Az európai mesterséges intelligencia befektetői egy 160 éves közgazdasági elmélethez nyúlnak vissza, hogy megmagyarázzák, miért lehet még mindig növekedési potenciál az ágazati részvényekben, annak ellenére, hogy a kínai DeepSeek megfizethető MI-modellje megingatta a piacokat.
A DeepSeek január 27-i bemutatása világszerte zuhanórepülésbe küldte a technológiai részvényeket, mivel a modell állítólag töredékébe kerül a nyugati riválisokhoz képest, és kevésbé fejlett chipeket igényel. Ez kérdéseket vetett fel a nyugati chipgyártók és adatközpontok hatalmas befektetéseivel kapcsolatban.
A legnagyobb csapást az amerikai Nvidia szenvedte el, amely 17 százalékot veszített értékéből egyetlen nap alatt, ami majdnem 600 milliárd dolláros piaci kapitalizáció-csökkenést jelentett – ez minden idők legnagyobb egy napos esése egy vállalatnál. Azóta a technológiai részvények helyreálltak, az európai piacok pedig új csúcsokat döntöttek. És ekkor került ismét előtérbe egy 19. századi közgazdasági elmélet: a Jevons-paradoxon.
Mi az a Jevons-paradoxon?
Az angol közgazdász, William Stanley Jevons által megalkotott elmélet szerint amikor egy erőforrás felhasználása hatékonyabbá válik, a kereslet nem csökken, hanem növekedhet, mivel az erőforrás olcsóbbá válik.
Helen Jewell, a BlackRock Fundamental Equities, EMEA befektetési igazgatója szerint korábban nem foglalkozott az elmélettel, de most mindenki erről beszél. A fő kérdés, ami foglalkoztatja az európai részvénypiaci befektetőket: vajon csökken-e a kereslet az adatközpontok és beszállítóik iránt? Egy másik kulcsfontosságú kérdés pedig az, hogy mekkora energiaigénye lesz az MI-forradalomnak.
A DeepSeek által kiváltott zuhanás számos közvetlen és közvetett MI-befektetést is érintett:
- A holland félvezetőgyártók, ASML, ASMI és BE Semi részvényei 7–12 százalékot estek január 27-én, mielőtt a hét végére visszapattantak.
- A Siemens Energy – amely MI-infrastruktúrához is szállít hardvereket – szintén nagyot esett.
A helyzetre reagálva Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója a közösségi médiában így fogalmazott: „A Jevons-paradoxon újra lecsap! Ahogy az MI egyre hatékonyabbá és elérhetőbbé válik, úgy látjuk majd felhasználásának robbanásszerű növekedését. Ez egy olyan erőforrássá válik, amiből egyszerűen sosem lesz elég.”
Jevons paradox strikes again! As AI gets more efficient and accessible, we will see its use skyrocket, turning it into a commodity we just can’t get enough of. https://t.co/omEcOPhdIz
— Satya Nadella (@satyanadella) January 27, 2025
Az MI-költségek csökkenése új befektetési hullámot hozhat
Pénteken Tomasz Godziek, a J. Safra Sarasin Sustainable Asset Management – Tech Disruptors alapkezelője szerint az MI-költségek csökkenése tökéletes példája lehet a Jevons-paradoxonnak. „Végső soron ez egy újabb MI-befektetési hullámot indíthat el, különösen a szoftverek és az MI-inferálás területén”, mondta Godziek.
A Thematics Asset Management portfóliókezelői szintén a Jevons-paradoxonra hivatkozva vélik úgy, hogy az MI-chipek iránti kereslet továbbra is erős maradhat. Mark Hawtin, a Liontrust globális részvénycsapatának vezetője szerint a január 27-i fejlemények csak megerősítették az MI-be vetett befektetési stratégiáját.
Kunal Kothari, az Aviva Investors portfóliókezelője – aki egy körülbelül 2 milliárd fontos brit részvényalapot kezel – szintén az MI és a Jevons-paradoxon kapcsolatára hívta fel a figyelmet: „A GenAI által hozott termelékenységnövekedés csökkenő költségei valószínűleg kedvezően hatnak majd a brit piac vállalataira, amelyek túlnyomórészt ezen technológiák fogyasztói lesznek.”
Adatközpontok és energiafogyasztás: továbbra is kulcskérdés
Bár Európában nincsenek Nvidia-szintű chipgyártók, a kontinens befektetői már eddig is jelentős összegeket fektettek adatközpontokba és az MI-infrastruktúra energiájába.
Kasper Elmgreen, a Nordea Asset Management fix kamatozású és részvénybefektetésekért felelős vezetője szerint az MI-től való függőség kapcsán eddig az volt az alapvető feltételezés, hogy egyre több chipre, adatközpontra és energiafogyasztásra lesz szükség. „A DeepSeek viszont felvetette a kérdést: vajon tényleg szükséges-e ez a masszív infrastruktúra, vagy jobb szoftverekkel csökkenthető a szükséges erőforrások mennyisége?”, kérdezte Elmgreen.
Nem minden elemző ért egyet az új érveléssel. Jordan Rochester, a Mizuho EMEA FICC stratégiai vezetője szerint: „Bár sok Nvidia-optimista a Jevons-paradoxonra hivatkozva próbált nyugodtabban aludni, a rövid távú piacreakciók kevésbé támasztották alá ezt az elméletet – különösen az Nvidia részvényeinek meteorszerű emelkedése után.”
Az MI-szektor jövője továbbra is kulcskérdés az európai és globális befektetők számára. A DeepSeek hatására előtérbe került Jevons-paradoxon elmélete szerint az MI-technológiák olcsóbbá válásával nem csökken, hanem éppen hogy növekedhet az MI iránti kereslet, ami hosszú távon akár még nagyobb növekedést is hozhat az ágazati részvények számára.
(forrás)
