Elment egy nagy együttműködő. Kerémi András neve az IT-iparág nagyjai között említendő, IVSZ elnökségi tagként is sokat dolgozott az iparág elismeréséért.
Kerémi András, informatikai társadalmunk egyik nagy öregje már csak az égből szorít nekünk, és figyel bennünket. Mi végre leszünk nélküle?
A Videotonban kezdte mérnöki pályáját, mint oly sokan a régiek. Aztán a Bull francia multihoz igazolt. Itt lett ismertté, itt bontakozott ki képessége hosszú évek alatt. A partnerségi munka ikonja lett. Kényesen ügyelt arra, hogy ne legyen ellenfél, csak versenytárs mert, mint mondta: „lehet, hogy holnap együtt fogunk dolgozni”. Még az önálló munkára beprogramozott robotot is rá tudta venni az együttműködésre.
Mindig piaci területen dolgozott. A központosított közbeszerzések szereplői (vevők, eladók, bonyolítók, jogászok) mind kedvelték, respektálták gondolatait. A Bull után az IVSZ irodában majd az ELTE-n dolgozott projektekben.
Végül Kuthy Antinál (e-Group) találta meg helyét és szerepét, ahol szervezte a projekt lehetőségeket, és kereste a kooperatív partnerséget. Betegsége miatt vett vissza a gázból, de akkor sem állt le. Még a kórházi ágyból is kooperált a partnerekkel. Nem is informatikus volt, hanem profi kooperátor, aki tantárgy kellene legyen, mert ebben bizony vannak hiányosságaink. Sokakra ráférne ebből egy szemeszter.
(Vinnai János, az MKIK Digitalizációs Kollégiuma társelnöke megemlékezése)
