A digitális technológia hihetetlen mértékű térnyerésének lehetünk tanúi az agráriumban. Magtakarékos, átfedések nélküli vetés, a gyomokat felismerő és a szert csak rájuk kijuttató intelligens permetezőgép, dróntechnológia – a jövő már nem pusztán kopogtat a hazai mezőgazdaság ajtaján is, hanem egyenesen ránk rúgta azt. Balázs Viktorral, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős alelnökével arról beszélgettünk, hogy a magyar gazdák lépést tudnak-e tartani ezzel a hihetetlen tempóval?
◼︎ A siker záloga az adatalapú döntéshozatal
– Milyen felmérések vannak az Agrárkamaránál arra vonatkozóan, hogy a magyar gazdálkodók hány százaléka alkalmaz digitális eszközöket és melyek a legnépszerűbb technológiák?
– A legutóbbi, 2020-as felmérés, az Agrárcenzus adatai szerint már akkor a gazdaságok 38 százaléka használt valamilyen digitális eszközt. A gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket 12 százalékuk használta. Ezen belül a növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége: az összes gazdaság 5,6 százaléka alkalmazta ezt a technológiát. Azt gondolom, azóta ezek az arányok jelentős mértékben nőttek.
– A digitalizációt számos ágazatban elsősorban a hatékonyság, a versenyképesség javítására vetik be. Ez a helyzet az agráriumban is?
– Az agráriumnak számos külső tényezővel is meg kell küzdenie, és abban is nagy szerep juthat a digitális technológiáknak. 2010 és 2021 között Magyarországon az egy hektárra jutó termelékenységi mutató az európai átlag 41 százalékáról 67 százalékára nőtt, azonban a 2022-es katasztrofális év során – amikor 1,5 millió hektáron gyakorlatilag megsemmisült a termés – visszaesett 55 százalékra. Éppen ezért kiemelt cél az is, hogy a magyar mezőgazdaság és annak szereplői felkészüljenek a klímaváltozásra. A digitális megoldásokat még nem alkalmazó gazdákat be kell vezetnünk a digitalizációba, akik pedig már használnak ilyeneket, azokat magasabb szintre kell léptetni ezen a téren.
Úgy vélem ugyanis, hogy az adat az alapja mindennek. Világunkban a piaci versenyképesség, a sikeresség záloga az adatalapú döntéshozatal lesz. És amíg minden ágazatban folyamatos fejlődés figyelhető meg, az agráriumban inkább dimenzióugrás történt, a kockás füzet után egyből a big data következett.
Az egyik fő cél, hogy javítsuk a kis- és közepes termelők digitális írástudását és jártasságát. A mezőgazdasági termelők digitális transzformációját, a digitális eszközök és alkalmazások terjedését, valamint az adatalapú agrárszaktanácsadás fejlesztését kell támogatni. A folyamatban a maga eszközeivel igyekszik segítséget nyújtani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.
– Hogyan tudják ezt megoldani, milyen eszközök vannak egy köztestület kezében?
– Létrehoztuk a NAK TechLab programot: ez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara innovációs programja, mely a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára fókuszál, olyan fiatal fejlesztőket bevonva, akik felgyorsítják ezt a folyamatot. A NAK TechLab hidat képez az agrártechnológiai startupok, az innovatív vállalkozások és a hazai agrárium szereplői között annak érdekében, hogy a digitális megoldások könnyebben és gyorsabban elterjedjenek és a jövőben a gazdák rendelkezésére álljanak.
Igyekszünk támogató környezetet biztosítani a startupoknak, több oldalról segítjük őket, legyen szó agrárszakmai tudásmegosztásról, befektetőkkel való összekötésről, vagy validációban nyújtott segítségről. Már száznál több startuppal dolgoztunk együtt, a gyakorlatban használható fejlesztésekre fókuszálva. Kimondottan érdekes számomra, hogy a fiatal szakemberek jó része nem a mezőgazdaságból érkezett.
– Hogyan működik a program a gyakorlatban?
– A projekt lényege, hogy a kamaránkkal kapcsolatban álló vállalatok, gazdálkodók révén összegyűjtjük az agrárium legégetőbb problémáit. Ezekre startup megoldásokat toborzunk, amelyeket agrárszakmai és üzleti mentorálással karöltve piacra segítünk.
Emellett van nagyvállalati-startup programunk is. Ennek fő célja, hogy a legnagyobb agrárvállalatok fiatal magyar startupperekkel közösen olyan új és formabontó digitális megoldásokat fejlesszenek, amelyek gyorsan és széles körben eljutnak a magyar gazdálkodókhoz és beépülnek a gyakorlatba. A programon keresztül nagyvállalatokat és startupokat kötünk össze, a közös munka eredményeképpen pedig a startupok a gyakorlati és szakmai tapasztalaton és a kapcsolati hálón túl új ügyfeleket, a nagyvállalatok pedig új piacot tudnak szerezni.
Időről időre külföldi tanulmányutakat is szervezünk, ahol igyekszünk bemutatni a kapcsolódó jó digitális gyakorlatokat. Számos olyan gazdálkodó tart velünk, akik a hazai agrárium elitjébe tartoznak, általuk mindez bekerül a gazdálkodói közbeszédbe és reményeink szerint széles körben el is terjed. Az a módszerünk, hogy ők, mint a magyar mezőgazdaság zászlóshajói, vagy inkább zászlóvivői jó példát mutatnak, és mint azt tudjuk, a jó példa ragadós.
– Mivel az agrárdigitalizáció eszközhátterének megteremtése meglehetősen magas költségigényű, joggal merül fel a kérdés: mi az a területméret, amely felett már megéri a jelentős befektetés?
– Ez rengeteg tényezőtől függ, így erre a kérdésre egzakt válasz nem adható. Függ például attól, hogy a gazdálkodó milyen induló feltételekkel rendelkezik: milyen az üzem gépesítettsége, a termőterületek adottsága, a termelt növénykultúra vagy a gazdálkodó szakmai felkészültsége, és még sorolhatnám. Ettől függetlenül nagy általánosságban elmondható, hogy a nagyobb üzemméret gazdaságilag előnyösebb a digitális átállás szempontjából. A kisebb üzemméretű gazdálkodók számára a termelői integrációk nyújthatnak segítséget ebben a folyamatban.
Aki most akar elindulni ezen az úton, annak azt tudom javasolni, hogy először tájékozódjon azoknál a gazdálkodóknál, akik már magasabb szinten alkalmazzák ezeket a termelési módszereket és eszközöket. Próbálja megérteni az összefüggéseket, mert ez a fejlesztés csak tervszerűen és komplex módon megvalósítva vezethet sikerre. Több megbízható szolgáltató cég is van a piacon, amelyeknek a segítsége alapvető fontosságú az átállásban.
Ezen kívül rengeteg ilyen tematikájú rendezvényre és bemutatóra is sor kerül minden évben, amelyeket szintén érdemes látogatni és tapasztalatokat gyűjteni, mielőtt belevág a gazdálkodó.
– Ezen a szakterületen is egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia, amely pusztán adatok és információk alapján hoz racionális, érzelmektől mentes döntéseket. Ez azt jelenti, hogy mindenki pótolható, kiváltható az ember?
– Ma még nem tartunk ott, hogy reálisan választanunk kellene az MI és az ember között. Ahogy az eszközök egyre szélesebb körben gyűjtik az adatokat, a vetéstől kezdve a növényvédelmen és a tápanyag-kijuttatáson át az aratásig, és ennek következtében mind több adat áll majd rendelkezésünkre, ráadásul ezeket az adatokat össze is tudjuk kapcsolni, annál szélesebb körben terjed majd el a mesterséges intelligencia. Az MI ugyanis az adatok alapján sokkal megalapozottabb döntéseket hozhat az egyes beavatkozások időpontjáról, módjáról, mint mi. Lehet ezt szeretni, vagy nem szeretni, de ez a jövő. Azokat a félelmeket pedig eltúlzottnak tartom, hogy a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi majd az emberi munkát. Az embert teljes egészében nem lehet kihagyni ebből a rendszerből.
