A tudományos kutatás a mesterséges intelligencia egyik legígéretesebb alkalmazási területévé, illetve egyúttal az egyik legmegosztóbbá is vált – Az „Iris” nevű norvég startup új megoldást ígér a hallucinációk kezelésére.
A technológiai cégek világszerte a tudósok eszközeibe irányítják a mesterséges intelligencia elemző erejét, amely során a kutatási folyamat minden szakaszába belépnek. A tudósok a TLDR-t tanulmányok összefoglalására, a Litmaps-t a kutatási hiányosságok felkutatására, a Consensus-t a szakértő tudósok meglátásainak felfedezésére, a HeyScience-t pedig a szakértői értékelésre használhatják.
A befektetők egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a fejlődés iránt. Tavaly az Elicit kutatási munkafolyamat-rendszer az indulása után néhány hónappal 9 millió dollárt gyűjtött be, míg a NobleAI kaliforniai startup 17 millió eurót biztosított egy kémiai és anyagformázási platformra.
Európa is ringbe szállt
Az Atlanti-óceán túloldalán európai kihívók is megjelennek. A kontinens jelenlegi vezetője az Iris, egy oslói székhelyű scale-up, amely bejelentette, hogy 7,6 millió eurós „A” sorozatú finanszírozási kört hajtott végre.
Az Iris zászlóshajó terméke egy gépi tanulási motor, amely tudományos kutatásokat elemez. A felhasználók az eszközt arra kérik, hogy keresse meg a szükséges információkat, a rendszer ezután kategorizálja, összefoglalja és rendszerezi a több millió dokumentumot, hogy használható felismeréseket nyújtson. Az akadémiai felhasználók mellett olyan vállalati ügyfelek is bejelentkeztek, mint a Materiom kutatás-fejlesztési cég, valamint a finn élelmiszerhatóság is, amely a platformot a madárinfluenza elleni stratégia kidolgozásához használta.
„Eszközeink lehetővé tették számukra, hogy gyorsan átfésüljék a több tízezer kutatási cikket, hogy megtalálják a releváns információkat az olyan hiánypótló területek metszéspontjában, mint a mezőgazdasági üzemek biológiai biztonsága és a vándormadarak mintái – ez az elemzés hónapokig tartott volna a kutatóknak kézzel”,
mondta Anita Schjøll Abildgaard, az Iris vezérigazgatója és társalapítója a TNW-nek e-mailben.
Abildgaard a termék pontosságával kapcsolatban is bizakodó. Azt állítja, hogy van orvossága a mesterséges intelligencia egyik legrosszabb betegségére: a hallucinációkra.
Az MI hallucinációk elleni küzdelem
A Meta Galactica 2022 novemberében történt elindítása után komoly villongás tört ki. A tudomány nagy nyelvi modelljeként beharangozott és 48 millió kutatási dokumentumon betanított szoftver tudományos meglátásokhoz vezető rövidítéseket produkált, ezzel párhuzamosan azonban sajnos, végtelen mennyiségű ostobaságot is.
Az eredmények felháborodást váltottak ki a közösségi médiában. Az akadémikusokat is riasztotta a mesterséges intelligencia hajlamossága a pontatlan információk generálására. Michael Black kutató, a tekintélyes németországi Max Planck Intelligens Rendszerek Intézetének igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az eszköz „a mély tudományos hamisítások korszakát vezetheti be”. A reakció megijesztette a Metát, és alig három nappal a Galactica elindítása után a vállalat leállította az eszközt.
Az Iris megoldást hirdetett ezekre a hibákra
A startup a tudásgráfokat, a kinyert adatokat és a kontextus hasonlósági tesztelését ötvözi az MI által generált tartalmak tényszerű pontosságának mérésére. Az eredmények alátámasztására a rendszer ellenőrizhető forrásokat is biztosít a kimenetekhez – ezekkel a biztosítékokkal az Iris azt ígéri, hogy drasztikusan csökkenti a hallucinációkat.
„A mesterséges intelligenciánk által generált tartalom strukturált tudásbázisokkal való keresztellenőrzésével és a tényszerű forrásokkal való szemantikai hasonlóságok értékelésével javíthatjuk a kimenetek tényszerűségét”,
mondta Abildgaard.
A pontossági védelmek mellett megújult pénzkészletekkel felfegyverkezve az Iris most azt tervezi, hogy további eszközökkel bővíti arzenálját. A következő egy chat-asszisztens, amely végigvezeti a kutatókat a rendszeren, és személyre szabja a munkafolyamatot. Abildgaard szerint azonban továbbra is a pontosság marad az elsődleges, mert a kutatásban „a tényszerű megalapozottság a legfontosabb”.
(forrás)
