaszkodik.
Az első az egyetemekkel, a szakmai szervezetekkel és úgy általában, a társadalom minden szereplőjével folytatott, a korábbinál sokkal intenzívebb párbeszéd. „A DÁP már azzal is rengeteget segített a hazai digitalizáción, hogy beemelte azt a mindennapi közbeszédbe. Ami addig inkább egy szakmai közönség témája volt, mindenki számára kézzelfogható kérdéssé vált, és a digitalizációról mindenkinek lett véleménye”, mondja Both András.
Ezeket a véleményeket pedig meg kell hallani, mert Magyarország számára a digitális ipar jelentheti a kitörést. A digitális gazdaságot sokkal kisebb beruházással is fejleszteni lehet, mint mondjuk a gyártóipart; a digitális gazdaság működésébe könnyen bekapcsolódhatnak a vidéki munkavállalók vagy azok az idősebbek, akik szívesen végeznének valamilyen online is értéket teremtő munkát. „Természetesen ehhez komoly kompetenciafejlesztés is szükséges, de ha most sikerülne a digitális világ felé terelni azokat a munkavállalókat, akiknek még jó egy-két évtizedük van a munkaerőpiacon, nagy jót tennénk az ország jövőjével”, fogalmaz Both András. A digitális tudás és a digitális termék ráadásul könnyen exportálható.
Középpontban az ügyfél
A stratégia második fontos pillére a dizájnszemléletű gondolkodás. Both András hangsúlyozza, hogy itt jóval többről van szó, mint a webes felületek vagy a mobilappok megjelenéséről és funkcióiról – ez az államigazgatási rendszerek tervezésének és kialakításának egy teljesen új módszerét jelenti.
„Ma jellemzőn az államigazgatás szereplői részéről érkeznek az igények és ötletek, amelyekre a DMÜ és leányvállalatai adnak valamilyen technológiai választ. Ezt hívom én ötletalapú, technológiai szemléletű megközelítésnek, mert csak a legfontosabbat nem veszi figyelembe: mire van szüksége az ügyfélnek, azaz állampolgárnak? A kialakított szolgáltatás illeszkedik-e a felhasználási szokásaihoz, igényeihez? Az lenne a cél, hogy értsük meg, mit akar a felhasználó, és mindig ebből induljunk ki, ehhez válasszuk a szükséges technológiát, ne pedig általánosságban beszéljünk felhőről vagy MI-ről”, érzékelteti a különbségeket a DMÜ vezérigazgatója.
Számos részeredményt értek már ezen a területen. Az új tervezési sztenderdeknek megfelelően újult meg a NAV mobilalkalmazása és az Egészségablak, és hamarosan elkészül a MÁV új mobilapplikációja is. Ennél is nagyobb vállalás, hogy hamarosan elérhetővé válik az ugyintezes.gov.hu, amely eleinte tíz életeseményhez kapcsolódóan, közérthető leírások kíséretében teszi elérhetővé az ügyek elektronikus intézését. Az első fecske a gépjárművek adásvétele lesz, amely még a nyáron megjelenik a DÁP appban is.
| Tervben van a kkv-portál
A DÁP, nevéből adódóan is, az állampolgárokra, az egyéni igényekre összpontosít. Both András szerint viszont óriási szükség lenne egy olyan portálra is, ahol a vállalkozások (és különösen a kkv-k) egyetlen helyen találnának meg minden szükséges és releváns információt, legyen szó adózási kötelezettségekről vagy pályázati lehetőségekről. A portál nem csak információkat adna, hanem a DÁP mintájára az ügyintézési lehetőségeket is egyetlen pontba gyűjtené össze – jelenleg ugyanis mintegy tucatnyi különböző weboldalt és ügyintézési felületet kell felkeresni. A kkv-portál a tervek szerint valamikor a jövő év második felére készülhet el. |
„Sokszor elmondtam már, önmagában az nem erény, hogy 4500 szolgáltatás intézhető online. Az állampolgárok nem tudják, hogy ezek léteznek; ha tudják, akkor nem találják meg; és ha mégis megtalálják, nem értik azokat. A fontos szolgáltatásokat kell kínálni, de azokat könnyen megtalálható és egyszerű módon, érthető magyar nyelven tálalva. Része ennek a máshol már ismert omnichannel kiszolgálás is: ha valaki elakad az ügyintézésben, egy kattintással érjen el egy ügyintézőt, aki túllendíti a nehézségeken”, sorolja az új szemlélet jellemzőit Both András.
Határok nélküli együttműködés
Végül a DMÜ stratégiájának harmadik pillére a szervezetfejlesztés, amely szorosan kapcsolódik az előzőhöz is. Értelemszerűen folyamatosan áramvonalasítani kell a DMÜ működését, de az itt szerzett tapasztalatokat ki kellene terjeszteni a teljes állami informatikára. Számos olyan új feladat adódik – például a nyugdíjasok áfavisszatérítése vagy a többgyermekes anyák SZJA-mentessége –, amely komoly koordinációt igényelne az egyes intézmények, hatóságok között.
| A DÁP számokban
– több mint 2 millió letöltés |
Both András szerint minden szereplőnek meg kell értenie, hogy bármilyen partikulárisnak tűnik is egy fejlesztés, az számos más rendszert és szereplőt is érinthet. Ezért fontos, hogy a teljes államigazgatási szinten megvalósuljon egyfajta projektportfólió-menedzsment, vagyis magas szinten lássák, hogy ki, hol és mivel foglalkozik. Kicsiben ez már működik a DMÜ-n belül, de jó lenne, ha minél szélesebb körre kiterjedne.
Történt is már erre kezdeményezés: a DMÜ egy asztalhoz invitálta (CIO kerekasztal) tíz állami szervezet és nagyvállalat informatikai vezetőit, a MÁV-tól kezdve a NAV-on át az egészségügyig, hogy megismerkedjenek egymással, egymás terveivel, problémáival. Ha rendszeressé válik ez a fajta párbeszéd, sokkal könnyebb lesz kialakítani az együttműködés kultúráját és azokat a sztenderdeket, amelyek mentén az állami fejlesztések futhatnak majd, mondja Both András. „Új működési struktúrára van szükség, mert a hagyományos minisztériumi keretek önmagukban nem adnak megoldást erre. Bízom benne, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy a szigorú intézményi határokat felváltja az együttműködés”, teszi hozzá.
Megszabott keretek között
Pontosan a DÁP eddigi eredményei adják meg a DMÜ-nek a szükséges hitelességet, hogy egy ilyen kezdeményezés élére álljon. Ahogy Both András fogalmaz, hisznek nekik, mert látják, hogy nem ijednek meg a nehézségektől, nem hátrálnak meg és hűek maradnak ahhoz az elvhez, hogy csak akkor adnak ki valamit, ha az már megbízhatóan működik. Nem könnyű kormányzati digitalizációs fejlesztéseket végrehajtani, mert a határidőket könnyű jogszabályba foglalni, de mindig adódhatnak nehézségek. A DÁP-ban is voltak csúszások (például a digitális aláírásnál), de ezeket inkább bevállalják, mint hogy hiányos vagy hibás fejlesztéseket adjanak ki a kezükből.
Ugyanakkor nem cél, hogy minden, az államigazgatásban megvalósuló fejlesztés és üzemeltetés a DMÜ égisze alatt történjen. Both András nem is tud olyan nemzetközi példát felidézni, ahol ez a központosítási logika maradéktalanul megvalósult volna, de szükség sincs erre. Az nem jó, ha szervezeti integrációra megy el az energia. Sokkal célravezetőbb, hogy kialakítják azokat a szervezeti és technológiai kereteket, amelyeken belül aztán megvalósulhat az együttműködés a különféle szereplők között. „Mi nem akarjuk megmondani, hogy melyik államigazgatási szereplő mit digitalizáljon, legfeljebb azt szabjuk meg, hogy azt hogyan csinálja”, mondja.
Bővülő lehetőségek
A fent részletezett stratégiai gondolatok megfogalmazása közben a DMÜ és leányvállalatai folytatták a DÁP app és a hozzá kapcsolódó rendszerek fejlesztését. Az elmúlt hónapokban megérkezett a minősített digitális aláírás és a hiteles adattovábbítás, valamint elindult a digitális állampolgárrá válást egyszerűsítő szelfis online azonosítás bevezetése a felhasználók körében, kezdi az eredmények ismertetését Bányai Zsolt, a Digitális Állampolgárság Program végrehajtásáért felelős vezérigazgató-helyettes.
Mindezek már kézzelfogható előnyöket jelentenek az állampolgárok számára. A digitális aláírásnak köszönhetően a DÁP mobilalkalmazással távolról is aláírhatók a szerződések, meghatalmazások, igazolások. Az appban elérhető digitális aláírás egyenértékű a papíralapú aláírással, és az egész Európai Unióban elfogadják. A hiteles adatmegosztás célja az, hogy egyre ritkábban kelljen magunknál hordani iratot: a mobilalkalmazásban előállítható digitális dokumentummal kiváltható többek között a TAJ-kártya, az adókártya és a lakcímkártya bemutatása vagy szkennelése ügyintézésnél.
Kérdésünkre Bányai Zsolt elmondta, hogy fontos megkülönböztetni az online és az offline térben történő személyazonosítást, ezeknek ugyanis jogilag és technológiailag is eltérőek a feltételeik. Az online térben jelenleg több mint 200 állami weboldal és alkalmazás esetében használható a DÁP app a személyazonosság igazolásához és így a bejelentkezéshez, és a felületek köre folyamatosan bővül. Ugyanakkor az offline térben a DÁP alkalmazás egyelőre a rendőri igazoltatás során használható, ugyanis csak a rendőrök rendelkeznek az ehhez szükséges eszközzel – az nem elég, ha a telefonunk képernyőjén megmutatjuk az adatainkat. „Dolgozunk azon, hogy egyre több élethelyzetben elfogadják majd az alkalmazást. A kormányablakoknál hamarosan megvalósítjuk az offline azonosítást, ezt követően lesz lehetőség a piaci szolgáltatóknál is”, tette hozzá.
Belépnek a piaci szereplők
Az egyik következő fontos mérföldkő a mobilalkalmazás adattárca funkciója és az életesemény alapú ügyintézés elindítása lesz; elsőként a használt gépjármű-adásvétel teljes folyamata válik elintézhetővé az alkalmazás segítségével. Hamarosan elérhető lesz a digitális TB- és jövedelemigazolás, emellett a felhasználók a jövőben értesítést kaphatnak okmányaik lejáratáról és arról is, ha az EESZT-be vizsgálati eredményük, leletük érkezik. Szintén újdonság, hogy már külföldi mobilszámokra is kérhető a regisztráció véglegesítéséhez szükséges visszaigazoló SMS. „Ami kevésbé látszik a felhasználók számára, de annál fontosabb, azok a háttérben zajló folyamatok, például az utóbbi hónapokban rengeteget dolgoztunk a tesztelési folyamataink gyorsításán”, mondja Bányai Zsolt.
A tervek szerint június 1-jére kell számos állami és piaci szolgáltatónak elérhetővé tennie a DÁP alkalmazáson keresztül történő online azonosítást. Tíz szolgáltató – az MVM, a Magyar Posta, valamint nyolc vízműszolgáltató – online ügyintézési felületére már most is be lehet így lépni. Jelenleg 55 szervezet csatlakozott ahhoz a fejlesztői és tesztkörnyezethez, amelyet a DMÜ bocsátott az érintettek rendelkezésére; köztük megtalálhatók a legnagyobb távközlési cégek, valamint bank- és biztosítópiaci szereplők, és a tapasztalatok szerint komolyan veszik a felkészülést.
Némi nehézséget jelent, hogy csak azok a szervezetek csatlakozhatnak, amelyek érvényes NIS2 audittal rendelkeznek – az audit elvégzésére azonban rendkívül kevés idő maradt. Both András ezzel kapcsolatban visszautalt arra, hogy félkész fejlesztést nem adnak ki a kezükből: június 1-jén csak azok számára teszik lehetővé a csatlakozást, akik minden feltételnek megfelelnek, a többieket pedig minden módon segítik, hogy minél előbb készen álljanak a szolgáltatás bevezetésére.
Both András ehhez még azt teszi hozzá, hogy a DMÜ mindenkitől várja a visszajelzéseket a DÁP kapcsán. „Tisztában vagyunk vele, hogy nem tökéletes a rendszer, mindig van mit rajta hangolni, fejleszteni, és azt szeretnénk, ha ezek a vélemények eljutnának hozzánk. Az alkalmazást is csak a párbeszéd, az együttműködés viszi előrébb”, mondja végül.
