Nagyon nem egyszerű feladat a ránk zúduló adattengerrel okosan bánni. Közhelyszámba megy, hogy az adat az új olaj – ezt az ITexec 2024 konferencia Adat, minden mennyiségben szekciójának előadásaiban is többször hallhattuk. De ne felejtsük el: a kőolaj útja is hosszú a benzinkútig vagy a vegyipari üzemig…
◼︎ ITBUSINESS ITexec 2024
Rendszerint hasonlón hosszú utat jár be az adatfeldolgozás folyamata is – de ez az út jócskán lerövidíthető. Papp Attila, az adesso Hungary Data and Analytics Lead-je egy esettanulmány segítségével mutatta be, hogyan tudták egy ügyfél esetében hat hónapról alig egy hónapra csökkenteni az adatelemzési idő hosszát. Szükség is van erre, tette hozzá a szakember, hiszen az adatok értéke a legtöbb esetben változik az idő előre haladtával. A frissesség mellett azonban fontos kérdés az adat minősége is: a megtévesztő tartalom, a hamis információk aránya is jelentős mértékben befolyásolja az adatvagyon valódi értékét, az abból kinyerhető üzleti előnyt.
Priorizálni muszáj
Az adatvagyonhoz adathoz értő szakemberek is kellenek – és számukra jól szervezett munkakör is. Mint Dorn András, a DAMIT ügyvezetője kiemelte, általános jelenség az informatika területén – legyen szó kifejezetten IT-piacon tevékenykedő cégekről vagy a termelő, szolgáltató vállalatok informatikai csapatairól – a túlterhelés, a feladatok és munkák feltorlódása, a priorizálás hiánya. Ha valahol minden elvégzendő munka abszolút sürgősségű, azaz minden „prio”, ott igazából semmi sem az, emelte ki a szakember.
Nem csupán nem vicces az előadás címét adó „olyan sok feladatom van, főnök, hogy alig lácccok ki belőle” mondat, hanem nagyon is komoly következményekkel jár. Ebből talán a szervezetek számára a kiégés a legveszélyesebb: a legértékesebb szaktudással és a megfelelő munkabírással rendelkező kollegák döntő többsége, 83 százaléka a kiégéstől szenved.
Segíthet a jól bevezetett mesterséges intelligencia: a DAMIT-nál a Service Desk-en alkalmazott megoldással a patch & dispatch feladatok több mint 80 százalékát már az MI végzi, jelentős munkaerőmegtakarítást elérve. Igaz, nem volt zökkenőmentes a bevezetés emberi oldala: a mesterséges intelligencia bevezetésének – és az ezzel járó létszámváltozások – hírére a teljes Service Desk állománya „felállt” és a cégvezetésnek komoly erőfeszítést kellett tennie a helyzet rendezésére, melyet végül tárgyalásokkal és egy prémiumrendszer bevezetésével sikerült megoldani.
Optimalizálni, értéket teremteni
A digitális érettség alapvetően befolyásolja az informatikai fejlesztési projektek sikerét – és a cégek gyakran hajlamosak túlbecsülni saját IT-helyzetüket, hangzott el Schopp Attila, az ITBUSINESS főszerkesztőjének és Tresch András, a Quattrosoft ügyvezetőjének blokkzáró pódiumbeszélgetésén. Így nem véletlenek azok a számok sem, melyeket korábban Dorn András ismertetett: a projektek 45 százalékában történik költségtúllépés, 56 százalékuk pedig kisebb eredményt ér le, mint amit a tervezés során számoltak. Így nem is keletkezik akkora üzleti érték, amire a cégvezetés számított a projekt indításánál.
Pedig jól ismert tény, hogy a digitalizáció során az egyik legfontosabb feladat a folyamatoptimalizálás – a hatékonyság növelésének alapvető eszköze ez, és csak a papíralapú eljárásokról a digitálisra áttéréssel 5-10 százalékos pozitív eredményt lehet elérni. Ez egy 500 fős kkv-nál már 25-50 munkatársat jelent, akiket „meg lehet takarítani” és más, megnövelt értékteremtéssel kecsegtető munkakörbe lehet áthelyezni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy pontosan meghatározzák a digitális megoldásra váró. cégen belüli feladatokat, folyamatokat – de a tapasztalatok szerint ez ma még számos projektnél fájóan hiányzik.
 A fejlesztés nem állhat le 30 éves startup – meglepő szóösszetétel, de a cég történetét figyelembe véve helytálló, derült ki Leveli András, az LSK Hungária üzlet- és termékfejlesztési igazgatójának előadásából. Valóban hosszú út vezetett a BME legendás Schönherz kollégiumának emeletéről a piacon ma elfoglalt pozíciójáig. De a fejlődés és a fejlesztés nem állhat le, hiszen az okostáblák és -kijelzők piaca is folyamatosan változik – és itt érdemes megjegyezni, hogy kereken 10 éve készült el az LSK Meeting Display interaktív kijelző legelső prototípusa és kelt életre vele a két alapszoftver, a digitális okos tinta és a fehértábla megoldás is. 2016-ban már natív MS Office-támogatást is tudott a második generációs okoskijelző. A folyamatos fejlődés gyümölcse például a Pannon Egyetemen most befejezett projekt, mely már kifejezetten a hibrid oktatás támogatását célozza meg – egyszerre 25 termet „felokosítva” a 21. század elvárásainak megfelelően. |
