A Maven egy új közösségi hálózat, amely nem tartalmaz követőket és lájkokat, és ezzel remélhetőleg megszünteti a stresszt is.
A Twitter társalapítója, Ev Williams gründolta a Maven nevű új közösségi hálózatot, amelyben nincsenek lájkok és követők, de vannak olyan algoritmusok, amelyek célja, az új gondolatok felfedezése és a mélyebb viták előtérbe helyezése.
Törvényszerű romlás, vagy csak elhibázott koncepció?
A mentálhigiénés szakértők, a szabályozó hatóságok és sok-sok internetfelhasználó is felhívta már a figyelmet arra, hogy a közösségi média milyen károkat okozhat a felhasználók mentális egészségében. Vajon törvényszerű ez? Muszáj függővé tennie, túlpörgetnie vagy épp depresszióssá gyötörnie minket? A Maven nevű új közösségi hálózata – elméletben legalábbis – egészségesebb alternatívát kínál, melyet egyetlen tudós elme mesterséges intelligencia (MI) terén végzett kutatómunkája ihletett.
A platformon nem lehet „kedvelni” sem pedig „követni” valamit vagy valakit, és az algoritmus igyekszik sokkal nagyobb szerephez juttatni a véletlent, a felhasználók hírfolyamainak összeállításában. A Maven legnagyobb befektetője a Twitter társalapítója és egykori vezérigazgatója, Ev Williams, aki a Medium független tartalomportált is alapította. A további támogatók között ott találjuk Sam Altmant, az OpenAI vezérigazgatóját is.
A nyitottvégűség ereje
A Maven a „nyitottvégűségnek” nevezett koncepció köré épül, melynek úttörője Kenneth Stanley informatikus és mesterségesintelligencia-kutató, a startup három társalapítójának egyike. A számítástechnika legtöbb területén programozók írják a kódot – vagy újabban egy mesterségesintelligencia-modell – amit meghatározott célok elérésére tanítottak fel, például autóvezetésre ütközés nélkül vagy emberszerű szöveg létrehozására.
Stanley ezzel szemben olyan rendszereket hoz létre, amelyek fejlődnek az újdonságokat önértékük okán helyezve előtérbe.
Ezek a rendszerek olyan „ugródeszkákat” fedeznek fel a felmerülő problémák lehetséges megoldásaihoz, melyeket az optimalizálás közvetlen és didaktikus módszerével nem lehetne elérni. Míg az Uber mesterséges intelligencia laborjában dolgozott, Stanley és munkatársai ezt a megközelítést alkalmazták az olyan neurális hálózatokhoz, melyek Atari-játékokat játszottak és virtuális robotokat irányítottak, sokkal jobban, mint a korábbi rendszerek.
A Maven születését egyfelől Stanley egy konklúziójának köszönheti, mely szerint az emberek derűsebbé trételének legjobb módja, ha közösségi hálózatokon keresztül fedezhetnek fel izgalmas újdonságokat, másfelől pedig annak, hogy találkozott Williamsszel. A Mavent idén januárban jelentették be hivatalosan a Twitteren, és most elérhető Apple és Android készülékekre is, valamint az interneten keresztül is.
Mi zajlik a Mavenen?
Stanley koncepciója szerint a legtöbb közösségi hálózat szenved az elérendő célok súlya alatt, görcsösen és néha erőszakosan ösztönözve, erőltetve a lájkokat, a követéseket és a figyelem megszerzését. Gyakorlatilag márkává degradálják az embereket, és kommentháborúkat indukálnak. A Maven-en ezzel szemben nincsenek követőink, így nem kell amiatt aggódni, hogy ki, mit szeretne hallani vagy látni rólunk, vagy, hogy hogyan érhetjük el ugyanazt a rajongó figyelmet újra, meg újra. Ha például lenne egy kérdésünk mondjuk a mosógépekkel kapcsolatban, Stanley szerint egyszerűen feltehetjük, stressz nélkül, aztán csak hagyjuk, hogy a platform megtalálja a megfelelő közönséget, amely megadja nekünk a választ.
A Mavenen a felhasználók olyan érdeklődési köröket követnek, mint például a számítógépek vagy a tudatosság, melyek mindegyikének saját profilja van a szolgáltatásban. Amikor valaki közzétesz valamit, az algoritmusok automatikusan elemzik a szöveget, és megcímkézik a releváns érdeklődési körökkel, így az megjelenik azokon az oldalakon, melyek az adott érdeklődési kört követő többi felhasználót és a kapcsolódó érdeklődési körök listáját is megjelenítik.
A Maven alkalmazás fő hírcsatornája az adott személy által követett összes érdeklődési körhöz tartozó posztokat jeleníti meg, vagyis a platform nem egyszerűen a legnépszerűbbeket mutatja. A posztoknak meg kell felelniük egy bizonyos kritériumrendszernek a felhasználhatósághoz, ezt Stanley „minimális kritérium-mechanizmusnak” nevezi, ami szerinte a biológiai evolúció egy részét is megmagyarázza, és növeli a diverzitást, majd megjelenésük valószínűsége azon alapul, hogy mennyire egyeznek a felhasználó érdeklődési köreivel. Az alkalmazásban van egy „érdekes újdonság” csúszóbeállítás a „csak a kiválasztott érdeklődési köreimet mutasd” és a „mutasd meg mindent” közötti skálát leképezve.
„Ez nagyon radikális megoldás”, mesélte Stanley Mavenről, „megszabadultunk a lájkoktól és a követőktől. Tiszta őrület.” Martin Laskowski programozó azt mondta, lenyűgözte őt, hogy a Maven milyen jól segíti a felhasználókat közös érdeklődést találni az „ismerem és szeretem ezt a témát” és az „ez úgy tűnik, nem igazán kapcsolódik az érdeklődési köreimhez, de új, és valószínűleg szeretném megnézni” szélső értékek között húzódó felfedezetlen területen.
(Forrás)
