A robotika, a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a hozzájuk hasonló technológiák alkalmazása a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban segít megbirkózni a különböző kihívásokkal, köztük a munkaerőhiánnyal és az éghajlatváltozással. Ugyanakkor, mint minden digitalizációs lépés, magával hozza a kiberbiztonsági kockázatokat
◼︎ Adatszüret
A mezőgazdasági szektor gyors digitalizálása növeli a kiberbiztonsági kockázatokat is, vagyis az agrárium is ki lesz téve a kibertámadások fenyegetésének – állítja a GlobalData adatelemző cég. Kiberbiztonság a mezőgazdaságban című legfrissebb tematikus jelentésük feltárja, hogy az élelmiszer-beszállítók és -forgalmazók hogyan néznek szembe egyre több zsarolóvírus-támadással, ami késéseket okoz a termékek szállításában.
A nagyszabású kibertámadások akár az élelmiszer-ellátási láncok egészére is veszélyt jelenthetnek. Holly Anness-Bradshaw, a GlobalData elemzője így kommentálta a jelenséget: „Az iparág egyre gyakrabban alkalmaz technológiai megoldásokat a növekvő munkaerő-hiány okozta problémák enyhítésére és a termelékenység javítására. Ezek a technológiák azonban biztonsági kockázatokkal járnak, amelyeket a mezőgazdasági szektor szereplői gyakran figyelmen kívül hagynak.”
Végiggyűrűző hatás
Mindez nem csupán üres fenyegetés, ahogy ezt számos példa is mutatja. Az egyik leghíresebb a világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalatához, az amerikai JBS-hez kapcsolódik. 2021 egyik ünnepnapján zsarolóvírus-támadás érte a céget, amely megbénította az üzleti folyamatok nem kis részét, zavarokat okozva az élelmiszeripar teljes ellátási láncában. (Mint később kiderült, a támadást egy orosz hackercsoport hajtotta végre, kizárólag anyagi haszonszerzés reményében.)
A támadás következtében 13 húsüzemben állt le a termelés az Egyesült Államok számos pontján, Nebraskától Texasig. A farmerek nem tudták leadni az állataikat, így nem jutottak a pénzükhöz; az élőállat nagykereskedelmi ára ennek következtében zuhant. Hiány mutatkozott azonban tőkehúsból, hiszen a vágóhidak és a húsfeldolgozó üzemek nem működtek – emiatt viszont a kiskereskedelmi árak az egekbe szöktek. A kialakult helyzetet látva a JBS jobbnak látta menteni a menthetőt, és kifizetett 11 millió dollárt bitcoinban a zsarolóknak.
Messzire ható következmények
A fenti példa is mutatja, hogy a mezőgazdaság (és tágabb értelemben a teljes élelmiszeripar) mennyire kitett a kiberveszélyeknek. A digitalizációs technológiák számtalan előnyt hoznak a mezőgazdaságba: az okos szenzorok, a drónok, a precíziós gazdálkodás segítenek az erőforrások jobb felhasználásában, a veszteségek és a környezeti ártalmak minimalizálásában, valamint a terményhozam maximalizálásában. De amíg az egyszerű dízeltraktort és a vasekét nem lehetett távolról meghekkelni, addig az egymással összekapcsolt rendszerek már vonzó – és sokszor sajnos igen könnyű – prédát jelentenek a kiberbűnözők számára.
A mezőgazdaságot fenyegető kiberveszélyek alapvetően nem térnek el azoktól, amelyek más iparágakat veszélyeztetnek. A zsarolóvírusok, az adathalászat, az ellátási lánc megzavarása vagy a bizalmas információk ellopása itt is a főbb veszélyforrások közé tartoznak.
A támadások hatása azonban potenciális sokkal nagyobb és sokkal szélesebb kört érinthet. Az élelmiszertermelés és -forgalmazás túlzás nélkül minden embert közvetlenül érint a Földön, az ebben bekövetkező zavarok igencsak messzire ható következményekkel járhatnak.
Hamis illúziók
A veszélyek elleni hatékony védekezést több tényező is nehezíti. Az egyik a régi beidegződések továbbélése. A mezőgazdaság csak mostanában kezdett digitalizálódni, így a fenyegetettségek, a veszélyek még nem épültek be a mindennapi gondolkodásba; másrészt a termelők, feldolgozók döntő többsége még nem találkozott közvetlenül a működését veszélyeztető támadással.
| Kiberveszélyek az élelmiszer-termelésben
– Mérési adatok meghamisítása – Élelmiszerbiztonság – Ellátási láncok megzavarása – Globális termelési zavarok |
Egy másik tényező a biztonság hamis illúziója. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban használt automatizált rendszerek sok esetben nem kapcsolódnak az internetre, ezért üzemeltetőik abban a hitben ringatják magukat, hogy ezeket nem is fenyegeti veszély. (Nagyon sokáig a gyártóipar is osztozott ebben a hitben, de ott már kezdik felismerni ennek téves voltát.) Az elszigetelt rendszereket is számítógépek irányítják, ott is szükség van karbantartásra, frissítésre – ezek pedig akár véletlenül is bevihetnek újabb sérülékenységeket a rendszerekbe.
További nehézséget jelent, különösen a nagyobb országokban, hogy a mezőgazdasági tevékenység jellemzően ott zajlik, ahol viszonylag fejletlen a kommunikációs infrastruktúra, nem csak a vezetékes, hanem sokszor a mobilhálózat is. A szűk adatátviteli keresztmetszetek megnehezítik a hálózati forgalom kellő biztonságának garantálását.
A védekezés formái
Ahogy a támadási formák, úgy a védekezés módjai sem térnek el nagymértékben a mezőgazdaság és más iparágak esetében. Az egyik legfontosabb teendő a dolgozók, a kollégák tanítása, szemléletformálása – tudatosítani kell bennük, hogy a modern eszközök használata nagyobb éberséget kíván. Óvni kell az adatokat, folyamatosan frissülő tartalékmásolatot kell tárolni róluk, hogy egy zsarolóvírus-támadás ne okozzon nehezen helyrehozható károkat.
A hálózatok szegmentálása megakadályozhatja, hogy a rendszerbe véletlenül behatoló hacker mindenütt szabadon garázdálkodhasson a szervereken, számítógépeken. No és természetesen folyamatosan naprakész állapotban kell tartani a számítógépeket, telepíteni rájuk a legújabb szoftververziókat és biztonsági frissítéseket.
