A 2024-es év sorsdöntő fordulatokat, meglepetéseket és óriási pénzmozgásokat hozott a kriptopiac számára. Bár ez a terület ritkán bizonyul lassúnak és unalmasnak, idén még a szokásosnál is izgalmasabb volt, amiből joggal következtethetünk arra, hogy jövőre sem hagy alább ez a lendület.
◼︎ 2024: a kriptopiac éve
A korábbi évek botrányai idén elmaradtak, leszámítva egy korábbi ügy utóhatását: márciusban csalásért 25 év börtönbüntetésre ítélték a csődbe ment FTX kriptováltó hírhedt alapítóját, Sam Bankman-Friedet, aki több milliárd dolláros kárt okozott ügyfeleinek.
Jöhetnek a nagybefektetők
A kriptopiac idei évadnyitója azonban sokkal kellemesebb eseményekkel debütált: hosszas huzavona után az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) végre engedélyezte az első Bitcoin spot ETF-eket. Ezek olyan, tőzsdére bevezetett befektetési alapok, amelyek közvetlenül követik a Bitcoin árfolyamát azáltal, hogy ténylegesen megveszik és tárolják a BTC-ket. Ezzel az intézményi befektetők számára is megnyílt a kriptopiac, hogy az ETF-eken keresztül szabályozott módon, a hagyományos tőzsdén keresztül vásárolhassanak Bitcoint. Ez egyértelműen történelmi jelentőségű lépésnek értékelhető a kriptovilág számára, mert óriási tőke beáramlását teszi lehetővé az elkövetkezendő évek során.
A második legnagyobb piaci kapitalizációval bíró kriptovaluta, az Ethereum ETF-alapú tőzsdei bevezetése sem váratott sokáig magára: idén nyáron engedélyt kaptak az első Ether spot ETF-ek. A találgatások pedig el is kezdődtek, hogy vajon melyik kriptopénz lesz a következő a sorban.
Irány a 100 ezer dollár
E két jelentős bevezetés között pedig egy előre jól látható, rég beprogramozott esemény is történt 2024-ben: az újabb Bitcoin-felezés. A máig ismeretlen kilétű, rejtélyes Satoshi Nakamoto úgy alkotta meg a bitcoin-protokollt, hogy az új blokkokért járó jutalom időről időre felére csökkenjen. A kínálat véges (összesen 21 millió érmét bányásznak majd ki), és a blokkjutalom egyre csökken – ez a két tulajdonsága pedig hosszú távon nagyon is jelentős árfelhajtó erővel hat a Bitcoinra.
Általában igaz, hogy a várható eseményeket a piac már jó előre beárazza, ezért amikor megtörténnek, már nem számíthatunk jelentős változásra a kereslet-kínálat viszonyában. Ez ebben az esetben is így történt, ezért a felezés nem okozott azonnali árrobbanást. A spot ETF-ek bevezetésével fokozatosan megindult a keresletnövekedés, az újabb felezéssel pedig tovább csökkent a kínálat amúgy is korlátos bővülése. Ez a két hatás együtt aztán annyira erősnek bizonyult, hogy novemberre végül 70 ezer dollárra emelkedett a Bitcoin árfolyama – és ekkor nyerte meg Donald Trump az amerikai elnökválasztást.
A kriptovilág számára Trump győzelme azt jelentette, hogy az Egyesült Államoknak kriptobarát kormánya lesz, és a csatározások helyett a szabályozások enyhítésére, az iparág támogatására és akár százmilliárd dolláros állami befektetésre is számíthatnak. A megválasztott elnök kampányában egyértelműen kiállt a kriptovaluták, különösen a Bitcoin mellett, és nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy az USA legyen „a világ Bitcoin-szuperhatalma”.
Miután a törvényhozás mindkét házában többségbe kerültek a republikánusok, ráadásul Trump kormányzati pozíciót ajánlott a kriptobarát milliárdos Elon Musknak, az egész kriptopiac szárnyalni kezdett, amelyből természetesen a Musk által kedvelt Dogecoin sem maradhatott ki. A Bitcoin árfolyama pedig nem sokkal az elnökválasztás után már 90 ezer dollár fölé emelkedett, megcélozva a kriptovilág által oly régóta várt 100 ezer dolláros lélektani határt.
Új világ a pénzügyekben
Az idei év történései tehát kiemelkedően eseménydúsak voltak az eddigiekhez képest, melynek eredményeképpen év végére a Bitcoin árfolyama mindenkori csúcsot döntött (all time high). Ez pedig egyben húzza magával az egész kriptopiacot eddig nem látott magasságokba. Természetesen az továbbra is elmondható, hogy ez a piaci szegmens jóval volatilisebb, kiszámíthatatlanabb és így kockázatosabb, mint a konzervatív pénzügyi eszközök. Ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ennek ellenére népszerűsége egyre jobban növekszik, és olyan teret hódít a pénzügyi szektorban, amilyenre eddig nem volt példa.
Így a kriptovilág kettős megítélése mellett egy dolog bizonyosan kijelenthető: 2024-ben a kriptovaluták világa megkerülhetetlen tényezővé vált a világgazdaság és a pénzügyi szektor számára. Míg évekkel ezelőtt a bankok és pénzügyi intézmények temették a nekik konkurenciát jelentő kriptovalutákat, mára pénzügyi termékeik és portfóliójuk részévé vált, hogy versenyképesek tudjanak maradni. Ez a felhajtó erő pedig húzza magával a további innovatív, decentralizált, blokkláncalapú pénzügyi megoldásokat is, amelyek egyre több helyen válnak életünk részévé, és kerülnek át az eddigi szürke zónából az elfogadott szolgáltatások közé.
Biztató jövő
Ezen tendenciákat látva prognosztizálható, hogy ez a kriptopiaci trend a következő évben is folytatódni fog. Ahogy pedig egyre nagyobb teret hódítanak a kriptovaluták, úgy kerülnek majd előtérbe olyan, eddig háttérbe szorult decentralizált, blokkláncalapú megoldások, mint a decentralizált pénzügyek (DeFi – Decentralized Finance), kriptovaluta alapú fintech-szolgáltatások vagy éppen az NFT- (non-fungible token) alapú megoldások. Így minden bizonnyal a 2025-ös évben is figyelemre méltó eseményekre számíthatunk ezen az innovatív területen.
Savci Tamás, Hellner Gábor, CryptoSoft Kft.
