Egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság alig fele hallott a termékelőfizetéses e-kereskedelemről és mindössze 8 százalék próbálta már ki ennek valamilyen formáját – derült ki a Reacty Digital 2025. januári felméréséből. A megoldás gyerekcipőben jár még hazánkban, azonban az egyre változatosabb szolgáltatók és elérhető termékkategóriák segíthetik a kipróbálók arányának emelkedését. A 30 év alattiak körében általánosságban is népszerűbbek az előfizetések, ami pozitív jövőképet jelenthet a modell szélesebb körű elterjedése szempontjából.
Online termékelőfizetés alatt elsődlegesen azt értjük amikor a vásárló rendszeres időközönként kap egy csomagot, ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (például negyedévente eledelt a háziállatainak), vagy akár a webáruház által összeállított termékcsomagot (például tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából szintén a termékelőfizetések közé soroltuk azt, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése által állandó kedvezményeket biztosít (például ingyenes kiszállítás minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre).
Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termékelőfizetés a magyar piacra
A januári kutatás alapján egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni, ami azt mutatja, hogy ez a koncepció még nem kifejezetten elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről: míg a 60 év felettiek közül tízből hárman (29%), addig a 30 év alattiak közül tízből heten (73%) hallottak már online termékelőfizetésekről.
A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár streaming szolgáltatásról vagy újságelőfizetésről. A körükben való ismertség a jövőben elősegítheti ennek a termékelőfizetéses üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is, hiszen hosszabb távon a jelenlegi fiatalok válnak idősebbé, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be. A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására, de a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.
Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya jelent akadályt a termékelőfizetésnek
A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú elköteleződést termékelőfizetések esetén, ami egy kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe, illetve könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.
Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra, illetve időt spórolhat az egyedi rendelésekhez viszonyítva, és csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek közel fele (45%) viszont úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást. Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint pedig felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termékelőfizetési lehetőség.
A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termékelőfizetéses modellek irányába: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (kényelem, időspórolás), és annál kevésbé szkeptikus az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (például csak marketingfogás).
A szolgáltatáselőfizetéseket már megszoktuk, a termék még újdonságként hat
A 18-29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (Netflix, Spotify stb.), tízből hat (61%) szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő.
Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele, aminek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.
Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik
Ami a jövőbeli terveket illeti, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, illetve élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában nem opcionális és sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető.
A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.
