Alapvető emberi tulajdonság, hogy izgat bennünket a jövő. Mit hoz az előttünk álló időszak? Nehezebb lesz? Könnyebb? Mire készüljünk? Jövőkutatóktól kérdeztük meg, ők hogyan vélekednek a 2030-ig tartó, és esetleg még az az után következő időszakról is.
◼︎ Mi vár ránk 2030-ig?
Néhány éve még mindannyiunk számára nagyon távolinak tűnt 2030. Ezért egészen furcsán hat, hogy hamarosan már csak öt év választ el minket ettől a kerek évszámtól. Így aztán bizony mindazoknak a gazdasági szereplőknek, akik addigra szeretnének új piacot meghódítani vagy új szerepkört felvenni, már most el kell kezdeni a tervezést.
Okosnak kell lenni, ennyi az egész
„Elérkezett az az idő, amiről már régóta beszéltek sokan: a változás, a rugalmasság, az innovációképesség kulcsfontosságúvá válik. Azaz egész egyszerűen a legfőbb trend az lesz, hogy okosnak kell lenni – szögezte le Rab Árpád jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. – A világ afelé halad, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő erőforrást használjuk fel a megfelelő dologra. Ez így borzasztóan könnyűnek hangzik, de a vezetők részéről komoly stratégiai gondolkodást igényel.”
Már az önmagában nagy dilemma például, hogy használjuk-e a mesterséges intelligenciát, vagy sem? Ha használjuk, akkor azt hogyan tegyük? Dolgozzunk kevesebb emberrel és több géppel olcsóbban, vagy inkább a humán munkaerőbe fektessünk pénzt? Foglalkozzunk azzal, amivel eddig, csak nagyobb erőbedobással? Vagy a technológiát használva vágjunk bele valami újba?
A másik nagy kérdés, hogyan tud jövőállóvá válni a vállalat, folytatja Rab Árpád. Ez csak úgy lehetséges, ha forgatókönyveket készítünk és alaposan átgondoljuk, hogy mi várhat ránk a jövőben, aztán az adott körülményektől függően elővesszük a legjobb forgatókönyvet és elkezdjük azt a jelenben építeni. „A tudatos stratégiai gondolkodás, a passzív szerepkörből az aktívba való átlépés létfontosságúvá válik. Ma már nem elég az, hogy csupán várom és figyelem a trendeket, hogy éppen mi zajlik a piacon, és csak azt csinálom, ami éppen népszerű. Ma előre kell menni, arra rátapintani, hogy mi lesz az emberek problémája öt vagy tíz év múlva. Ha ezekre én kínálok megoldást, akkor abból meg fogok gazdagodni, ennyire egyszerű a siker receptje”, mondja.
Mivel a világ túl gyorsan változik, nincs idő a tévedésre – ezért is kell kidolgozni a forgatókönyveket. A lemaradás ma már szorzóval „működik”, tehát ha valaki 2-3 évig tévúton jár, akkor akár 10 éves lemaradásba is kerülhet. Ha pedig lemaradunk, akkor menthetetlenül mi magunk is áruvá, kiszolgáltatott helyzetben valaki másnak a kiszolgálójává válunk.
Nem a válságok időszaka jön, hanem a lehetőségeké?
Rab Árpád szerint soha ekkora eszköztárunk még nem volt az eddig jobbára csak jól hangzó marketingfogásként létező, most már azonban első számú, kötelező érvényű vezetői magatartásformává előlépő stratégiai
gondolkodáshoz. Ma már kis magyar cégként is lehet a világpiacon érvényesülni, nincsenek nyelvi korlátok, távolságok, és a vállalkozások ma már egyedül is képesek egy új iparág felépítésére. Ehhez persze, nagy szükség van arra, hogy okosak legyünk, az üzleti intelligencia jelentősége, a know-how értéke nagyságrendekkel növekedett, illetve növekedni fog az előttünk álló időszakban, mondja a jövőkutató.
Az okosan gondolkodó menedzsmenttel megáldott cégek nagy jövő előtt állnak. Ma sok minden változik a világban, de nem a polikrízis, tehát a válságok tömege jön felénk, hanem a lehetőségeké, mert éppen most alakítjuk ki az új játékszabályokat. Ebben Magyarországnak jó helyzete lehet: kis piac vagyunk, a világnak egy jó helyén, jó erőforrásokkal, egy élhető országban, sorolja az előnyöket Rab Árpád.
Megemlített egy új trendet is, az úgynevezett glokalizációt, ami a globális folyamatok lokális felhasználását jelenti. Az egyszerűség kedvéért egy példa erre: ha látom, hogy a világban vízhiány van, akkor fel kell építenem egy olyan rendszert, amely takarékoskodik ezzel a fontos erőforrással. Majd a megmaradó vizet értékesíthetem, vagy tartalékolhatom a magam számára – mindkét megoldás forintra váltható.
„Földrajzi helyzetünk és az emberi tudás az, amiben egyediek tudunk lenni. A mesterséges intelligencia szuperjó, én is imádom, de vegyük figyelembe, hogy az olyan szolgáltatás, amely másoknak is meglesz – figyelmeztet Rab Árpád. – Kell valami plusz, valami többlet, ami másnak nincs meg, ez pedig egyértelműen a szürkeállomány. Soha nem volt ennyire fontos, hogy a cégeknél legyen egy-két igazán széles látókörű, stratégiai gondolkodásra képes munkavállaló, aki képes az értékalapú gondolkodásra.”
Automatizálni fontos
Szintén fontos trend, hogy pár éven belül még jobban integrálódik a digitális és a fizikai világ. Egyik sem fontosabb a másiknál, ezért mindig azt kell használni, amelyik az adott feladatban több előnyt kínál.
„Ha a termékem vagy a piac jellege miatt online, algoritmikusan tudok jobban értékesíteni, azt kell tennem; ha a fizikai térben, exkluzív, bizalmi kapcsolatot kiépítve a vevőkkel, akkor úgy kell eladnom. De ez nem jelent kizárólagosságot. Ha a fizikai tér az előnyösebb, a digitalizáció a háttérben, hatékonyságnövelő rendszerként működik; a másik esetben a fizikai csatorna a megbízhatóbb ellátási láncok fenntartását szolgálja”, fogalmaz Rab Árpád.
Hasonlóképpen támogathatják jövőbeni dolgozóink munkáját az automatizált döntéstámogató rendszerek, csökkentve a kiégés kockázatát, de növelve a kreativitást. Az okos megoldások a következő években még személyre szabottabbak lesznek, használhatóságuk (és kiszolgáltatottságunk feléjük) növekszik. A mesterséges intelligencia alapú személyes asszisztensek valóságformáló erővé válnak. Az okos megoldások azonban csak tudatos használattal és konkrét ügyek támogatásában bontakoznak ki, tette még hozzá Rab Árpád.
A mobil az új svájci bicska
Globális törekvés, hogy amit lehet, digitalizáljunk és helyezzük el a felhőben. Ebben a világban az okostelefon lehet az a „svájci bicska”, ami mindenre (is) jó, a szórakozástól az ügyintézésig. Utóbbira jó példa a magyar Digitális Állampolgárság Program, amely ígérete szerint a legtöbb ügyet pár éven belül a mobilunkról is intézhetjük, mondja Kánai András jövőkutató.
Van is fogadókészség a társadalom részéről a mobil szerepének kiterjesztésére, amit mi sem igazol jobban, mint hogy az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a mobiltelefonnal fizetők száma. Ennek persze lesz hátulütője is: bizonyosan nőni fog a digitális bűncselekmények, csalások száma is. A technológiai megoldások mellett fontos a felhasználói tudatosság erősítése is. „Lássuk be, innentől kezdve, aki be tud lépni egy telefonba, az valójában a másik életébe lép be. Ennek okán a mobiltelefon védelme sokkal-sokkal fontosabb lesz, mint volt bármikor”, hangsúlyozza Kánai András.
Jó kérdés, hogy miként fog kinézni a mobiltelefonok következő generációja. A jövőkutató szerint egy darabig nem szabadulunk a fizikai készülékektől, azok funkciói nem kerülnek be a testünkbe. „A virtuálisvalóság-szemüvegekre sincs tömeges igény. Hiába lettek kisebbek, ezzel együtt sem használják szívesen az emberek. Nemcsak a fizikai kényelmetlenség miatt, hanem azért is, mert egyszerűen még túl drágák. Ha lényegesen olcsóbbakká és egyszerűbbekké válnak ezek az eszközök, akkor esetleg növekedhet a népszerűségük. A telefon átalakulására pedig majd csak ezután kerülhet sor”, állítja a jövőkutató.
Online élet szünet nélkül
Minden eddiginél erősebb lesz a világ összekapcsoltsága is. Mind több helyen érhető el a földi mobilhálózat, ahol pedig nem oda a Starlinkhez hasonló műholdas rendszerek viszik el az adatokat.
De az emberek közötti kommunikációs is egyszerűsödni fog, véli Kánai András. „Napjainkban egy úgynevezett anti-Bábel momentumban élünk. Pontosan az ellenkezője történik annak, mint amit a bibliai Bábel története leír. A mélytanulási rendszerek és a neurális hálózatok fejlődése, a skálázási lehetőségek, a csökkenő költségek következtében egyre jobbak a fordítási rendszerek. Ennek köszönhetően eljöhet, sőt már eljött az a pont, amikor a rendszer közvetlenül és valós időben elvégzi a tolmácsolást oda-vissza két ember között. Van olyan készülék, amelyben ez már valóság. A vonal túlsó végén helyet foglaló beszélgetőpartnernél én a saját hangomon, de adott esetben németül szólalok meg, míg ő nálam, szintén a saját hangján, de magyarul. Ahogy ezek a rendszerek tanulnak, néhány év múlva talán már hibátlan, torzításmentes fordításokat adnak”, mondja.
Az ennyire és ilyen módon összekapcsolt világban még könnyebben szót érthetünk egymással. A kérdés az, hogy milyen mértékben használjuk majd ezeket a rendszereket, adunk-e pénzt rájuk? Az biztos, hogy a világ minden táján (különösen az Egyesült Államokban és Kínában) rengeteg pénzt fordítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokba és projektekbe, például a bonyolultabb, összetettebb feladatokat elvégezni képes MI-ügynökök fejlesztésébe.
„A gyors fejlődés miatt nehezen látható előre, hogy mit hoz a jövő. Biztosan kijelenthető, nagy a verseny, és aki ezt megnyeri, az megnyeri az egész évszázadot”, zárja gondolatait Kánai András.
